Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-13 / 10. szám

Nagygyűlés La Pazban A Centropress kedd esti kommentárja Latin-Amerika újra és szünte­lenül hallat magáról. Nem is olyan régen még operettbe illő puccsok földjének ábrázolták az amerikai kontinensnek a Rio Grande folyótól délre eső hatal­mas részét, de a kubai forra­dalommal valami új kezdődött: eljött az az idő, amelyben a változások immár nemcsak azt jelenthetik, hogy egyik diktátor átadja a helyét a másiknak. A legújabb hírek szerint Bo­líviában olyan nagygyűlésre ke­rült sor, amilyet ebben az or­szágban, sőt ezen a kontinensen nem is olyan régen még egysze­rűen nem lehetett elképzelni. La Paz egyik főterén ónbányá­szok, munkások, parasztok, ta­nítók és más értelmiségiek éltet­ték Juan José Torrez tábornok haladó rendszerét, amelynek vé­delméhez felajánlották további segítségüket. Ez a gyűlés és mindaz, amit jelent, méltó a progresszív világ figyelmére és elismerésére. Az előzmény közismert: vasárnap reakciós tisztek meg akarták dönteni Torrez hatalmát. Hugo Suarez Banzer ezredes, a kato­nai főiskola parancsnoka és tár­sai elfoglalták a Miraflores-ka­­szárnyát, túszként magukkal hurcolták a hadsereg két veze­tő személyiségét és felkészültek a kulcspozíciók erőszakos meg­szerzésére. Az ilyesmiben a dél-ameri­kai tisztek jelentős részének nagy rutinja van. Banzerék, va­lamint belső és külső támogatóik korábban csaknem biztos recept szerint jártak el, csakhogy el­követtek egy döntő hibát: nem számoltak a hazai és nemzetközi helyzet alapvető változásaival. A kabinet természetesen moz­gósította a reguláris fegyveres erők hű maradt egységeit és er­re még számítottak a puccsisták. De arra nem, hogy Torrez a szó legszorosabb értelmében mozgó­sítja a zendülők ellen a bolíviai népet, amelynek nem fél fegy­vert adni. Márpedig pontosan ez történt és — mint a kormány hivatalos közleménye is hangoz­tatja — ez tette lehetővé, hogy a haladó rendszer mindössze hét óra alatt úrrá legyen a nehézsé­geken. A nép bevonásának és az ez­zel kapcsolatos sikernek felmér­hetetlen hatása lehet Bolívia — és talán nemcsak Bolívia — jö­vőjének alakulására. A szomszé­dos Chile bármikor kerülhet ha­sonló helyzetbe és a bolíviai pél­dából talán a chilei reakció is megérti, hogy a latin-amerikai történelem színpadán immár nem statiszta, hanem főszerep­lő, a vívmányait védelmezni kész nép. Schröder Moszkvába utazik Gerhard Schröder, a bonni Bundestag külügyi bizottságá­nak elnöke, aki szerdán nyolc­napos látogatásra a Szovjetunió­ba utazik, kedden felkereste Walter Scheel külügyminisztert. Az egyórás megbeszélés a kül­ügyminisztérium közlése szerint ezzel az utazással volt kapcso­latos. Scheel ismertette a három nyugati nagyhatalom és az NSZK ,,közös álláspontját” és aláhúzta, hogy a szovjet—nyu­gatnémet szerződés ratifikálását ,elképzelhetetlennek” tartja egy kielégítő berlini rendezés előtt. (MTI) Kilóg a lóláb... Az Egyesült Államok és Nagy- Britannia hétfőn kilépett a gyar­mati rendszer felszámolására alakult 24 tagú különleges ENSZ-b­izottságból. Az Egyesült Államok nem indokolta, Nagy-­­ Britannia azt az „érvet” hozta­­ fel, hogy a „gyarmatosítás a tör-­­ ténelmi fejlődés eredménye, nem­­ pedig bűncselekmény”. (MTI) . Pályaválasztó fiatalok! Jelentkezni lehet felszolgáló, szakács, cukrász és vendéglátóipari eladó szakmákba tanulónak. Ezen szakmákba most érettségizők, és általános iskolát végzők jelentkezhetnek Vendéglátóipari eladónak csak lányok jelentkezhetnek, felszolgáló szakmában fiúk estönyben jelentkezőket elsősorban Békéscsabáról, Gyulá­­ról és Orosházáról várjuk. A