Békés Megyei Népújság, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-01 / 231. szám
a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja J&H. OKTÓBER 1., PÉNTEK Ara SO fillér Megkétszereződött a női aktivisták száma . *•Ülést tartott a Hazafias Népfront megyei bizottsága A Hazafias Népfront megyei bizottsága szeptember 30-án ülést tartott Békéscsabán, Nyári Sándor népfront megyei tátikár elnökletével. Az érdemleges tárgyalás két napirendi pontot ötört fel. Ezek egyike: a népfront szerveinek együttműködése az állami és más szervekkel, valamint a párt irányításának állandó érvényesítése amozgalomban. Az előterjesztett jelentést a bizottság egyhangúan elfogadta. A másik napirendi pont a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1970. februári határozatához kapcsolódott, mely valamennyi társadalmi szerv feladatává tette, hog a saját területén kiemelten foglalkozzék a nők és az ifjúság politikai, gazdasági, szocialista helyzetének javításával. Ezt az ülést megelőzően a népfront megyei bizottsága 1970. májusi ülésén tárgyalta meg a KB határozatát. A határozatot ,valamint a megyei bizottság állásfoglalását figyelembe véve intézkedési tervben jelölte meg a népfront elnökségek és bizottságok szervezési és tartalmi feladatait. A népfront megyei bizottsága megállapította, hogy a pártbizottságok segítségével a helyi elnökségek nagy körültekintéssel alakították ki a szervezeti keretet, hozták létre a nőbizottságot ügyelve arra, hogy a nőmozgalom régi aiktívái minél többen, érdeklődési körüknek megfelelően kapjanak helyet a különböző nőbizottságokban. A nőmozgalom régi aktíváinak megtartása mellett alapvető törekvésük volt az, hogy újabb nőket nyerjenek meg a nőmozgalom számára. Az intézkedési terv alapján a megyében a népfront-elnökségek mellett négy városi, 65 községi, 6 városterületi, három tanyai nőbizottság alakult 1536 fővel. Ezzel megkétszereződött a népfront-bizottságokban dolgozó női aktivisták száma. Munkájuk eredménye megmutatkozott a nők tanácsokba való bevonásánál is. Az 1967-es választáskor a tanácstagok 18,6, 1971-es választáskor pedig 25 százaléka lett a nő. Az eredmény korántsem kielégítő, azonban ez a növekedés sem lebecsülendő. A vitában felszólaltak: Henter Lajos Orosháza, dr. Szemenyei Bálint Orosháza, Nagy Imrétté Békéscsaba, Vetési Sándorné Békés, Zsuffa Mátyásné Békéscsaba, Fodor Jánosné Sarkad, Nyári Sándor Békéscsaba, Krisztóf Andrásné Békéscsaba, Vrankó Judit Békéscsaba és Kerekes Józsefné Telekgerendás, bizottsági tagok, illetve meghívottait. Végül is a bizottság feladatként többek között megjelölte: a továbbiakban is olyan nőket kell megnyerni és bevonni a munkába, akik szívesen vállalják a megbízatást, akik akarnak a népfrontban, annak nőbizottságában tevékenykedni, akik képesek is a nők érdekeit képviselni és érdekükben dolgozni. Majd a vita és az előterjesztés alapján elfogadott célkitűzések ajánlás formájában megküldik a városi, községi népfront-bizottságoknak. A népfront-bizottsági ülés bejelentések tudomásulvételével ért véget. (HuminiiiiisEUiiHiiHiiniiiiiiiHiiiMiiiiniiiiniiiiSsizchHiniimMmiiiMiaiiiiini» Világ proletárjai, XXVI. ÉVFOLYAM 231. SZÁM i Mii minii minimii. A Kodály kórus Békésen Az egyik legkiválóbb magyar énekkar, a debreceni Kodály Kórus a békési zenekedvelőknek is bemutatta a zeneirodalom klasszikus értékű alkotásaiból összeállított műsorát. Vezényelt a közugból elszármazott, pályáját itt kezdő Liszt-díjas karnagy, Gulyás György. (Fotó Márton) SZEZON A RIZSHÁNTOLÓBAN (3. oldal) HATÁSOS BÍRÁLAT (3. oldal) BAJ VAN A BELSŐ ELLENŐRZÉSSEL (4. oldal) IGÉNY ÉS LAKÁS (4—5 oldal) MA: Megalakult az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága Csütörtökön, a Parlament Vadásztermében tartották meg az Európai Biztonság és Együttműködési Magyar Nemzeti Bizottságának alakuló ülését. Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke nyitotta meg az ülést és elmondta, hogy a bizottság tagjai társadalmunk valamennyi rétegét képviselik, elnöke Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. Kállai Gyula az ülésen beszédet mondott. Kállai Gyula, beszéde Az európai biztonság és együttműködés egész népünket foglalkoztató gondolata, és társadalmunk akarata jegyében hívtuk össze mai tanácskozásunkat — kezdte beszédét Kállai Gyula, majd így folytatta: Európa mindig megkülönböztetett helyet foglalt el a nemzetközi fejlődésben. A lepergett évszázadok folyamán itt csaptak össze a leghevesebbek, a haladás és a reakció erői. Innen indult ki rövid három évtized leforgása alatt két pusztító, világméretű háború, amely 42 millió halottjával, 5-5 millió sebesültjével, országok és országrészek, városok és falvak rombadöntésével Európa földjét a világtörténelem leg-nagyobb csatatereivé változtatta.) És ugyanekkor, talán éppen ezért, itt emelkedett magasra a szabadság, a nemzeti függetlenség s a társadalmi haladás zászlaja is. Innen indult el világhódító útjára a szocializmus valósága. Európában húzódik a két ellentétes társadalmi világrendszer fő erőinek érintkezési vonala. Európa egy része a fő területe annak az agresszív Északatlanti Szövetségnek, amely földrészünk blokkokra szakításáért és a népekre súlyosan nehezedő fegyverkezeti versenyért felelős. Ez a helyzet — túl azon, hogy a történelem legpusztítóbb katasztrófájának reális lehetőségét képezi — bátorítja kontinensünk reakciós erőit, táplálja a gyanakvást és a bizalmatlanságot. Ez az oka annak, hogy Európában a béke és biztonság — a 26 évi viszonylagos nyugalom ellenére — ma sem szilárd, hogy a legutóbbi negyedszázad alatt sem sikerült megoldani az Európai helyzet olyan fontos problémáit, mint a német kérdés, a leszerelés és a kollektív biztonsági rendszer. A szocialista országok, Európa békeszerető népei azonban soha nem szűntek meg harcolni azért, hogy megmentsék kontinensül,két, a világot egy újabb háborús katasztrófától. A haladó erők felismerték, hogy Európa és a világ sorsa szorosan összefügg. Ez a magyarázata annak, hogy Európában született meg a Béke-világmozgalom, amely milliók nevében írta zászlajára: Soha többé háborút! Azok az eredmények, amelyek a különböző társadalmi berendezkedésű európai országok együttműködésében az elmúlt évek során megmutatkoztak jelentik azt a reális alapot, amelyen újabb lépéseket tehetünk az európai viszonyok gyökeres megavatására. Ezután Kállaa Gyula az európai és a világ biztonságáért folytatott küzdelem összefüggéseit összegezte. A világon végbemenő változásokat értékelve úgy látjuk, hogy a feltételek itt, Európában érlelődtek meg most annyira, hogy a régien, óhajtott biztonsági tenszert a népek segítségével megteremtsük. Nagy hozzájárulás lenne ez az egész világ békéjéhez, ezt az összefüggést nemcsak földrészünkön ismerték föl, hanem a világ sok más helyen is, az európai biztonság megteremtésére irányuló erőfeszítésinknek