Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-08 / 185. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1970. AUGUSZTUS 8., SZOMBAT Ma: Küzdelmes fél év után (3. oldal) * * * Szigorúbb felelősségre vonást (3. oldal) * * * Újszerű komplex védnökség a Tisza II. építése felett (5. oldal) * * *­­ Mini magazin (6. oldal) * * * Jövő heti rádió- és tv-műsor (10. oldal) Ára: 1 forint Világ proletárjait egyesüljetek ! NÉPÚJSÁG XXV. ÉVFOLYAM, 185. SZÁM Megkezdődött Amatőrfilm Szemle Gyulán Első napon 13 versenyfilmet vetítettek Némi késéssel, tegnap dél­után megkezdődött­ Gyulán a zeneiskola hangversenytermé­ben az I. Alföldi Amatőr Film­szemle. Megnyitó beszédet Szé­kely Jánosné, a gyulai városi tanács művelődésügyi osztályá­nak vezetője mondott. Beszédé­ben többek között hangsúlyoz­ta, hogy olyan rangos esemé­nyek mint az EDU, a SEU és a várszínházi előadások, most egy újabb rangos eseményre kerül sor. Szeretnénk, ha ezt az első fesztivált évenként ren­deznék meg Gyulán és hasonló rangot vívna ki, mint a többi, ma már országhatárokon túl is ismert rendezvények.» — Reméljük, hogy ez a szemle a maga sokszínűségében eléri azt a célt, amiért életre hívták. A bemutatásra java­solt 26 alkotás zöme Alföldi alkotótól származik. Meggyő­ződésünk, hogy a zsűri tár­gyilagosan alkot véleményt és dönti el, melyek azok az alko­tások, amelyek más bemutató­kon is méltóan képviselhetik ezt a tájegységet. Szeretnénk remélni, hogy Gyula nemcsak az évenként megrendezendő szemléknek lesz házigazdája, hanem mint konzultációs köz­pont segíti az alföldi filmező­­ket abban, hogy minél tökéle­tesebb, művészibb alkotások születhessenek” — fejezte be megnyitóját Székely Jánosné. Ezután bemutatta a zsűri tag­jait. Sajnos, az eredetileg zsűri­­elnöknek meghívott Bán Róbert rendező egyéb elfoglaltsága mi­att nem tudott részt venni a megnyitón, így helyette dr. Kárpáti György filmrendező a színház és filmművészeti főis­kola tanársegéde lett az elnök. Részt vesz a zsűri munkájában dr. Lohr Ferenc kandidátus, hangmérnök, Vörös Éva film­esztéta, a Magyar Filmtudo­mányi Intézet munkatársa, Buglya Sándor, a MAFSZ fő­titkára, Papp István, a megyei művelődési osztály népművelé­si főelőadója. A bemutatón részt vett töb­bek között Engedi G. Sándor, a párt megyei bizottságának titkára. Ezután került sor az első napi programnak megfe­lelően 13 film vetítésére, utána az amatőr filmek problémáiról beszélgettek a részvevők a MAFSZ főtitkárával. Ma 9 órakor folytatják a versenyfilmek vetítését. A dél­utáni órákban a filmszemle részvevői városnézésen vesznek részt, majd este 19 órakor ren­dezik meg a gálaestet, ahol be­mutatják a díjnyertes amatőr­filmeket. A gálaest után kerül sor az ünnepélyes eredmény­­hirdetésre és a díjkiosztóra. Béla Ottó ÚJ JÁTSZÓTÉR A Békéscsabai Ifjúsági Ház udvarán a „parabola” tövében új játszóteret létesítenek az apróságok örömére. Fotó: Demény Ötvenmilliós beruházással fejlesztik a gyulai „bútorgyárat” Szilk amiből 55 millió forint értékűt exportra küldenek. Száznyolcvan fajta bútort gyárt, s termékeit számos or­szágba exportálja a Gyulai Fa- és Fémbútoripari Ktsz. A vas­es nikkelvázas irodabútorok, műbőrgarnitúrák, szállodai, dol­gozószobai, vendéglátóipari be­rendezések­ modern vonalúak, praktikusak. A 20 éves fennállá­sát ünneplő szövetkezet évente 130 millió forint értékű bútort A szövetkezeti „bútorgyárat” 50 millió forintos költséggel fej­lesztik. A tágas szerelőcsarnokok mellé újabb műhelycsarnokok, csomagolásra, tárolásra alkal­mas raktárak épülnek. Az új ötéves terv végére 300 millió forintra nő az éves termelés, s háromszorosára az exporttevé­kenység. Parafálták az erőszak alkalmazását kizáró szovjet n Romatnémet szerződést Moszkva (MTI) Nyugati hírügynökségek gyors­hírben jelentették, hogy Walter Scheel nyugatnémet külügymi­niszter pénteken reggel moszk­vai idő szerint 10.12 órakor (ma­gyar idő szerint 8 12-kor) meg­érkezett a Szpiridonov-palotába. Gromiko szovjet külügymi-­ niszter tíz perccel korábban ér­kezett meg, majd miután meg­érkezett Scheel nyugatnémet külügyminiszter is, moszkvai idő szerint 11.00 órakor