Békés Megyei Népújság, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-15 / 164. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1970. JÚLIUS 15., SZERDA Ára 80 fillér Új búza a malomban A békéscsabai Lenin Tsz szállította elsőként a Békéscsabai István-malomba az idei új gabonát. Bánki Béla, a Békés megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat igazgatója átveszi az első szállítmányt a tsz vezetőitől. Fotó: Demény Világ proletárjai, egyesüljetekl NÉPÚJSÁG XXV. ÉVFOLYAM, 164. SZÁM Nemcsak a termelésért, hanem a munkakörülmények javításáért is! Az ÉDOSZ elnökségének ülése Az ÉDOSZ elnöksége — három iparágban végzett felmérés alapján — a munkaerővándorlás okairól tanácskozott. A vizsgálat megállapította: nem állja meg helyét az az elterjedt nézet, hogy a munkaerővándorlást csak bérezési problémák okozzák. A fizetés mellett a nehéz fizikai munka, a kedvezőtlen munkahelyi körülmények és az éjszakai műszakok is közrejátszanak ebben. A Gabonatröszt vállalatainál az év első negyedében a dolgozók 15, a tejipari trösztnél 12, az állatforgalmi és húsipari vállalattoknál pedig csaknem 6 százaléka cserélődött ki. A Gabonatrösztnél a nehéz fizikai munka miatt a szárító- és morzsolómunkások és a takarmánykeverő-üzemek dolgozói hagyják ott egyre-másra munkahelyüket. A húsiparban a kedvezőtlen munkakörülményeik és a gyakran előnytelen munkaidőbeosztás miatt van hiány segédmunkásokban, állathajtókban és gondozókban. Az elnökség megállapította, hogy az üzemen belüli és kívüli szállítás ezeknél a vállalatoknál még mindig nagy létszámmal és korszerűtlen eszközökkel történik, ami szintén hozzájárul a munkaerővándorlás növekedéséhez. Ezért az elnökség felhívta a vállalatok figyelmét, hogy a bérintézkedéseken kívül nagyobb gondot kell fordítani a műszaki fejlesztés meggyorsítódására, az úgynevezett kisegítő tevékenység gépesítésére. Tarthatatlan, hogy egyes üzemekben a műszaki fejlesztést csak a termelőgépek modernizálása jelenti. A nehéz fizikai munka gépesítése és a munkahelyi körülmények megjavítása legalább ennyire fontos. (MTI) A megyei tanács vb-üléséről jelentjük: az óvodai helyzet alakulása - 9 gyermekgondozási segélyt igénybe vevők gyermekeinek óvodai elhelyezése . Július 22-én megyei tanácsülés A megyei tanács végrehajtó bizottsága július 14-én tartotta ülését Békéscsabán, Klaukó Mátyás elnökletével. A vita alapján elfogadta a városi tanácsok fejlesztési alap gazdálkodásának tapasztalatairól szóló jelentést, melyet dr. Romvári László osztályvezető terjesztett elő. E napirend megvitatásánál részt vettek a megye városainak tanácselnökei is. Ezt követően Deák Ferenc, a művelődési osztály megbízott vezetője adott jelentést a megye óvodai helyzetének alakulásáról, a gyermekgondozási segélyt igénybe vevő szülők gyermekeinek óvodai elhelyezéséről. Megállapították, hogy az óvodai ellátottság átlaga az országosnál jobb: 1969-ben az országos arány 54,3 százalék, ez megyénkben 16 700 óvodáskorút és 10 244 óvodába járót alapul véve 61,3 százalék. Mindemellett mégis legalább 400 férőhelyre lenne szükség a gyermekek óvodai elhelyezéséhez. Különösen rossz a lakóterületi megosztás. Ezért sokszor kilométereket cipelik a szülők gyermekeiket, hogy az üzemi helyeken levő óvodákban elhelyezzék. Elsődleges — állapította meg a végrehajtó bizottság —, hogy a városokban a lakótelepi óvodákat fejlesszék elsősorban. Számolni kell most már a gyermekgondozási segélyt igénybe vevők gyermekeinek óvodai elhelyezésével is. Sürgeti ezt a nők munkába állításának szükségessége is. A jobb ellátás érdekében a még hiányzó 400— 500 férőhely megépítéséhez a községi és főleg a városi tanácsoknak feltétlenül meg kell nyerni az ipari és a mezőgazdasági üzemeket a feladat támogatásához. A 40/1969 P. M. sz. rendelet lehetőséget ad a tanácsok és a vállalatok részére közös óvodai férőhely létesítésére, fenntartására. Ezzel a megoldással eddig megyénkben a Csabacsűd — Kákai Állami Gazdaságért és Füzesgyarmaton, a Vörös Csillag Tsz járult hozzá 50 ezer forinttal új óvoda létesítéséhez. Mindkét eset bizonysága annak, hogy ez is járható út, de biztos az