egyre nagyobb a visszhangja kontinensünk határain túl is s a világ békeszerető népei közül mind többen és többen helyeslik és támogatják. _ Ezért van az, hogy az európai biztonság és együttműködés eszméje ma összehasonlíthatatlanul mélyebben és sokoldalúbban formálódik, gazdagodik, mint eddig bármikor. Földrészünk valóban tartós békéjéért, a népek nyugodt, biztonságos és boldog jövőjéért vívott küzdelem nem lehet csupán a kormányok ügye. Majd a szocialista országok szerepéről beszélt ebben a harcban az előadó, s utalt arra, hogy a kérdések rendezésével szembenálló körök sem tétlenkednek. Mindent elkövetnek, hogy a tisztuló európai légkört megzavarják. Az elmúlt napokban, az angol konzervatív kormánynak a hidegháború éveire emlékeztető lépése, a szovjet diplomaták tömeges kiutasítása szintén, ezeknek az erőknek a kezére játszott. Nagy munkát kell a béke, a szocializmus, a haladás erőinek kifejteni, hogy ezeket a csoportokat elszigeteljük — mondotta a továbbiakban — s a társadalmi és politikai erők még szélesebb körét vonhassuk be a biztonságról folyó összeurópai dialógusba. Külön szólt a társadalmi és tömegszervezetekről, amelyek Európa valamennyi országában igen sokat tettek az elmúlt években kontinensünk biztonságáért, majd így folytatta: Pártunk, kormányunk, egész dolgozó népünk érdeklődéssel figyeli a világhelyzetet, s benne elsősorban az európai helyzet alakulását, s tőle telhetően elősegíti annak kedvező fejlődését. Látjuk a pozitív változásokat, amelyek Európában végbemennek, s amelyek bővítik annak lehetőségét, hogy Európa a bizonytalan béke kontinenséből a biztonság tartós alapján fejlődő világrészévé váljon. Látjuk ugyanakkor, hogy a nemzetközi nagytőke, a reakció, a revansimus és a fegyverkezők versei és a feszültség haszonélvezői fékezik, gátolják a béke és biztonság rendszerének kialakítását, a világ más térségeiben pedig háborús veszélygócokat teremtenek és tartanak fenn. Úgy gondoljuk, hogy mindezeket figyelembe véve, növekvő aktivitással és hatékonysággal kell kifejezésre juttatni egész társadalmunk közvetlen érdekeltségét az európai biztonság és együttműködés megszilárdításában. A legátfogóbb nemzeti érdekeink szolgálata kötelez tehát bennünket arra, hogy növekvő aktivitással és hatékonysággal támogassuk mindazokat az erőket, amelyek részt vállalnak e valóban nemzetközi érdekű célért folytatott harcban. Elhatározásunk teljes mértékben megfelel annak a nemzetközi politikai törekvésnek, amelyet népünk egyetértésével pártunk X. kongresszusa megfogalmazott. Ez a meggyőződés vezetel bennünket, amikor elhatároztuk, hogy létrehozzuk az egész népünk békeakaratát reprezentáló bizottságot, az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságát. Bizottságunk alakuló ülésén vagyunk. A jelenlevők egész népünket képviselik. Biztosak vagyunk abban, hogy mostani akciónkkal ismételten hozzájárulunk nemes célunk megvalósításához. Végezetül Kállai Gyula a feladatokat vázolta, s így fejezte be beszédét: Történelmi parancsnak teszünk eleget, melyet a magyar nép, az európai népek, az egész emberiség érdekei diktálnak. A feladatot teljes meggyőződéssel vállaljuk! Felhívjuk egész népünket, hogy segítse, támogassa munkánkat! Közös törekvéseinknek csak egy nyertese lehet — a nép, a jövő nemzedékei. Munkálkodjunk tehát együtt Földünk, kontinensünk, és hazánk békéjének, és biztonságának javára! Az elnöklő Erdei Lászlóné rekesztette be az ülést.