Békés Megyei Népújság, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-05 / 234. szám

Vendéglátás, óh! Úrry látszik szívesen látják a vendégeket Békéscsabán, a Csaba étteremben, olyannyira, hogy inkább hagyják pihenni, üldögéljenek csak kedvükre. És ha reklamálnak a sok várakozásért, válasz: ugyan kérem, a pincéreknek is két kezük van, várjanak még egy kicsit! Valahogy ez az érzése támad az embernek, ha azzal a céllal tér be ide, hogy valamit fogyasztana. Nemrég velem történt meg: már-már egy óránál is többet várakoztam, míg a megrendelt ebédet kihozták. Azt sem úgy, ahogy kértem. Ha csak ritkán fordul elő ilyesmi egy-két vendéggel, talán szót sem érdemelne az egész. Az ember belátná, hogy akkor éppen sok a vendég, s a pincérek valóban nem győzik. Ám, amikor szinte üres az étterem, akkor nagyon is jogos a felháborodás. Néhány nappal ezelőtt a Hazafias Népfront megyei bizottsága országgyűlési képviselőnőket és női megyei tanácstagokat hívott meg értekezletre, s mivel többségük vidéki, ebédre is, mégpedig a Csaba étterembe. Az ebédet időben és időre rendelte meg, mégis a vendégeknek pontosan egy órát kellett várakozniuk, míg kihozták az első adag levest, amely ráadásul hideg volt. Tehát nem a főzésre kellett várni... A meghívottak közül többen meg sem várták, mivel vonat- és autóbuszinduláshoz kellett alkalmazkodni. Természetesen, nem kis bosszankodással távoztak. Úgy gondoljuk, az ilyen „vendéglátás” egyáltalán nem növeli az étterem és a vendéglátóipar hírnevét. K. J. Sikeres a borítékos sorsjegy akció Mint már a korábbi sorozatok kibocsátása alkalmával, most is nagy sikere van megyénkben a borítékos sorsjegy akciónak. Mindössze egy hét leforgása alatt 290—300 ezer kelt el belőle, s igen sokan örültek a kisebb-nagyobb nyereményeknek. A rekordot szombaton a békéscsabai totó-lottó kirendeltségnél állították fel, ugyanis itt a négyforintos sorsjegy ellenében 20 ezer forint talált gazdára. Ezenkívül még egy nagyobb nyereményre került sor megyénkben: Mezőberényben a szerencsés vásárló 10 ezer Ft-os sorsjegyet húzott. Hazaérkeztek Zrenjaninból Békéscsaba város vezetői A múlt héten szerdától srom-1 hatig Zrenjaninban tartózkodtak Békéscsaba város vezetői. A küldöttség tagjai voltak: Gyulavári Pál, az MSZMP városi bizottságának első titkára, dr. Haraszti János, a városi tanács elnöke és Vantara János elnökhelyettes, akik meglátogatták Zrenjaninban a dohánygyárat, a Luxor kozmetikai gyárat és a sörgyárat. Részt vettek testvérvárosunk felszabadulásának 27-ik évfordulója alkalmából rendezett Októberi Díjak átadási ünnepségén, egy új óvoda és iskola átadási ünnepségén. Zrenjanin város vezetőivel a két testvérváros további együttműködéséről tárgyaltak. IBBBBSBBSBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBSBBBBBBB®BBI A buszmegállónál két jól öltözött harminc körüli fiatal nő mondja, mondja. Fülelés nélkül is hallom, hogy valakit szapulnak. Az egyiknek papírzacskó van a kezében, kiveszi belőle az utolsó szelet nápolyit, a zacskót összegyűri és ledobja a járdára. Alig méternyire üresen ásítozik az utcai hulladékgyűjtő. Körülötte sztaniolpapír, gyufásdoboz, almahéj, gyógyszerdoboz, soksok papír. Miért vagyunk ilyen szemetesek? Régen látott ismerősömmel találkoztam. Emlékszem rá, mindig az uborttafát kereste, állandóan kapaszkodhatnékja volt. — Szervusz, hogy vagytok, mi újság erre? — harsogja, ahogy