Békés Megyei Népújság, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-01 / 206. szám

— A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1976. SZEPTEMBER 1., SZERDA 80.— fillér Mezőgépek seregszemléje M­indennapos látvány hazánk­ban a földeken dolgozó traktor. Mégis itt az AGROMASEXPO ’76 kiállításon meglep az elénk táruló kép. Itt érezzük igazán azt a robbanásszerű gyorsaság­gal lejátszódó változást, aminek­­ az elmúlt három­ évtized alatt tanúi lehettünk a mezőgazda­ság fejlődésében. A­z AGROMASEXPO ’76 bi­zonyítja, hogy a mezőgazdaság nemcsak termékeivel kapcsoló­dik más ágazatokhoz, hanem fo­gyasztásával is. Termelésében felhasznált ipari eredetű anya­gok, eszközök költsége ma már megközelíti az összes termelési költség hetven százalékát.­­ A kiállítás azt is jelzi, hogy mezőgazdaságunk az immár egy­millió hektárra nőtt iparszerű termelési rendszerek terjedésé­vel egyre inkább az egyedi és a kis teljesítményű gépek helyett a nagyüzemi termelés komplett nagy teljesítményű gépeit, gép­sorait igényli. A jelek biztatóak! A legna­gyobb kiállító a MEZŐGÉP­­TRÖSZT olyan gyártmányok­kal jelentkezett, melyek jól il­leszkednek a nagy teljesítmé­nyeket és szigorú technológiai fegyelmet követelő termelési rendszerek gépláncaihoz, a zöld­ség- és gyümölcstermelés, a fel­dolgozás gépsoraihoz, az állatte­nyésztő telepek belső gépesítésé­hez. A hazai mezőgépipar terme­lésének 70—80 százalékát adó MEZŐGÉPTRÖSZT mellett a kiállítók között igen sok neves magyar vállalat szerepel, így pél­dául a Rába Vagon- és Gépgyár, a Diósgyőri Gépgyár, a Dunai Vasmű, a Szellőző Művek, a Vi­deoton stb. A hetvenkét hazai és ötvenkét külföldi kiállító majd ezeröt­száz terméke jól szemlélteti ko­runk technikai fejlődésének eredményeit és a fejlődés ará­nyát. A kiállításon jelen van mindaz, ami a szocialista mező­­gazdasági nagyüzem számára jól szolgálja a műszaki fejlesztést. A kiállítás tükrözi azt a törek­vést is, miszerint elsősorban a hazai és a szocialista országok­ban gyártott gépek­re kell ala­poznunk mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk műszaki fej­lesztését. Erre a lehetőség meg­van! Ezt igazolja a kiállítás is. A 300 lóerős K—701 a Szovjet­unió óriás traktora, vagy a Len­gyel Népköztársaság Bizon Gi­gant arató cséplőgépe, mely a hazai kísérletek szerint teljesít­ményben felülmúlja a neves márkájú nyugati kombájnokat. A felsorolást hosszan lehetne folytatni, különösen, ha a ko­operációs kapcsolatok alapján gyártott berendezésekről és gé­pekről is szólnék. Erre viszont e helyen a teljesség igényével nem lehet vállalkozni. Mégis néhány érdekességet megemlítenék, így például a KGST-együttműködés eredményét jelzik a szőlőte­lepítés és termelés teljes gépso­rai, a csávázógépek, a ketreces tojóházak, a zöldbab- és borsó­­betakarítók, a különféle kon­zervipari berendezések, nagy teljesítményű feldolgozóvonalak. A szocialista együttműködés előnyeit jelzik azok a berende­zések is, melyeket még néhány éve csak tőkés országokból le­hetett beszerezni. Ilyenek töb­bek közt a nyolcféle választék­ban készülő nagy teljesítményű öntözőberendezések, a 40—50 tonna óránkénti teljesítményű szárítók, a szántóföldi és kerté­szeti műtrágyaszórók, a növény­­védelmi gépek