Békés Megyei Népújság, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-01 / 204. szám
Virágos ünnep Virágos, felejthetetlen, az ifjúság múlását is megszépítő emlékekkel gazdag az ember iskolás kora. Amikor először vezetik a különös, érdekes épületbe, ahol jókedvű gyerekek és komoly felnőttek várják, aztán, amikor utolsó búcsúra gyújt az itt eltöltött idő, a ballagás, az életbe indulás. Tanévnyitók, tanévzárók. A szónokok nagy dolgokról beszélnek, a tanárok, tanítók és az egész társadalom a jövőbe tekint, amikor átfogja szemével a tudás kútfejéhez érkezőket, vagy az onnan búcsúzókat. A jövő komolykodik az iskolák udvarán és dísztermeiben ilyenkor, szeptember elsején is. Az első osztályosok kíváncsi szemében a jövő csillan, a nagyobbak magabiztosságában is, és hisszük, hogy a tanár is erre gondol : ez az ifjúság már az ezredforduló felnőtt társadalma lesz. Igaz, sosem volt mindegy, hogy ön ilyenné formálódik a fiatal nemzedék, minden jelének jövendője, minden társadalmak továbbfolytatója, most azonban különösen sok és korunkhoz követelményben is méltó feladat vár az iskolára. Bizonyára beszélnek erről a szónokok az iskolai ünnepségeken, elmondják az igazgatók a tanévelőkészítő tanácskozásokon, az első tantesületi értekezleteken. A szavak, a mondatok lehetnek majd különbözők, de a tartalom, a munka megfogalmazása mindenütt azonos lesz. Jubileumi évet élünk, hazánk 25 éve szabad ország. Ismeretanyagban hihetetlen gyorsasággal és gyorsulással gazdagodó kort élünk, jó alapokat adni az ifjúságnak, az ismeretanyagot átadni nekik, az ezredfordulót megelőző évtizedek alapvető pedagógiai feladata. Van ebben a kétezredik évhez közeledő korunkban valami különös, hatalmas erő is, az egyre tökéletesebb emberré válás igénye, az ember nagyságát, monumentális alkotóerejét leküzdhetetlen erővel szolgálni akaró tudat, az értelmes, szép törekvés, rendezni a világ dolgait, és az egész Földön megálljt parancsolni az oktalan pusztulásnak, az embertelenség riadóinak. Hogy miért emeljük ilyen, szinte patetikus magasságokba ezt a látszólag mégis kis ünnepecskét, a szeptemberi tanévnyitót? A pillanat jövőbe mutató volta miatt, mert az iskola mindig a jövőnek dolgozik. És a ma iskolája, az 1970-esesztendő iskolája a fejlődés, az oktatás-nevelés módszereinek óriási minőségi változása küszöbére érkezett A kor, az élet érlelte az ember személyiségét formáló iskolát arra, hogy megnyújtsa lépteit, és együtthaladjon a kétezredik esztendő felé rohanó fejlődéssel. Mindenkit meggyőztünk arról, hogy a szocialista oktatási rendszer nem falanszter-nevelést akar, hogy ebben a rendszerben a szó nemes értelmében korlátlan lehetőség nyik a jóakaratta, igaz törekvésű egyéni képességek legdifferenciáltabb kibontakoztatására, még ha volt is időszaka, amikor nem teljesen így történt. Ezrek érzik ma úgy, szülők és gyermekek, hogy ez a mai nap, ez a virágos évnyitó felejthetetlen számukra. A városok, falvak utcái benépesednek, megfiatalodnak erre a napra és holnap, amikor először szólalnak meg az iskolacsengők, bizakodás és tiszta remény költözik a szívünkbe. Sass Ervin BÉKÉS A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1970. SZEPTEMBER 1., KEDD ára: 1 forint Fejlesztenünk kell a magyar nyomilaigar vidéki központjait — mondotta dr. Ortutay Gyula akadémikus a gyomai Kner Nyomda Múzeum vasárnapi ünnepélyes megnyitásán Aligha fogadta még Gyoma így egyszerre a gazdasági, politikai és kulturális élet több neves képviselőjét, mint az elmúlt vasárnap. És országos jelentőségű