meglátott, aztán választ sem várva, már újabb „keresztkérdéssel” Iraktól: — Milyen kocsid van? Nemleges válaszomra csak anyit mondott, „ugyan” és üres elfogással gyorsan tovább állott. Ha jól sejtem, nem ütöttem meg nála a mértéket... Csabán, a modern vonalú Ifjúsági Ház előtt fiatal pár áll- Utcai epizódok dogál kart-karba öltve. Mladonyiczki Béla szobrászművész „Alföld” című szobrát nézegetik. — Úgy fogja magához a kenyeret, mintha az anyaságát ölelné — mondja a szőke, szemüveges fiatal nő. — Valóban kedvesem. —■ Nagyszerű kifejezése a termékenységnek. — Szép, művészi alkotás — válaszol a férfi, aztán még hozzáteszi: — Csak kár, hogy olyan alacsony a talapzata... Szerintem is kár. És az illetékesek szerint? Középkorú asszony kerékpározik a templom irányába, de mint akinek hirtelen más gondolata támadt, kiteszi a bal kezét és azzal egyidőben már fordul is. A mögötte szabályos előzésben haladó motorkerékpáros a gyors fékezés miatt elesik, az odasietők emelik le róla a motort. Persze rögtön csődület támad. A motoros — szerencsére nem történt baja —, csak csóválja bukósisakos fejét. Az asszony viszont azijedtségtől eltorzult arccal ordítozik: __Maga alszik útközben?! Most majdnem elütött! Nem látta, hogy jeleztem? A jelenetben csak az a szomorú, hogy az asszony meg van győződve róla, hogy szabályosan közlekedett... Jó ötvenes házaspár megy , előttem pár lépésre. Szembe jön velük két mini-mini ruhás és nagyon csinos lány. Az asszony a foga között sziszegi: — Botrány! — A férfi utánuk fordulva he-lyesel: ■ — Bizony kedvesem, ez már botrány! Személyesen tanúsíthatom, hogy a nagy „felháborodástól” csak úgy csillogott a szeme. Mind a kettő. OKI Továbbképzés a Megyei Művelődési Központban A Megyei Művelődési Központ továbbképzési munkatervét a függetlenített népművelőkkel való rendszeres és sokoldalú foglalkozás jellemzi. A továbbképzés jelentős eseménye kezdődik ma délelőtt 9 órakor Békéscsabán, amikor a művelődési házak igazgatói a színház és a közművelődés elvi és gyakorlati kérdéseit beszélik meg. Az első előadást Sándor János, a Békés megyei Jókai Színház főrendezője tartja „Színház a közművelődésben” címmel, majd Gsende Béla, a megyei tanács művelődésügyi osztálya népművelési csoportjának vezetője Békés megye színházi ellátottságát ismerteti. A két előadást vita követi, majd 8 órától „Színházi műsoros előadások rendezésének problémái” címmel Keczer András, a Jóskai Színház gazdasági vezető-helyettese tart előadást, a korreferáló Feldmann József, az orosházi művelődési központ igazgatója lesz. Délután Litauszky Tibor, a Megyei Művelődési Központ igazgatója a központ területi munkájának elveit elemzi, majd vezeti az ezzel kapcsolatos vitát. A továbbképzés ■— mint az tematikájából is kitűnik — a színházak és a művelődési központok együttműködését hivatott elősegíteni és az együttműködés eddigi jó módszereit, tapasztalatait öszszegezni. A fiatalok a munkáról, önmagukról, vágyaikról Augusztusban jelent meg a Központi Statisztikai Hivatal időszaki közleményeinek 216. kötete. E kiadvány tulajdonképpen egy új sorozatnak, a társadalom statisztikai közleményeknek első számaként látott napvilágot. A sorozat ezen első tagja nem véletlenül foglalkozik az ifjúság kérdéseivel. Időszerűségét is az indokolja, hogy a felmérések eredménye hitelt érdemlően bizonyítja: az ifjúságról szóló törvény tovább már nem