stb. T­ermészetesen egyes gépeket továbbra is tőkés országokból vásárolunk. Az AGROMASEX­PO számos jó példával szolgál a kölcsönös előnyökön alapuló tő­kés együttműködésre is. A li­cencvásárlás, a kooperáció ered­ményeként több mint harminc gép és berendezés látható a ki­állításon. A sok új, amit a kiállításon láthatunk, bizakodással tölt el. Mégis van amit joggal hiányol a látogató! A sok nagy teljesít­ményű gép között kevés kis gé­pet találunk. Az igényekhez és a kisgazdaságok népgazdasági je­lentőségéhez viszonyítva a kíná­lat messze elmarad. A Meop- Terra kertitraktor és adapterei, a Gutbrod kistraktor, a háztáji tetőgép, a kiskertek szőlészeti berendezései, és néhány más kisgép mutatja, hogy történt va­lami. Elismerést érdemel a ME­­LOG­ÉPTRÖSZT erőfeszítése, de ez még mindig nem elég, annak ellenére, hogy nyolcvan külön­böző kisgépet gyárt. Sőt több ipari szövetkezet is előállít né­hány kisgéptípust. Mindez ke­vés! Tegyük hozzá azt is, hogy a kapható kisgépek ára is magas. A kisüzemekkel szemben tá­masztott igények megkívánják az előbbre lépést e területen is. Szükségesnek látszik a 2,5 ló­erős többféle eszköz meghajtá­sára alkalmas kismotorok biz­tosítása. Ennek hiánya jelenti ma a háztáji gazdaságok gépesí­tésének egyik korlátját. A gondokon sokat segíthet a kereskedelem az igények pontos felmérésével is. Jelenleg a kis­gépellátással többen foglalkoz­nak. A KGM-en kívül a BEL­KER és a SZÖVOSZ is. Ponto­san ismerik az igényeket? Kel­lően élnek a lehetőségekkel? A kiállítás látogatója ezt nem tud­ja eldönteni. Sokan pedig éppen azért mentek el a kiállításra, hogy háztáji gazdaságukban, kiskertjükben jól használható kisgépeket, a munkát könnyítő eszközöket lássanak, amit ké­sőbb majd megvásárolnak. Az ilyen látogatók bizony eseten­ként csalódva jöttek el a kiállí­tásról. K­eserű József m S Világ proletárjai, egyesüljetek! XXII. ÉVFOLYAM, 206. SZÁM X A KGST-országok szerszámgépgyártó és külkereskedelmi vállalatainak tanácskozása Békéscsabán T­egnap, kedden délelőtt Bé­késcsabán, az MSZMP Oktatási Igazgatóságán kezdték meg ta­nácskozásukat a KGST-országok szerszámgépgyártó és külkeres­kedelmi vállalatainak, egyesü­léseinek képviselői. A négy­­napos nemzetközi eszmecseré­nek célja: a szerszámgéptarto­­zékok komplettáló egységeinek gyártásszakosítása, kooperációja és a szállítás. A­z értekezlet résztvevőit dr. Fekete Antal, az MSZMP bé­késcsabai városi bizottságának első titkára köszöntötte, hang­súlyozva: ismeretes, hogy 1971. ben a KGST 25. ülésszakán el­fogadásra került a KGST-orszá­­gok együttműködésének továb­bi mélyítése, tökéletesítése, a szocialista gazdasági integráció további fejlesztésének komplex programja. E program keretében a gép­ipari együttműködés is konkrét , feladatokat irányoz elő a szer­számgépipar területére. A ta­nácskozáson részt vevő országok: Bulgária, Csehszlovákia, Len-­­­gyelország, az NDK, Románia, a­­ Szovjetunió és hazánk képvise­lői a megnyitót követően két szekcióban folytatják munkáju­kat. Az eszmecsere eredményei­­ről, megállapodásáról szóló jegyzőkönyveket — amint azt Zádor Ede, a Szerszámgépipari Művek­ nemzetközi együttmű­ködésének főosztályvezetője el­mondta — várhatóan pénteken írják alá. Pártküldöttség utazott Líbiába