továbbjelentkezési lapon kérjük feltüntetni, hogy a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalathoz pályázik. " Tűzszünet Jordániában A jordániai kormány és a Palesztinai ellenállási szerve­zetek központi bizottsága kedden délelőtt közös tűzszü­­neti parancsot adott ki, amely az egész ország területére ér­vényes. A közlemény leszöge­zi, hogy a parancs megszegőit úgy fogják kezelni, mint az „arab nemzet és az arab ügy árulóját”. A tűzszüneti parancsot Vaszfi Teli miniszterelnök il­letve Ibrahim Bakr, a Palesz­tinai ellenállási szervezetek központi bizottságának tagja írta alá. (MENA) Sztrájk a doktori címért Sztrájkoltak kedden a jugo­szláv orvostudományi, fogorvosi és államorvosi egyetemek hallga­tói, hogy meggyorsítsák a ha­tározathozatalt abban a hosszú idő óta vitatott kérdésben: kap­­janak-e doktori címet tanulmá­nyaik végén az említett egyete­mek hallgatói. (MTI) Riad Rómában Mahmoud Riad, az Egyesült Arab Köztársaság külügymi- •• nisztere Rómában Aldo Moro­­ külügyminiszterrel tárgy­alt a­­ közel-keleti helyzetről. Képün- • kön: Riad (balról) és Moro az­­ olasz külügyminisztériumban. ■ (Telefotó—AP—MTI—RS) j A szörn­yeteg kikerült minden ellenőrzés alól Folytatódott a My Lai-i tömeggyilkosság pere A Fort Benning-i támaszpon­ton (Egyesült Államok, Georgia) háromheti szünet után hétfőn folytatódott a My Lai-i tömeg­­gyilkosság végrehajtásával vá­dolt William Calley főhadnagy pere. A hadbíróság a vád 36. és 37. tanúját hallgatta meg. A 36. tanú, Ronald Darud Grzesik elmondta, hogy a fő­hadnagyot My Laiban egy árok mellett látta, amelyben vagy öt­ven holttest hevert. A főhadnagy utasította őt, hogy menjen visz­­sza a faluba és „végezzen a lako­sokkal”. A tanú kijelentette, megtagadta a parancs végrehaj­tását. Grzesik a napokban a My Laiban történtekkel kapcsolat­ban egy képes f­oly­ói­rat munka­társának kijelentette, hogy ,,a „ hadsereg Frankenstein-szerű szörnyeteg”, s ennek ő is részét képezte. „A szörnyeteg kikerült minden ellenőrzés alól és gyil­kolt. Az amerikai hadsereget azonban nem az Egyesült Álla­mok népe hozta létre” — fűzte hozzá. A vád 37. tanúja Paul David Meadle, leszerelt katona, aki e pillanatban gyári mank­áisként dolgozik, a My Lai-t követő na­pon aknára lépett és fél lábát elvesztette. Rokkantságát bűn­­hődésnek tekinti Meadle a bí­róság előtt kijelentette, hogy két alkalommal is Calley mellett állt és segített neki vietnami polgári személyek meggyilkolá­sában My Lai faluban. Az egyik alkalommal 35—40, a másik al­kalommal 75—100 emberre lőt­tek. 10—15 tárat ürítettek ki kü­lön-külön. Calley előbb a kiseb­bik csoportot bízta rá és néhány másik társára­­ tűnik ki a val­­lomásból. A főhadnagy ezután elment, majd amikor visszatért, megkérdezte: „Hogy-hogy még nem haltak meg?” Meadle vá­lasza: „Nem tudtam, hogy meg kell ölnöm őket.” Ezután a fő­hadnagy hátrált néhány lépést és lőni kezdett, majd őt is ugyanerre utasította. Meadle egy évvel ezelőtt a sajtó képviselőinek már egyszer nagyjából ugyanígy elmondta a történteket. Azóta azonban több­szöri idézés ellenére sem volt hajlandó emlékeit tanúvallomás formájában megismételni, mert félt attól, hogy ellene is pert indítanak. Végül az igazságügy­­minisztérium mentességet ígért számára. Így került sor az egyik legterhelőbb tanúvallomásra. Meadle kihallgatását kedden folytatják. A vietnami háborús Veterá­nok detroiti csoportja bejelen­tette, hogy Jane Fonda színész­nő és Mark Lane ügyvéd segít­ségével január végén kihallga­tást rendez a vietnami háborús bűnökről. A csoport körülbelül száz leszerelt katonát készül meghallgatni. (MTI) wsttsaceas*»iBs»«Ba«BBc«ai»aebaB»sasasa·«3:a«C3SiaBeess*s»a««aa8?