Békés Megyei Népújság, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-01 / 230. szám
BÉKÉS MEGYEI A HAZA MINDEN ELŐTT 1990. OKTÓBER 1., HÉTFŐ óra: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM, 230. SZÁM Sok helyen kevés a voks Hej, ha mindenki elment volna . Második szakaszához érkezett a rendszerváltás tegnap Magyarországon; a tanácsok, mint közigazgatási egységek megszűntek, s felváltják őket a helyhatóságok. Megyénkben 65 településen közvetlenül választottak polgármestert; több mint kétszázan versengtek e méltóságért. A képviselőtestületek tagjait a kistelepüléseken kislistákról választották; a 613 helyre több mint másfél ezren pályáztak. A kilenc nagyvárosban — a megyei választási bizottság előzetes eredményei alapján — sehol sem érték el a szavazás érvényességéhez szükséges 40 százalékos részvételi arányt. Ily módon ezeken a településeken két hét múlva újra szavaznak az állampolgárok. Az említett városokban egyébként 104 egyéni választókerületben járulhattak urnákhoz a polgárok, átlagosan hat egyéni jelölt közül választhattak. A pártok és más szervezetek összesen 85 listát állítottak — városonként átlagosan tízet, sok fele listáról kap mandátumot.) A megyeszékhelyen 51 ezer 388 állampolgár jogosult a szavazásra, az érvényes választáshoz a polgárok 40 százalékának kell szavaznia, ez 20 ezer 555 ember. A délután 5 órai részeredmények nem túl biztatóak, a szavazóik 28,2 százaléka, 14 ezer 491 állampolgár járult az urnák elé. Felidézünk néhány apró jelenetet, hogy a választás hangulatát megelevenítsük. Jaminában a Tégla Közösségi Házban szavazott Hankó Gyuri bácsi. Miközben a kerékpárja láncát bogozza, határozottan magyarázza: „Kell ez most, hogy a nép végre válasszon, de látja, nem értik az emberek, kevesen jönnek. Azt várjuk pedig, hogy legalább azt intézzék el, elég legyen a nyugdíjunk a megélhetéshez.” Az egyik itteni szavazókör vezetője, Papp Jánosné is bizonyítja, délutánig nem sokan jöttek el: „Gyakori aválasztás mostanában. Az emberek kedvét az újabb áremelések bejelentése is elvette. A pártok sokat veszítettek a népszerűségükből,, hiányzik a bizalom.” ■ — Én a fiatalokban hiszek — állítja egy néni, aki éppen a szavazócéduláját veszi át: — öreg vagyok, de a Fideszre szavazok. Nem a környékbeli egy-két fiatalról ítélem meg a többit, az Orbán Viktorékat, Deutsch Tamásékat tartom okosnak, lényegre törőnek. Két mankóval is eljött egy „mama”, mert kötelességének érezte, hogy szavazzon. „A szomszédom az egyik jelölt, őt ismerem, rá szavazok.” Mosolyog a kisgazda Plakátháború vödörcsörgéssel A választási bizottság számára munkát adott Békéscsabán néhány alaptalan, de egy-két valósnak bizonyuló bejelentés is. Elsősorban a kampánycsend megszegése váltott ki több esetben hosszan tartó vitát és gerjesztett érvelést a pártok által delegált bizottsági tagok között. Többek között igaznak bizonyult, hogy szombaton a Kulich-lakótelepen saját magát népszerűsítő szórólapot osztogatott az egyik MSZMP által támogatott párton kívüli jelölt. Az illetőt azonosították, és az MSZMP képviselője is elítélte a ténykedését. A bizottság törvénysértőnek minősítette a propagandát. Péntekről szombatra virradóra, éjfél előtt félórával harci csatazaj tartotta ébren a sétálóutca színház előtti szakaszán lakókat. A Fidesz és a kisgazdapárt plakátragasztói „randevúztak” a békéscsabai főutcán. Valaki felrúgott egy vödröt, a ragasztó kifolyt, valaki kivert egy ecsetet valaki kezéből, valaki letépett néhány plakátot. Némi „természetes” hangos szóváltás, egy kis lökdösődés, majd példamutató egyezkedés következett. A választási bizottság előtt megjelent felek keresték az igazukat: a Fideszesek a plakátjaikat, a kisgazdák a plakáttépkedőket. Az éjszakai őrjárat, majd a bizottság előtti szópárbaj végeredménye: egyik párt képviselője sem látta, hogy a másik párt valamelyik tagja éjfél után — a kampánytilalmat megszegve — ragasztott volna. Békéscsaba Második forduló: október 14-én Békéscsabán a kora reggeli órákban a legfrissebbek az idős emberek voltak. A város 16 választókerületének 62 szavazókörében ők lépték át elsőnek a fülkék küszöbét. Az már korántsem biztos, hogy az egyéni választókerületi és listás szavazólapokon szereplőket ismerték, tudták, kire, miért szavaznak. Százhuszonnégy jelölt kapta meg a választókerületében a szavazásra jogosultak 1 százalékának ajánlását ahhoz, hogy a választásokon indulhasson. A listás szavazólapokon 14 párt kapott a városban mandátumszerzési lehetőséget. (A lényeg, hogy a jövendő önkormányzat képviselőinek felét az egyéni választókerületben választják, a má-párti Zsibrita Mihály és az