várathatott magára. Hiszen, ahogy Ilku Pál művelődésügyi miniszter is elmondta az országgyűlésen a törvényjavaslat előterjesztésekor: „hazánk minden második állampolgára 30 éven aluli vagy éppen betöltötte a harmincadik évet”. Tehát „egyetlen társadalmi, politikai vagy gazdasági kérdésről sem lehet úgy szólni, hogy közvetve vagy közvetlenül ne érintenénk az ifjúságot”. A vizsgálatot végzők figyelme érthetően irányult a munkábalépés körülményeire. A fiatal ezzel a ténnyel önálló szerephez jut a társadalmi munkamegosztásban. Ugyanezért — miként Puhái Árpád, az MSZMP KB titkára is kiemelte országgyűlési felszólalásában — „Az ifjúsági törvény is különös figyelmet fordít a fiatal munkába történő beilleszkedésére”, mivel „az ország építésében, a haladásban legfontosabb tényező: a kétkezi és a szellemi munka”. A pályaválasztás időszakának vizsgálata tehát igen fontos társadalmi kérdések megvilágítását teszi lehetővé. Többek között, hogy: milyen tényezőktől és milyen mértékben függ az, hogy ki milyen foglalkozási csoportba kerül, mennyire fogadják el a fiatal keresők azt a helyet, ami a társadalmi munkamegosztásban osztályrészükül jutott? A felmérést végzők 2355 olyan fiatalt kérdeztek ki munkába állása körülményeiről, aki 1963 és 1968 között kezdett dolgozni. A pályakezdők anyagi problémáit vizsgálva megállapították, hogy túlnyomó többségüknek létfenntartási gondjai nincsenek, hogy általában ők maguk sem érzik anyagi helyzetüket elfogadhatatlanul rossznak. Az, hogy a megkérdezettek 22 százaléka nem képes lakáshoz jutni,azt mutatja, hogy ennek a valóban középpontú kérdésnek a megoldására a pályakezdőknek anyagi lehetőségei nem elegendők. Ennek ellenére a magas kereseti lehetőséget viszonylag kevesen tekintik a jó munkahely fontos jellemzőjének. A bérezés elsősorban az adminisztratív dolgozók és a paraszti munkát végzők problémája. A többi csoportban általában a munkahelyi közérzet került előtérbe. Sajnos nem egy esetben ez nagyobb súllyal esik a latba, mint a végzendő munka tartalma. A munka, a foglalkozás, a pályakezdő fiatalok körében csak egy kisebb csoport számára jelenti élete súlyponti kérdését. Fontosabbnak ítélik az általános megbecsültséget és a műveltséget ennél, s ami még feltűnőbb: a magánéletet az annyira elsőrendűnek tartják, hogy az szinte teljesen a háttérbe szorítja a közéleti szereplés igényét. A munkahelyhez való viszonyról összességében mégis az állapítható meg, hogy a megkérdezettek többségének igényeire a körvonalazatlanság, a határozatlanság a jellemző, így a pályaválasztást is inkább a kornekciók, mint a tudatosság és és ésszerűség jellemzi. Legproblémásabb a szakképzett mezőgazdasági, fizikai foglalkozások csekély vonzó ereje. A fiatalságnál ennek a munkának a presztízse annak ellenére alacsony, hogy e foglalkozás anyagi megbecsülése egyre kedvezőbben alakul. Ennek következménye az, hogy a mezőgazdasági, fizikai dolgozók gyermekeinek mindössze 20 százaléka marad szintén mezőgazdasági fizikai dolgozó. Bár a pályakezdő fiatalok tudatában a különféle szakképesítést igénylő munkák között, vagy a szellemi és fizikai munka között egyáltalán nincsenek merev határok, mégis a foglalkozással való azonosulás jegyei elsősorban csak a magasabb szakképzettségű és presztízsű csoportokba tartozóknál lelhetőek fel. A vizsgálat bebizonyította azt is, hogy a szakképzetten fiatal munkások többsége a