Békés, 1870 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1870-09-11 / 37. szám

nalom tárgya, a­ki egy sánta lábat, ronda fe­kélyt, oly kevéssé tud értékesíteni. Náluk maga a koldulás csupán b­irigy, sza­badalom a házakba, tanyákba bejutni, hogy ott lophassanak, a viszonyokat kipuhatolják össze­köttetéseket szereznek, hogy a lopás, rablás, rab­ló gyilkosság biztosan megejtethessék. A koldulás a maga egyszerűségében nem elég jövedelmező, hiába a culturával a koldus igé­nyei is megszaporodtak Az ember száraz ke­nyerén nem élhet, jobb falatot is megkíván az­tán pálinka, bár mentül több annál jobb, s vég­tére a koldusnak is van szive mely pár’ját kí­vánja, s mindez költségbe telik, melyet az egy­szerű alamizsna nem fedezhet. Az embernek azért van esze, hogy hasznát vegye. Ennek okáért ha valamelyikük valamikép már némi meg­takarításra (?) tett szert az újoncok­nak előlegeket ad, miért azok különböző irány­ban az ő számára tartoznak koldulni, egy-egy fő koldusnak van olykor egy fél tucat vasal­tu­sa. Vagy felfogad árva gyerekeket, kik kínzás terhe alatt neki esténként a napi koldulás, lo­pás eredményével beszámolni tartoznak. Vagy egy-két taliga nyomorékat szerez, harsány, kicsi­szolt hanggal, ezekre kevés a költség s a fe­­gyele­m könnyen fentartható, sem lázadásra, sem desertiora nem képesek, ha dacból nem énekel­nének, azon könnyű segíteni nem kapnak enni, az megnyitja torkukat. Ha az áru drága, vagy a piacon éjjen nem létezik, akad szökevény vagy tévén, gyerek, azt elrabolják s valamely magános helyen el­altatják megcsonkítják, tagjait kicsavarják,*) nyel­vét kivágják,**) szeme világától vagy hallásától megfosztják, végtagjait mesterségesen összezsu­­goritják vagy azokon sebeket nyitnak, melye­ket utóbb ápolnak, hogy be ne gyógyuljanak,***) szóval az anatómia és terápia általuk ismert demonialus eszközeinek alkalmazásával praepo­nálnak alanyt, sőt feltehető hogy van köztük, a­kinek a munkafelosztás szabályai szerint szak­mája egyenesen hasonló praeparatumok gyártá­sából áll. Szóval a koldusok szabadalmazott osztályá­nak oly iszonytató rejtelmei vannak, melyekről ha itt ott beszélnek, mesének tartatik, melyet csak gyerekek ijeszthetők, de melyek midőn itt-ott lelepleztetnek, a vért fagyasztják meg ereinkben. Tudom, hogy ezen undokság elhárítása ér­dekében itt-ott szórványosan nálunk is történt egyes dicséretes intézkedés, de az nem elégsé­ges, itt országos a legszigorúbb intézkedésre van sürgős szükség, hogy a társadalom ezen szégyen­foltja, rákfenéje, a legundokabb bűnök iskolája és clonkája gyökeresen kiirtassék, kell, hogy minden község a maga ügyefo­­gyotjait otthon ellássa; hogy a koldulás országszerte betiltassák, mit ha akár koldus akár adományozó áthágna, szi­gorúan büntettessenek, tétessenek ezért az elöl­járók, a politikai közegek felelőssé; ha itt átal­­jában fokozatnak helye volna, mindenekfelett az oly országutakon, vásárokon barangoló kol­dus csőcselék volna példásan fenyítendő. Ide tartoznak a barangoló cigányok, legye­nek azok egyszerűen tolvajok, vagy iparűzők is, ezeknek üzelmeit sem kellene tovább tűrni számtalan példa mutatja ezen gaz csőcselék ki­csapongásait. Keszthelyi levél, mind­ a szép vidék­i, jó minőségű s még jobb mivelés alatt levő Somogy vármegye gyönyörű s fiatal erdősége közepett üdvözöltük a reggelt. Csakhamar a