Békés Megyei Népújság, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-16 / 219. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1961. SZEPTEMBER 16., SZOMBAT A1a 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 219. SZÁM Vezetők és vezetettek Minél jobban közeledünk az új szont még nehezebb volt. öközgazdasági mechanizmus életbe léptetése felé, annál több szó esik róla s születik mind több helyes vagy vitatható vélemény, elképzelés és felfogás. Nem ezeket akarjuk most bonckés alá venni, hiszen pártunk és kormányunk éppen azért hozta idejekorán nyilvánosságra az irányelveket, hogy mindenkinek alkalma legyen vitatkozni és véleményt nyilvánítani róla. Az eddigi jelek azt bizonyítják, hogy a korábbi intézkedésekhez hasonlóan ezzel is összehangolódnak a meglátások. Ugyan ki ne akarná azt, amit az új mechanizmus célul tűzött: a szervezettebb, gazdaságosabb termelést és az ebből fakadó további életkörülmény-javulást, még akkor is, ha jó néhány megszokott eljárást egyelőre szokatlan újakkal kell felcserélni. Az ugyanis kétségtelen, hogy az új gazdasági mechanizmus sok új eljárást és új fogalmat követel. Jelentősen növekszik az üzemek és gazdaságok önállósága, s ezzel együtt a vezetők felelőssége. S ezzel már a témához értünk. E körül csapong ugyanis legtöbb elképzelés és felfogás. Egyes vezetők olyan következtetéseket vonnak le, hogy ezután törvényessé válik az, amit néhányan már régen akartak és néhányan gyakorlattá is tettek: az abszolút egyszemélyi döntéssel, önkényes megítéléssel és határozathozatallal. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az ilyesmi nem vezetett tartós eredményre, még az utasítási joggal felruházott állami vállalatoknál és gazdaságokban sem. A megcsorbított vagy elnyomni próbált üzemi demokrácia ismételten elemi erővel tört felszínre s nemegyszer kimozdította székéből az önkényeskedő igazgatót. Tapasztalt pártmunkások és közgazdászok óva intik a vállalati és gazdasági igazgatókat attól, hogy az új mechanizmusban műszaki és munkáskollektíváik véleményét, javaslatait mellőzve, kisajátítsák a döntés jogát, mert ezzel megsértik a szocialista társadalom egyik legfontosabb törvényszerűségét, azt, hogy közös célokról és érdekekről csakis közösen lehet a siker reményében dönteni. Ha az állami vállalatoknál és gazdaságokban ilyen erővel hat továbbra is az üzemi demokrácia, akkor a kollektív döntés gya-korlatának még inkább érvényesülnie kell a termelőszövetkezetekben! Ezek sajátos viszonyai közismertek: a szövetkezeti tagok tulajdonosok és munkavállalók egy személyben. Vezetőjüket maguk választják meghatározott időre és aztán újra, ha azok nem éltek vissza a bizalmukkal és jóindulatukkal. Eddig is leváltották a nem megfelelőket vagy a nem megfelelőnek vélteket annak ellenére is, hogy nem egy elnököt védelmükbe vettek a helyi, a járási és a megyei szervek. Egynéhányukról kiderült, hogy jogosan, mert újraválasztásuk után évekig fáradhatatlanul és nagy érdemeket szerezve vezettek vagy vezetnek még most is. Most sem könnyű az elnökök helyzete. A korábbi években vizezték az ütközőpontot a kezdet sok nehézségei, a kevés jövedelem miatt türelmetlenkedő szövetkezeti gazdák, de az állami szervek, a felvásárló és feldolgozó vállalatok követelései és zaklatásai közepette. Ilyen körülmények között nem ment csoda számba, hogy az elnök nemegyszer az igazgatóság és a szövetkezet tagjainak megkérdezése nélkül döntött a vetésszerkezetről, az értékesítésről és sok minden másról. Ebből