pályaválasztáskor jelentős hátrányban volt a szakképzettekhez képest. Ugyanis a család társadalmi hovatartozása lényeges befolyást gyakorol a fiatalok vágyaira, szándékaira, ilyen formán a családi környezet adottságainak még mindig érdemleges szerepe van a fiatalok pályaválasztásában. Ennek eredménye az, hogy a szakmunkásokhoz képest ötszörös, a mezőgazdasági fizikai dolgozókéhoz képest nyolcszoros, a betanított és segédmunkásokhoz képest pedig tizennyolcszoros az értelmiségiek gyermekeinek értelmiségivé válásának esélye. A különbségeik csökkentését a munkás- és paraszt-fiatalok bizonyos, fokú előnyben részesítésével nem lehet megnyugtatóan megoldani. Az iskolázás olyan sokrétű, átfogó átalakításával lehet csak eredményt elérni ,amely számol az „indulás” különbségeivel, s amelynek elsőrendű célja éppen e különbségek megszüntetése. Annak ellenére, hogy a fiatalok között elenyésző a „vándormadarak” száma, mégis sok pályakezdő fiatal nem érzi a munkamegosztásba való bekapcsolódás jellegének súlyát saját életében. A céltudatosság és határozottság csak egy szűk csoportra jellemző. A pályakezdők sorsának alakulásában a családnak, az egyéb körülményeknek és a véletlennek is nagy jelentősége van. Mindez , hogy a többség általában nem aktív és nem tudatos, ahogy a KSH munkakollektívája is megállapítja — „nem menti fel a társadalmat, ezen belül az iskolarendszert az alól a törekvés alól, hogy mind szélesebb körben keltsen fel igényeiket és alakítsa ki a fiatalokban a körülményekkel való tudatos számotvetés képességét.” Ami pedig ennél is fontosabb, arra Pullai Árpád hívta fel a figyelmet: „Társadalmunk, amely a közmegbecsülés egész értékrendszerét a munkára alapozza, nem nyugodhat bele abba a torzulásba, amely az alkotó munkát és készséget kizárólagosan egyes értelmiségi foglalkozásokhoz köti”. Kőváry E. Péter Füzesgyarmat díszpolgárává választották Barkóczi Pált Füzesgyarmat Nagyközség Tanácsa napokban tartotta ülését. Egyperces néma felállással adtak tiszteletet az augusztusban elhunyt Bagdi Sándor tanácstag emlékére. Ezt követően megtárgyalták a jelölőgyűléseken elhangzott közérdekű javaslatok helyzetét és két módosítással egyhangúlag elfogadták a tanács szervezeti és működési szabályzatát. A minden kérdésre kiterjedő vita után úgy határozott a tanácsülés, hogy létrehozza a fiatalok érdekvédelmével foglalkozó ifjúsági bizottságot A másik módosítás is nagy megértésre talált valamennyi tanácstag részéről. Ugyanis Barkóczi Pál nyugdíjas tsz-elnököt, a Szocialista Munka Hősét a tanácsüléseken örökös tanácskozási joggal, Füzesgyarmat nagyközség díszpolgárává választotta a tanácsülés. Elhatározásukat törvényesítették azzal, hogy a szervezeti és működési szabályzatba belefoglalták. Október 8-án ülést tart az SZMT Elnöksége A SzakszervezeteikBékés megyei Tanácsának Elnöksége október 8-án 9 órai kezdettel Békéscsabán, az SZMT székházában ülést tart. Először Faragó Mária, az ÉDOSZ megyei bizottságának titkára számol be az új kollektív szerződésben foglaltak végrehajtásának eddigi tapasztalatairól, majd Gulyás Sándorné, az Orvos-Egészségügyi és Mayer Andrásné, a Pedagógus Szakszervezet megyei bizottságának titkára tájékoztatást tart a bérrendezések tapasztalatairól. Végül Prókai Ferenc, az SZMT Munkavédelmi Bizottság vezetője a vállalatok munkavédelmi helyzetét ismerteti. BÉKÉS MCCICLIer: Cálfl AKrráDE'DC 1971. OKTÓBER 1.