rendezett kinézésű Kéthelyen át, — a diszes urasági kastéllyal di­csekvő Kis- és Nagy Gomba mellett elhaladva reggeli 10—11 órakor a két,helynél is rendezettebb, széles és lombos fákkal szegélyezett utcájú, kedves és barátságos Marcaliba értünk. Itt már az embernek több tekintetnél fogva lehet kedve lakni__! No de a dologra. Igen óhajtott reggelizés után siettünk a gróf Széche­nyiek nem nagy de nagyszerű gyümölcsészetének bámu­lására és csakis azután annak tanulmányozására. — Ille­tő szaktanárunk vezetése, magyarázása s okmutatása mellett volt kitűnő alkalmunk a gyümölcsfáknak s ki­­válólag az almának legcélszerűbb tenyésztés és ápolási módjáról bő és elsajátított tapasztalatokon nyugvó tanul­mányokat tenni. Ezen tenyésztési és ápolási módok közül szép me­gyénkben is többféle levén már — hála Isten — érvé­nyesített, jó eredménnyel honosított, csak is azokat érin­tem, melyek énnekem mind elméleti­, mind gyakorlatilag aranyakat érőkké lejtenek! Ilyenek a gúla-alakú­ fáknak a rendszeresen biztos fő­vezér és mellékvezér ágaknak, azok gallyainak vissza­­nyesési, — a levél és termő hajtások visszacsipési nivel­­ja; úgyszintén a szegély és rejtély fák évenkénti foko­zatos és gondozott tenyésztési művészete. A fáknak (alma és körte) szegélyezés szerinti neve­lése közvetett és közvetlen előnyökkel dicsőíti meg a műkertészetet. Különösen szöllőskertekben elvitázhatatla­­nul kivívta magának az elsőséget, mivel hogy lugas­­szerű lévén, sőt még oly magas sem, mint a szőlösuga­­sok szoktak lenni, közvetetten az a haszna van, hogy a közelében álló szőllőtőkéket be nem árnyékolhatja, a­mi a szőllőfü­rtök érlelésére roppant nyeremény, közvetlen haszna pedig az , hogy a gyümölcsök a földhöz a sze­gély­fákon sokkal közelebb esvén, mint a gula-alakú, avagy épen a nagy koronáju fákon, jobbakká, zamato­sabbakká és nagyobbakká fejlődnek; a szegélyezés sze­rinti idomitása a fáknak, 2—3 éves nemesitett alanyok­kal kezdődik; no de erről annak idejében, valamint a termő széllővessző gyürű­zéséről szintén annak idejében körülményesebben tartom honfiúi kötelmemnek irni — e becses lapokban. a fáknak redélyezés szerinti mivelése ismeretesebb, csekély véleményem szerint inkább szép, mint hasznos, mivelhogy aránylag kevés a termelés rajta; s igy a diszkertészet körébe tartozván, csak is ott alkalmazandó és alkalmazható, hol megfelelő égtáj szerint fekvő, jó magas kő-, tégla- vagy deszkakerítés és idő áll rendel­kezésünkre. Néhány példányt láttam lugasmódra is ne­velve, de ez csak kivétel. Háládatlan volnék, hogy I. János József uradalmi fő- és mű­­kertész úr legszivélyesebb készségét az alapos magya­rázatokkal kisért okmutatásait illetőleg meg nem kö­szönném. Sok ily jeles és szerény szakembert adjon Is­ten mi magyar hazánk kertészete­ s szőlészetének ! Ugyanitt volt szerencsénk látni még a jószág árendás derék belterjes juhászatát, illető szaktanárunk e tekintet­ben szükségekt magyarázatával kisérve. Ezután társas ebéd — a szokott fesztelen módon, mely alatt vendéglősünk Háry (sic) János humorizált és ko­­mizált mint volt színész, hogy annál inkább többet együnk. Ő sok tekintetben első alakja Garay megéne­kelt hősének. Ő is elveti a sulykot.... No de nők nem voltak ám jelen, meghát még Pesten a Beleznayban is nagyon drasztikusok némely előadások, pedig szemérmes honle­ányok is vannak ám