SZDSZ-es Rácz István, akik mindketten a higgadt viták és a békés egymás mellett élés hívei. A városi tanács választási irodájában az „agytröszt”. Bejelentéseket fogadnak, irányítanak, felügyelnek a választás tisztaságára. A számítógépes központban öt gép várja a jegyzőkönyveket. Állandóan nyomon követik az eseményeket, s percenként részeredményeket képesek közölni. Ezt a választást itt, Békéscsabán is a gyakorlott tanácsi dolgozók szervezik. A jövőjüktől való félelem nem hagyott nyomot a munkájukon. — Szakemberre az új önkormányzatokban is szükség lesz — mondja dr. Jelinek Lajos, a szervezési és jogi osztály vezetője. — Úgy tűnik, második fordulóra is sor kerül október 14-én. November elején üléseznie kellene már az önkormányzatnak, és polgármestert kell választaniuk. Kotroczó Ferenc a gazdája azoknak az okos számítógépeknek, amelyekkel nyilvántartották a választópolgárokat a városban, összeállították a névjegyzéket és az este 6 óra után beérkezett jegyzőkönyvek alapján összesítették az eredményeket Fotó: Kovács Erzsébet Szavaztunk is, meg nem is... Amint az várható volt, lassan érkeztek az adatok a településekről a megyei választási bizottsághoz. Tegnap éjjel, lapzárta előtt anynyit sikerült megtudnunk, hogy délután 5 órakor a megye 314 ezer 652 szavazópolgára közül 122 ezer járult az urnákhoz (69 016-an a 10 ezer lakosnál nagyobb városokban, 52 988-an pedig a 10 ezernél kevesebb lélekszámú településeken). Ez 38,7 százalékos részvételi arányt jelent. Abban a 9 városban, ahol a kétszavazatos választási rendszer szabályai szerint szavaztak, nem érték el a 40 százalékos minimális részvételi arányt, ezért két hét múlva újabb választások lesznek ezeken a településeken. Mezőhegyes ugyan nem tartozik e városok közé, de * A megyei választási bizottság szeptember 28-án döntött a beérkezett kifogásokról. Így többek között elfogadták a sarkadi választási bizottság indokolását, s megállapították, hogy a helyi áfész nem sérti a választási törvényben foglaltakat. A felmerülő etikai kérdésben — jogszabályi rendelkezés hiányában — nem foglaltak állást. Egy nagyban Országos összesítésben a választópolgárok 36,9 százaléka vett részt a helyhatósági választások első fordulóján — jelentették be a 17 órás adatok alapján készült összesített eredményt az Országos Választási Bizottság tájékoztatóján. A tájékoztató adatok tanúsága szerint a tízezer lakosnál kisebb településeken a részvételi arány valamennyi megyében meghaladta a 40 százalékot, például Baranya megyében elérte az 51,3, Győr-Sopronban az 53,4, Heves megyében az 51,7, Tolna megyében az 55,8, Vas megyében az 54,8 és Zala megyében az 51,1 százalékot. Elmondható tehát, hogy a magyar települések több mint 90 százalékában feltehetően érvényes volt a szavazás — hangsúlyozta Kara Pál, az OVB titkára. Elmondta azt is, hogy a tízezer a részvétel ott sem érte el a minimumot, így október 14-én ők is újra szavaznak. A 65 kistelepülésből 22-ben sikeresen választottak polgármestert. A megyei választási bizottsághoz 23 óráig a következő nevek érkeztek be: Mezőkovácsháza — dr. Szarvas Attila; Csorvás — Szilágyi Menyhért; Gádoros — Fábri István; Tótkomlós — Juhász Pál; Gerendás — Gajdács János; Kardos — dr. Sutyinszki István; Kondoros — dr. Kovács Sándor; örménykút — Gábor Mihály; Csabacsüd — Frankó János; Végegyháza — Baráth Mihály; Telekgerendás — Gyebnár János; Nagykamarás — Köböl András. A helyhatósági választások részletes adatait holnapi lapszámunkban közöljük. Amarási kifogással kapcsolatban a megyei választási bizottság megállapította: a törvény nem tartalmaz arra vonatkozóan rendelkezést, hogy az adott párt tagja független jelöltként indulhat-e, vagy sem. A bizottság véleménye szerint pártállásáról senki sem köteles számot adni, ez lelkiismereti, világnézeti és nem jogi kérdés. A lakosnál nagyobb települések egyikében sem érte el a részvételi arány az átlagosan szükséges 40 százalékot. Különösen alacsony volt a részvételi arány Bács-Kiskun megyében (26,5) százalék, Fejér megyében (26,8), Hajdú- Bihar megyében (26,9), Komárom megyében (25), Szabolcsban (25,7) és Zala megyében (22,5). A 17 órás tájékoztató adatok szerint Budapesten várhatóan érvénytelen lesz a szavazás a fővárosi listára, mert a jelzett időpontig a részvételi arány mindössze 34,5 százalékos volt. Az Országos Választási Bizottság lapzártáig még nem döntött a második forduló időpontjáról, ám valószínű, hogy ezúttal is — akárcsak a tavaszi országgyűlési választásokon — két hét múltán tartják azt meg. De, nehéz a szavazóláda... Fotó: Kovács Erzsébet A közúti biztonság életet jelent ! Közlekedésbiztonsági hét 1990.10.17.