«fcb««ssa«9SBBi­ 2 aea»tsc«siecsas* ««t cccsssssBsaaaipascaaaceeas Raaaasajisaii Ecea'ni NOTESZLAPOK • Riviéra mögött a hegyek Az örök kaméleon,a tenger, millió színben játszik, hintáztat­­ja a haragzöld pálmák, a lila és sárga cserjék, a rőtbarna szik­lák tükörképét. A szikrázó, messzi horizonton fehér és na­rancsszínű vitorlások, ezüstszi­var luxusjachtok... A nők hatalmas, fehér cowboy kalapokban libegnek, fekete für­dőruhában (a ruha kifejezés erős túlzás), jókora piros, sárga és mindenféle feltűnő strand­­táskákkal — amikről először azt hittem, hogy hajóbőröndök. Ké­sőbb aztán már azon sem cso­dálkoztam, amikor félcombig érő aranycsizmában láttam grasszálni a fövenyen egy föld­fekete, aranyhajú hölgyet, egy akkorácska fürdő minek is ne­­vezzemben, hogy csak-csak ki lehetett volna szabni az őszi prüsszögő zsebkendőmből. A franciák a múlt században hangzatos címet találtak fel me­diterrán fürdőövezetüknek: Cote d’Azur — Azurpart. Nyilván üzleti, idegenforgalmi okok su­gallták a szép titulust, ami per­sze nem alaptalan. De erre az olaszok Virágpartnak keresztel­ték el a nyugat-liguriai fövenyt­. Nem erőltetett ez sem, s már­­már földrajzi fogalommá is vált As öregi világjárók azt mondják, hogy szépségben csak a kaliforniai tengerpart és a Krim déli-délkeleti csúcsa ve­tekszik az olasz világállammal, amelynek „fővárosa”, San Remo. A LAKOSSÁG az idegenfor­galomból él. Nem is rosszul, mert a világ elitjének jó része itt tékozolja el megszámlálha­tatlan pénzét. Jönnek a korosodó hölgyek a messzi metropoliszokból, gáláns kalandokat keresnek.. A fantasztikus áru luxushote­lek lakosztályaiban öregurak laknak... Az otthoni puritán, üz­leti körök és a család erkölcse nem él idáig. Portofino aranysárga homok­ján — Levantei Riviera — Ra­pallo pálmasétányai alatt, Sor Remo virágrengetegeiben sztá­rok fotóztatják magukat, nyű­gösködnek lovagjaikon, sajtótit­­k­árai­kon. Kétes trónusú maharadzsák ülnek udvartartásaikkal a ten­ger feletti bárok teraszain. Ked­venc feleségeik nem sajnálják megmutatni bájaikat az azúr napnak. Csillagászati összeget érő luxusjachtokat vezetnek be a kikötőbe a révkalauzok, magán­­hidroplánoik, repülőgépek röp­ködnek. Amit az ember kita­lálhat szépet, kényelmeset,­­ itt minden megvan. De kinek, kik­nek?! A városok közvetlenül a part­ra települtek, az út és a hegyek közé. A másik oldalon a ten­ger. Minden talpalatnyi hely la­kott, vagy műveit. Az egyik vá­ros utcája átvezet a másikba. Ahol nem megmászhatatlanul meredek a száz-kétszáz méterről leszakadó sziklafal, a part, min­denhol bekerített strandok van­nak. Hiába hívogatja a kispén­zű, pirosra sült utast tíz-húsz méterről a tenger, a bejárata csak a pénztáron keresztül. Száz kilométereket mehet a jámbor turista, amíg végre talál egy olyan partszakaszt, ahol nyak­­törő mutatványokkal ugyan, de le tud mászni a tengerhez s megfürdethet, ingyen. Ó, szépséges, humánus, zse­bünknek való szigligeti, siófoki strandok, a ti aranyos két-há­­rom forintos belépőitekkel. Mammon istene egyeduralko­dó úr a pálmasorok alatt, az aranyló homokon. A RIVIÉRA mögött a hegyek csúcsosodnak bányáikkal, mun­­kásverítékükkel. A nagy koz­mopolita világstrandok fölött — csaknem szó szerint — a ten­gerre futó hegyek oldalában, parányi faluk. Bányászkodó, földművelő emberek lakják. Sziklába épített, faragott köves házacskákban laknak. Elmarad­hatatlan a lugasos tornác Kes­keny utcák kanyarognak a 100 —150 házból álló községek kö­zött. Az útszegély fehér dolo­mit, ez védi az olajligeteket az eróziótól. A hegyek déli olda-

Next