esemény is ritkán történt itt nagyobb, mint most a Kner család hajdani lakóházában, ahol Magyarországon az első, Európában a negyedik ilyen jellegű intézmény nyitt meg, a Kner Nyomda Múzeum. Már 11 óra előtt több száz szakember és a szépet szerető érdeklődő járta végig a kiállítás termeit, s nézte figyelemmel, szinte áhitatos csendben a régi nyomdai gépeket, Kner Imre legjelentősebb könyvkiadványait s a mai üzem változatlanul világszínvonalú termékeit. Fél 12-kor a vendégek a kultúrotthonba mentek, hogy tanúk legyenek a hivatalos megnyitónak, ahol az elnökség tagjai voltak dr. Ortutay Gyula akadémikus, Enyedi G. Sándor és Zalai György, az MSZMP megyei bizottságának titkárai, Nagy János, a megyei tanács vb elnökhelyettese, Botyánszky Pál, a Kner Nyomda igazgatója, s többek között Haimann György, az Iparművészeti Főiskola tanára, Szántó Tibor művészettörténész, Mózes Tibor, a Kossuth Könyvkiadó szerkesztőség vezetője és Bolgár Imre, a Zrínyi Nyomda igazgatója. Botyánszky Pál bevezető szavai után dr. Ortutay Gyula mondott ünnepi beszédet. — Nem sok ilyen típusú múzeuma van a világnak — kezdte beszédét az akadémikus —, hazánkban pedig az első. S mondjuk meg mindjárt, méltó, hogy a Kner család nevét viselje homlokán. Hiszen otthona volt a Kner család három nemzedékének, három nemzedék élete, munkája adott értelmet e háznak, avatta világhírűvé e ház nemes nyomdai termékeit, s volt példázat, tanítóműhely egyszerre. Ezután a könyv világtörténeti jelentőségéről beszélt a szónok, majd — éppen a Kner család munkája alapján — felhívta a figyelmet a vidéki nyomdák fontosságára: — Ha most Gyomén avatunk egy nyomdaipari múzeumot, akkor arra is jó figyelmeztetnünk, hogy ma is érték a vidéki nyomda, hogy ma is törekedni kell az egyoldalú, tehát egészségtelen központosítás ellen, hogy fejlesztenünk kell a magyar nyomdaipar vidéki központjait, kultúrát, fejlődést sugárzó központok lesznek ezek. Hadd javasoljuk ez ünnepi pillanatban, hogy érdemes lenne a magyar nyomdaipar fejlődése érdekében átvizsgálni a vidéki könyvgyártó üzemek, nyomdák technikai színvonalát és megfelelő állami, tanácsi támogatással bevezetni e műhelyekbe is a modern technikát. Nemcsak a nyomdák önköltségét csökkentené ez, s így a könyvek árát is, hanem enyhítené a magyar nyomdaipar feszített termelési viszonyain s egyben elősegítené a vidéki kulturális központok fejlődését, a folyóirat- a könyvkiadást. Érdemes arra is gondolni, hogy a nyomdaipari szakiskola felállítására éppen Békés megye lenne alkalmas hagyományai, mai modern üzemei okán is. Ez a múzeum is a maga múltjával és a maga máig ható értékeivel arra figyelmeztet, hogy mindig az egész nemzetben kell gondolkoznunk, ugyanolyan respektussal a vidék alkotó értékei, tehetségei iránt, mint amit a főváros igényel magának. A továbbiakban a Kner- család életútjáról, életművéről emlékezett meg Ortutay Gyula, majd ezekkel a szavakkal fejezte be beszédét: — Évezredek örökségét őrzik a könyvek s évszázadok várnak még rá. Útitársunk marad. Lehet, hogy nem örök útitárs, de jövője, funkciója van hosszú korszakokon át. Ezért becses minden emlék a hazai könyv- nyomtatás, nyomdai munka történetéből. Ezért értékes kezddeményezés a Kner Nyomda Múzeum alapítása. Ezt követően Nagy János, a megyei tanács vb elnökhelyettese kitüntetéseket adott át a múzeum létrehozásában legkiemelkedőbb munkát végzőknek. Botyánszky Pál Szocialista Kultúráért, Elek László, a Szarvasi Óvónőképző Intézet tanárai, Kass János grafikusművész és dr. Szabó Ferenc, a Megyei Levéltár igazgatója Miniszteri Dicséret kitüntetésben részesült. Botyánszky Pál zárszava után ismét benépesedtek a múzeum termei, a tárlók előtt újra kezdődött a figyelmes szemlélődés. 