A­z MSZMP Központi Bizott­ságának képviseletében Frank Ferencnek, a KB tagjának, az MSZMP Békés megyei pártbi­zottsága első titkárának vezeté­sével pártküldöttség utazott a Líbiai Arab Köztársaságba. A küldöttség, amelynek tagjai Szlávics Imre, a KB tagja, az Elzett soproni gyáregységé­nek esztergályosa és dr. Nagy Gábor, a KB külügyi osztályá­nak helyettes vezetője, részt vesz az 1969. szeptember else­jei líbiai forradalom 7. évfor­dulójának ünnepségein. A küldöttséget­ a Ferihegyi re­pülőtéren Varga István, az MSZMP KB külügyi osztályá­nak helyettes vezetője búcsúz­tatta. (MTI) Környezetünk védelmére 70 millió forint Megkezdte próbaüzemelését a békéscsabai szennyvíztisztító telep B­ékéscsabán az 1960-as évek elején ,kezdődött a csatornázás. Azóta elkészült 77,1 kilométer szennyvízcsatorna, melybe 10 át­emelőtelep a megyeszékhely 5150 lakásának, intézményeinek és üzemeinek napi 9000 köbméter szennyvizét juttatja. A város gyors ütemű fejlődésének egyik alapfeltétele a csatornázás. En­­nek fontos láncszeme a közel­múltban megépült technikai szennyvíztisztító telep, mely az elmúlt héten megkezdte próba­üzemelését. A negyedik ötéves terv kö­zepén kezdődött 40 millió forin­tos beruházás keretében meg­valósult a homokfogó, a két — egyenként 1300 köbméteres — ülepítő, a 600 köbméteres iker-­­ medencés iszapszűrő, a 7000 köbméteres iszaptároló, a víz­elvezető, az osztó és a mérő­műtárgyak, a tisztított vízelve­zető csatorna, valamint a keze­lőépület a szociális létesítmé­­nyekkel. Az új, napi 15 ezer köbméter kapacitású mechani­kai szennyvíztisztító telep üzem­­be helyezésével, valamint az V. ötéves tervben 30 millió forin­tos költséggel épülő biológiai szennyvíztisztító- teleppel az 1980-as évek végéig megoldódik Békéscsaba szennyvizének tisz­títása. Napjainkban még gond — mint a világon mindenütt — a nagy mennyiségű rothasztott üledék komposzttá való keveré­se és mezőgazdasági hasznosítá­sa. A mechanikai és a biológiai tisztítótelep üzembe helyezése, valamint a vállalatoknál már megépült és készülő szennyvíz­­tisztítók lehetővé teszik, hogy a környezetvédelem érdekében tiszta víz kerüljön az Élővíz­­csatornába, s onnét a Körösök­be. — Sz — Tanácskozik a II. gépészeti technológiai szeminárium B­ékéscsabán a KISZ-vezető­­képző iskolában tegnap, kedden délelőtt kezdte meg munkáját a II. gépészeti gyártástechnológiai szeminárium. A Gépipari Tudo­mányos Egyesület rendezésében szervezett tanácskozásra az or­szág valamennyi részéből ér­keztek vendégek. Az eszmecse­rét Gyulavári Pál, az MSZMP Békés megyei bizottságának tit­­kára, a Gépipari Egyesület társ­ WWWWWV lAWWWWVVWWWWWWWMWMVmtMWmWUWMWVMVUVWWWMV elnöke nyitotta meg, majd elő­adások hangzottak el a gépésze­­ti, gyártástechnológiai fejlesztés időszerű feladatairól, kutatási eredményeiről, technológiai fej­lesztéséről. A háromnapos szeminárium­ ideje alatt ma, szerdán a Forgá­csoló és Szerszámipari Vállalat békéscsabai gyárában gyártás­technológiai bemutatót rendez­nek. Sárgarépa-bevikarítós­ peciális géppel szedik a sárgarépát az újkígyósi Aranykalász Tsz-ben, a termés kiváló minőségű és mennyiségű. Jövőre ez a szövetkezet megtermeszti a békéscsabai haítóház sárgarépa-szükség­letének felét­­Fotó: Gál Edit)

Next