parafál­ták az erőszak alkalmazását ki­záró szovjet—nyugatnémet szer­ződést. (MTI) Szovjet nyilatkozat Hirosima atomb­omb­ázásán­ak évfordulóján Hirosima és Nagaszaki ameri­kai atombombázásának 25. év­fordulója alkalmából a szovjet békebizottság nyilatkozatot adott ki, amely hangsúlyozza, hogy a Japán elleni hadművele­tek utolsó napjaiban már nem volt stratégiailag szükséges az atomfegyver alkalmazása, ezt csupán az amerikai kormánykö­rök világuralom törekvése dik­tálta. — Ma is fennáll egy termo­nukleáris világháború kirob­bantásának veszélye. Ennek for­rása az imperialista erők, első­sorban az amerikai imperializ­mus politikája — állapítja meg a nyilatkozat. (MTI) Tűzszünet Egyelőre még kérdés, hogy a hét végére — amint a hírügy­nökségek jósolták — valóban életbe lép-e a tűzszünet a kö­zel-keleti frontvonalak mentén, s ha a fő érdekeltek vállalják is a most még csak három hó­napra szóló fegyvernyugvást, mit tesznek ezen állapot meg­hiúsítására azok az arab erők, amelyek hevesen tiltakoznak a politikai rendezésről való tár­gyalásoknak a gondolata ellen is? Tény, hogy ha a két leg­főbb és a mai harcok súlyának döntő részét vállaló szemben álló fél — az EAK és Izrael — tűzszünetet tart, akkor jog­gal beszélhetünk a közel-keleti helyzet új szakaszáról. A tűzszünet persze rögtön eszébe juttatja az embernek az 1967-es izraeli agresszió nyo­mán létrejött fegyvernyugvást, amelyet tavaly rendszeressé, mindennapossá vált összecsa­pások szakasza váltott fel. Az akkori tűzszünet szükségszerű­en hordta magában megbontá­sának lehetőségét, hiszen az arab területeket megszállva tartó Izrael semmibe vette, el sem fogadta a Biztonsági­­Ta­­nács 1967 novemberi, egyhan­gúlag hozott határozatát a ren­dezésről. A megszállás a poli­tikai zsarolás eszközévé vált Izrael és a mögötte álló erők, mindenekelőtt az amerikai im­perialisták kezében. Ha ezt az arabok „végkimerülésére” és­­megtörésére számító taktikát meghiúsítani akarták a haladó arab erők és az őket támogató szocialista országok, úgy egye­düli útjuk a fegyverkezés, az izraeli katonai fölény megkér­dőjelezése maradt. Az idő iga­zolta az imperialista zsarolásra adott effajta választ: újkeletű rendezési tervükkel az arab vi­lágban levő pozícióik marad­ványait féltő amerikaiak vol­tak kénytelenek engedményt tenni. Ezzel Washington való­jában visszatért oda, ahonnan „eltaktikázta magát”­ a BT ha­tározatához. Éppen ebben rejlenek a mos­tani szakasz buktatói: az izra­eli kormány keservesen kicsi­kart „igen, de” válasza jelzi a várható politikai döccenőket. A rendezésnek s ekként a BT-ha­­tározatnak is kulcskérdése a megszállt arab területek visz­­szaadása.­­ A támadó terület nyeresége az imperialista politika győzelme volna. Egyszer már felborult a tűzszünet amiatt, mert Izrael és támogatói megkerülni pró­bálták a területek kulcsproblé­máját, nem is titkolva alkudo­zási, magyarán zsarolási szán­dékaikat. Most az izraeli kor­mány igyekszik a kényszerű elfogadás után olyan értelme­zést adni az amerikai tervnek, ami a területekkel való alkudo­zást is lehetővé tenné számára a Jarring ENSZ-megbízott köz­vetítésével elkezdendő tárgya­lásokon. A Rogers-terv fele­másságának jellemzője, hogy Tel-Aviv ezt megteheti. Az új szakasz tehát bonyo­lultnak és nehéznek ígérkezik; mindenesetre reményt nyújt, hogy ezúttal — a mondással ellentétben — nem a háború a politika folytatása, hanem — talán — a politika a háborúé. Ám eddig éppen az arab egység, legalábbis a haladó országok akcióegysége volt fontos té­nyezője az imperialista szándé­kok meghiúsításának. Ezért annyira sajnálatos a Bagdad vezette politikai támadás a harc politikai és katonai ter­heinek zömét viselő EAK el­len. Bagdad valójában ultimá­tumot intézett Kairóhoz és a tripoli tanácskozáshoz, s­ meg­sértődött, amikor egyiptomi részről válaszul a harcias sza­vak és tettek közti különbség­re utaltak. A vita az arab ügynek árt és Tel-Avivot re­ménnyel tölti el manőverezé­sének sikerét illetően. Az iz­raeli szélsőséges körök illúzió­­kergetése viszont visszakerget­heti a közel-keleti népeket a válság megint új, de veszélyes szakaszába. (a. j.)

Next