is, hogy ez több utánjárást, megértőbb emberi kapcsolatokat igényel. Mélyen elítélendő, hogy egyes üzemek óvodáiba — bár a férőhelyet nem használják ki — nem fogadják be a más munkahelyen alkalmazásban álló, területileg közel lakó szülők gyermekeit. A jelentés elfogadása után a vb meghatározta a megyei tanács következő ülésének időpontját és jóváhagyta annak tárgysorozatait. A határozat szerint a megyei tanács következő ülésének időpontja 1970. július 22, Békéscsaba. Ezen az ülésen megvitatásra kerül megyénk dolgozóinak életkörülményei és életszínvonalának alakulása. Második napirendi pontként szerepel a megye élelmiszeriparának és a mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő tevékenységének helyzetéről, fejlesztésének feladatairól szóló beszámoló. Ezt követik a bejelentések és az interpellációk. A végrehajtó bizottság ülése bejelentésekkel zárult. MA: A teljesítményképes szaktudásért (3. oldal) Katonajegyzetek (5. oldal) Boszorkányok nincsenek (5. oldal) Kánikulai esetek (3. oldal) A labdarúgó NB II sorsolása (7. oldal) Összehívták az MSZMP Központi Bizottságának ülését A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését július 15-re, szerdára összehívták. A Politikai Bizottság a nemzetközi helyzet, a gazdasági építőmunka és a pártélet időszerű kérdéseinek megvitatását javasolja. (MTI) Július 15-től minden pedagógusnak biztosítani kell a nyári szabadságot Tudnivalók az új oktatási év menetrendjéről A művelődésügyi miniszter rendelkezése értelmében július 15-től augusztus 24-ig zavartalan pihenést kell biztosítani a pedagógusoknak. Ennek annál inkább nincs akadálya, mert véget értek a hagyományos nyári továbbképző tanfolyamok, az említett miniszteri rendelkezés szerint a nevelőket augusztus 24-e előtt — legkorábban augusztus 21-én — csak indokolt esetben, egyénenként szabad beosztani bármilyen feladatra. Ami az 1970—71-es tanév rendjét illeti, a szorgalmi idő változatlanul két félévre oszlik. Az első félév szeptember első munkanapján kezdődik és a téli szünidő utolsó napján ér véget. A második félév a téli szünetet követő első munkanapon kezdődik és a rendtartásban előírt napon zárul. A diákok első félévi osztályzatait — a december 19-i állapotot alapul véve —, a téli szünetben sorra kerülő osztályzó-értekezleten zárják le és a téli szünet utáni első tanítási napon hozzák a szülők tudomására az ellenőrzőkönyv útján. A téli szünidő 1970. december 21- től 1971. január 6-ig tart. A tanévnyitó értekezletet ez év augusztus utolsó hetében, a nevelési értekezleteket novemberben és áprilisban (a félévi tantestületi értekezletet a téli szünidőben,), a tanévzáró értekezletet az általános iskolákban 1971. június 19-éig, a középiskolákban június 30-ig kell megtartani, az igazgató által megjelölt napon. Az írásbeli érettségi, képesítő vizsgák valamennyi középiskolában (gimnáziumban, szakközépiskolában, középfokú technikumban) a nappali tagozaton 1971. május 11 és 18 között lesznek. (MTI) Török papucs, műszőrme házicipő és egyéb újdonságok A Körösvidéki Cipész Ktsz termékei — különösen a papucsok — igen népszerűek a vásárlók körében. A szövetkezet rendszeresen jelentkezik új, különleges termékekkel. Ez év második felében például a hajlított orrú, törökös papucs gyártását kezdik el, melyet különféle műbőrszalagokkal és flitterekkel díszítenek. Érdekességként említhetjük meg a műszőrméből készült, zsinórdíszítéses házi cipőt is, mely bizonyára megnyeri a vásárlók tetszését. A Fővárosi Cipőboltnak 10 ezer pár papucsot szállítanak az elkövetkező időszakban. A szövetkezet az őszi vásárral is készített modelleket, többes között különleges maradótollas papucsokat, s mivel az őszi vásár, elmarad, így a Fővárosi Cipőbolt hozza forgalomba, mégpedig novemberben és decemberben, hogy a karácsonyi ajándékozások idején újdonsággal lepje meg a vásárlókat. A csomagolástechnikára is sokat adnak a ktsz vezetői. A legújabb termékeket például ablakos, aranydíszítésű, színes dobozokban árusítják, s a dobozok színe azonos a papucsok színével. Természetesen minden új termékből a szövetkezet a saját, békéscsabai boltjában ss árusít.