jelen, még sincsen baj. — Az itteni jeles r. k. éneklészt is meghallgattuk ki épen oly előzékeny, mint amily szépen és jól énekel; de di­vatunk szerént értve — egy hibája van — t. i. sze­rény, jobb állomást is megérdemelne, neve Pintér Pál. Végül estefelé kedélyes haza rándulás. Sept. 1-én gróf Festetics Taszilló ur ö mélt. 1866-ból ismert huszár-tábornok — fenéki belterjes ménesét és gulyáját tanulmányoztuk. Ménesét eléggé megdicséri az hogy épen előttünk választottak ki, egy gyönyörű né­gyes fogatot, telivér arabs lovakból, melyek messze kül­földre lettek küldve, — Odessába. Gulyája a magyar fajú szarvasmarha belterjes tenyésztését nagy eredmé­nyekkel produkálja, mi abból is eléggé kitűnik, hogy évenként átlagosan — t. i. ha szükséges — 500 db. hatalmas igás jószágot is szolgáltathat — az urada­lomnak. Csak különös esetben vásárolhatnak itt idege­nek egyes tenyész dbokat. A tehenek finom bőrűek, mi jó tejelésnek és hizékonyságnak a jele. Bár így volna hazánkban mindenfelé a szarvasmarha állomány, mert mint szaktanárunk állítá : az állattenyésztés fénypontja a nemzet jóllétének fénypontja egyszersmind. Bebizo­nyult­ dolog, hogy a nemzetek bukásának kifolyása az állattenyésztés hanyatlása. Fenék — puszta egy volt nagy terjedelmű bástyákkal kerített római colonia romjain terül el jó nagy részben, a nagymérvű bástya-falak alapjai és a sáncok még majd­nem teljességben szemlélhetők a fensőbb oldalon. Szé­pen és dúsan rendezett uradalmi majorság áll közepén, építve nagyrészt a római romok maradványaiból, mi­dőn a mének istállóját szemléltem meg, — önkénytele­nül és fájdalmat keltőleg jutott eszembe, hogy mikor lesznek ily szép s a célhoz képest ily jól berendezett népiskoláink mint ez az istálló ? — hja forgó viszon­tagság járma alatt nyögünk.... Demokratiánk pedig so­káig fog még oda érni, a hová kellendett már nekie. — Ez volt az utolsó s egyszersmind gyalog kirándulá­sunk. Sept. 3-án a tanfolyam bezáratott tek. Sporzon Pál igazgató ur alkalomszerű beszédjével, mely után az „Isten áld meg a magyart“­­ könnyezve énekeltük el. — T. Sporzon Pál ur beszédjének fővonalmai megegyez­nek a „Pesti Naplódban sept. 1-én közzétett ily ciran cikke : A tervezett gazdasági szakoktatás a polgári és felsőbb népiskolákban második sza­kaszával. Ajánlom az illetők figyelmébe. Emberbaráti kötelességemnek ismerem figyelmeztetni a csuzos (köszvény) bántalmakban szenvedőket, hogy Keszthelyen hatalmas gyógy erejű Héviz-fü­rdő van, mely az említettem kórt sikerrel enyhíti és gyógy­­ítja. Kérel­­mes völgy ölében fekvő vidék kényelmes lakás s jó ét­kezéssel, naponkénti többszörös közlekedés Keszthellyel társas kocsikon. A Balatonon is szépen rendezett tükör­fürdő áll, külön-kü­lön nem szerént. Szent István király napján a tihanyi viszhanggal is megismerkedem, átkiáltván ezen hexametert , hogy „Rózsa gyanánt magyarok neve, nemzete s nyelve virágzik.