1970. augusztus 30-án délben új múzeum nyílt Békés megyében. —dgy— (Fotó: Martincsek) XXV. ÉVFOLYAM, 204. SZÁM Együttes ülést tartott a városi pártbizottság és a tanács Békéscsabán A Békéscsabai Városi Tanács és az MSZMP városi bizottsága augusztus 31-én együttes ülésen tárgyalta meg a megye székhelyén élő munkások életkörülményeit és az életszínvonal alakulását. Békéscsaba az utóbbi tíz év alatt az iparfejlesztésben ért el jó eredményeket — állapította meg az együttes ülés. Egy évtized alatt 12 ezerrel nőtt az iparban, a kereskedelemben és a közlekedésben foglalkoztatottak száma. Lakásépítésre, szociális és kulturális célokra több mint egymilliárd forintot költött a város. A városi pártbizottság és a tanács nagy erőfeszítéseket tett azért, hogy a földszintes városban megkezdődjön a fölfelé építés. Most az új ötéves tervben 3500 lakás felépítésével számolnak. További napirendi pontként a társadalmi munkáról és az első félévi költségvetés összegének felhasználásáról szóló jelentést fogadták el. Bejelentések és indítványok zárták be az együttes ülést. Szeptember 4-én Békés megyei nap Budapesten — Különvonatok az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításra — Harminchét szakmai előadáson 2300 mezőgazdasági szakember A szokásosnál nagyobb érdeklődés kíséri Békés megyéből a 67. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítást. Augusztus 28-tól, hat napon át különvonat indul Békés megyéből Budapestre. Viszi a látogatókat Mezőhegyesről, Mezőkovácsházáról, Békésről, Gyoméról, Szarvasról, Gyuláról, Kötegyánból, s a megye más községeiből és városaiból. Több ezerre tehető azok száma, akik a mezőgazdaság eredményeit bemutató kiállítás megtekintésére Budapestre látogatnak. Szeptember 8-tól az IBUSZ Békés megyei irodája egynapos utakat szervez. Ekkor 500—700 látogatót „repítenek” a MÁV szerelvényei Budapestre. Az augusztus 28-tól szeptember 20-ig nyitva tartó kiállítás gazdag programot kínál. Huszonhét helyen harminchét szakmai rendezvényen ismertetik az ország s benne Békés megye szakembereivel a termelés legkorszerűbb módszereit, s ezeket a gyakorlatban is bemutatják. Megyénkből 2300-nál is több szakember jelentkezett a szakmai napokra. A 66. mezőgazdasági kiállításon mindössze 1009-en vettek részt szakmai rendezvényeken. Az érdeklődés tehát kétszeresénél is nagyobb. A szakmai tanácskozásokra érkező Békés megyeiek csoportját dr. Somi Sándor, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának jogügyi főelőadója igazítja útba, aki a rendezvények időszakára a kiállítás területén kapott irodahelyiséget. Szeptember 4-én Békés megyei napot tartanak Budapesten az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon. Megyénkből erre az alkalomra Budapestre utazik a Gyulai Művelődési Központ népi zenekara, a gyulai Körös Táncegyüttes, a békéscsabai KPVDSZ Napsugár együttese. Ott lesz Kádár Ferenc, a népművészet mestere is Dévaványáról. Dévaványáról egy másik vendég is szórakoztatja majd a vendégeket. Nácsa János citeraszólója, továbbá Lipták Ágnes, a Röpülj pávában értékes helyezést elért fiatal énekesnő műsora számíthat nagy érdeklődésre. Szeptember 4-én filmvetítést is tartanak, melyen Ahogy a csillag megy az égen és a Közjáték című Békés megye gazdasági, társadalmi és kulturális életéről készített rövidfilmeket mutatják be.