a szempontból most már más a helyzet. A szövetkezet elnökének vagy más megbízottjainak joga van jó előre előzetes megállapodást kötni, a végleges értékesítési tervet aztán van idő a közgyűlés elé terjeszteni. Most már nem lehet mentség az, hogy „sürgősen kért az állam, nem várhattam az igazgatóság vagy a közgyűlés öszszeüléséig”. Természetesen ezután is bőven lesz alkalom arra, hogy egyes túl magabiztos, mindent egymaga intézni szerető elnökök megsértsék a szövetkezeti demokráciát. Nem az elveken esik ezzel csorba, hanem a gyakorlaton. Az abszolút egyszemélyi intézkedés ugyanis lassítja és összekuszálja a munka menetét, mert bármily nagy vezetési rutinnal és bármily gyorsjáratú gépkocsival rendelkezik is az elnök, mindenütt nem tud ott lenni. Ezért feltétlenül fontos, hogy megossza az igazgatóság és a közgyűlés által megszabott feladatokat úgy, hogy egyes reszortfelelősök önállóan, felelősségteljesen tudjank a közösség érdekében dönteni a hatáskörükbe tartozó kérdésekben, tárgyalni az értékesítésről és vásárlásról. A szövetkezet több száz ember tulajdona, ők a fő részesei a hozamok, a jövedelem állandó növekedésének. Az ő szorgalmas, sok fáradsággal járó munkájuk lebecsülését jelenti az egyszemélyi vezetésre törekvésből fakadó „ebből ennyit, abból annyit termeltem, értékesítettem” divatossá vált szóhasználat. Erről a tőről hajt és erősödik egyesekben a beképzeltség, a más mindenkinél mindent jobban tudás, a csalhatatlanság érzése és éreztetése. Az is, hogy egyes elnökök és szövetkezeti vezetők kezdenek elszakadni azoktól, akik megválasztották őket. Csupán a legszükségesebb ideig, csak addig érintkeznek a szövetkezeti gazdákkal, amíg feltétlenül fontos. Legyintenek a községi és a tsz-párttitkár, a helyi tanácselnök javaslatára, véleményére s egyre inkább csak azok társaságát keresik, akik hajbókolnak előttük, akik istenítik rátermettségüket, sokoldalúságukat. Bárhogy nézzük, rátermettségüket, sokoldalúságukat a közös gazdaság fejlesztette ki. Azokat az eredményeket, amikkel dicsekszenek, százak és százak munkája, fáradtsága teremtette meg. Továbbra is csak velük együtt, az ő javaslataikra, véleményeikre és szorgalmukra támaszkodva érhetnek el eredményt a szövetkezeti elnökök. Akik erről megfeledkeztek, lépjenek vissza mielőbb annyit, mint amennyire eltávolodtak vezetetteiktől. Kukk Imre Szeptember 25-én tartják meg a KIOSZ megyei küldöttértekezletét Békéscsabán, szeptember 25-én délelőtt 9 órai kezdettel tartják meg a KIOSZ megyei küldöttértekezletét. Ezen értékelik a kisiparosok, valamint a szervezet négyéves munkáját és meghatározzák a következő időszak feladatait. Tanácskoznak az értekezleten az iparoslétszám alakulásáról, a lakossági szolgáltatás helyzetéről, a hiányzó szakmák pótlásának lehetőségéről. Végül megválasztják a KIOSZ országos értekezletének a küldötteit és újraválasztják a KIOSZ megyei vezetőségét és fegyelmi bizottságát. Ez alkalommal a KIOSZ- székházban a kisiparosoknál foglalkoztatott ipari tanulók vizsgamunkáiból kiállítást is rendeznek. Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG Egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a versenymozgalomnak a gazdasági vezetők is A jubileumi munkaverseny helyzetéről tárgyalt az SZMT elnöksége A tavalyi kongresszusi verseny lendülete nem csökkent a kongresszus, illetve az év befejezése után, hanem folytatódott a jubileumi munkaversennyel. Csaknem minden vállalatnál, üzemben növekedett a versenyben részt vevők száma — állapította meg a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának elnöksége a legutób■bi ülésén. Számokkal igazolható tény, hogy újabb és újabb brigádok tettek vállalásokat, s törekednek azok teljesítésére. A jubileumi versenymozgalomban elsősorban a szocialista brigádok járnak az élen. Többek között a MÁV békéscsabai fűtőházának dolgozói az éves versenyvállalás mellett az Élüzem szint, a Békés megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat a Szocialista Munka Vállalata, a Hűtőipari Országos Vállalat Békéscsabai Hűtőháza a Szocialista Munka Gyáregysége, a posta 25 hivatala a Kiváló Hivatal cím elnyerését tűzte célul. Külön vállalást tettek az ÉM Békés megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói a termelékenység növelésére, az építési idő csökkentésére, valamint a munka minőségének javítására. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére indított munkaversenyt mindenütt nagy gonddal készítették elő, a mozgalmi és a gazdasági vezetők pedig törekednek arra, hogy a feltételeket biztosítsák a célkitűzések megvalósításához. Felismerték azt is, hogy a szocialista brigádmozgalom jelentősen elősegíti a vállalat, üzem előtt álló feladatok megoldását és a jövőben még nagyobb szükség lesz a dolgozók alkotó kezdeményezésére, munkalendületére. A tapasztalat bizonyítja: helyes volt a vállalatokra bízni azt, hogy a versenynek helyileg a legmegfelelőbb formáit és módszereit válasszák. A jutalmazási rendszer is igen változatos. Így például a Pamuttextilművek mezőberényi gyárában a napi előírásokat legjobban teljesítő főművezető, két művezető, két segédművezető, két nyolcgépes szövő (564 vetés-túlteljesítéssel), két négygépes kockásszövő (226 vetés-túlteljesítéssel) külön-külön meghatározott összeget kap, amit a tárgyhónapot követő 10-én fizetnek ki. Jutalom jár több meghatározott munkakörben a versenyidőszak alatt legjobb eredményt elérő dolgozóknak. A MEDOSZ-hoz tartozó üzemekben a verseny díjazásánál bevezették a természetbeni juttatást is, az ÉDOSZ-hoz tartozó üzemekben pedig előre meghatározott céljutalmakat tűznek ki, amit a feltételek teljesítése után azonnal kifizetnek. Több helyen ma már a Kiváló Dolgozó cím odaítélésének alapja a munkaversenyben való helytállás. Következetesebben érvényesül az az elv, hogy a jó munkás és a jól kereső munkás fogalma egyet jelent, vagyis az erkölcsi elismerés mellett az anyagi megbecsülés is érvényre jut. Hiányosságként említhető meg, hogy több helyen hiányzik a verseny nyilvánossága. Egyes üzemekben semmi sem emlékezteti a dolgozókat arra, hogy ott verseny van és senki sem tudja, hogy kik az élenjárók. Az SZMT-elnökség ülésén szóba került az is, hogy az újítómozgalmat egybe kellene kapcsolni a munkaversennyel, egyúttal növelni szükséges a munkavédelem hatékonyságát is. Összefoglalva megállapítható, hogy a vezetők egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a munkaversenynek és a következő év előkészítésébe még jobban bevonják a versenyben részt vevő brigádok vezetőit, hogy együttesen határozzák meg a célkitűzéseket. P. B. Szaporodnak a burgonyaprizmák Hatalmas nagyságúra nőtt a gülbaba és a kisvárdai rózsaburgonya az újkígyósi Aranykalász Tsz határában. A szövetkezet mintegy háromszáz vagonnal ad át a kétfajta burgonya 130 és 240 mázsa közt váltakozó holdankénti átlagterméséből. Kétszáz vagonnal az újkígyósi vasútállomás közelében tárolnak. A szedéssel egyidőben megkezdődött a burgonya átvétele és prizmázása is. Fotó: Demény