“ Olyan jól­eset válasza! Honfiúi üdvözlettel Balla Mátyás békés-endrődi néptanító. Újdonságok. — Szarvasról az ott közelebb megtartott s lapunk­ban is többször felemlített műkedvelői előadásokra vo­natkozólag egy terjedelmesebb levelet vettünk, mely az említett előadások anyagi eredményeivel foglalkozik. E levél szerint a megtartott három előadás összesen 279 ftot, a légül­­só előadás estéjén rendezett táncvigalom pedig 41 ftot jövedelmezett; ebből a kiadások — melyek között a Bogyó Alajos közreműködött szinész kielégíté­sére 96 frt a legjelentékenyebb — levonatván s a tánc­­estélyből bejött 41 frt az e cimens kiadások fedezésére szolgálván : összesen 13 frt az összeg, mely végered­ményül tekinthető. •­­ Csütörtökön d. u. 6 óra tájban Bogár Lázárnak a város közelében fekvő külső háza kigyuladt s mire a tűzoltók s a nép a vészhelyére érkeztek volna az ural­gott nagy szélben le is égett. Ezúttal — fájdalom — emberélet is esett áldozatul : a ház lakója ki molnár, neje s egy leánygyermeke. Csak később, miután a le­égett ház romjai közé juthatának a tűzoltók, fedezték fel a szerencsétlenek összevissza égett holttetemeit. — Cherd­y János tornatanár táncestélye ellen a két elem : tűz és víz szövetkezett. Épen arra az időre, mi­dőn a mondott mulatság, megkezdendő lett volna, tüzet jelzenek a harangok, kevés váztatra pedig, az egek is megeresztik csatornáikat. Az elmaradt táncestély jövő vasárnap tartatik meg. — Szerkesztőségünkhöz beküldetett: A jegy­bank­ügy reformja, tekintettel a magyar-osztrák bankviszo­­nyokra. Irta Weiss Bertold. Ara 50 kr. Érdekes szak­munka, mely Iowa állam (északamerikai egyesült álla­mok) egy állambank alkotására vonatkozó és 1858-ik év­ben életbe léptetett törvényét is magában foglalja. — Gyulai lakos Kaisch Antalnak a vásártérre néző lakása utca felöli szobájából f. hó 5. éjszakáján ágy- és ruhanemüeket raboltak el; a tettes mind ezideig isme­retlen.­­ A múlt héten tartott gyulai országos vásár al­kalmával szombaton este 8 óra tájban bizonyos Katz Mihály n.­váradi lókereskedő a lóvásárból, hol társával és fiaival ménesbeli lovakat árult, estelizés végett a vá­rosba m­envén, útközben egy ismeretlen egyén által tor­kon ragadtatott, s egyik füle alsó részének levágása és a nyakán ejtett két szúrás után tőle 2600 frtnyi pénz­készlete elraboltatott. E merénylet, dacára, hogy a tett színhelye körül vásárosok voltak, oly hirtelenséggel tör­tént, hogy azt csak­is a merénylő után kis távolságra jött 12 éves leányka látta, kinek állítása szerint a bü­n­­tevő póriasán, rosz szűrbe öltözködve volt és ki mire lárma kerekedett, a pénzzel együtt odább állott s mind ezideig ki nem puhatoltathatott. A következő levelet kaptuk : T. szerkesztő ur! A gyulai országutat nyakunk veszélyeztetésével tevők meg 4 kocsin Sarkadról, hogy részt vegyünk a Gyulán *) Batizfalvi intézetében talán még most ott van az a gyerek, kinek tagjait koldusok kicsavarták. **) Tanúság erre a szarvasi gyerek; a tettesek közül ketten a t­aztettet már bevallották Sztraka Gy. biztos ur a vizsgáló. Londonban egy csecsemő szivszaggató sivalkodása feltűnt, a koldusnőt ki karján tartotta befogták, a gyermeket megvizs­gálták s köldöke táján dióhéj alatt mérges pókot találtak, mely a gyermeket marta. 1870. sept. 4. Tekintetes szerkesztőség! Szavamat öröm­ és becsü­lettel beváltandó, sietek marcalit s egyebütti kirándulá­sunk s rendkívüli tanfolyamunk bevégzéséről röviden megírni amint következik. Marcalit kirándulásunknak kettős célja lévén, augus­­tus hó 25-én korán reggel indultunk meg társas és pos­takocsikon a Balaton partján levő, fasorral gyönyörűen árnyalt s nem békésmegyeiesen rendben tartott ország­úton — oda, a hol minket szivesen és örömmel vártak és fogadtak. Szent-Györgynél (keszthelyi vasúti állomás egyszers­

Next