Békés, 1872 (1. évfolyam, 1-39. szám)
1872-04-07 / 1. szám
Uj folyam, 1-ső szám. Winkle Gábor könyvárus üzlete, V főtér, Prág-ház. BÉKÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Hirdetések felvétetnek Gyulán Winkle Gábornál és a szerkesztőségnél. — Díj: 50 szóig egyszeri hirdetésnél 60 kr., 100 szóig 1 írt., kétszeri hirdetésnél 25%, háromszori hirdetésnél 50% elengedés. — Nagyobb hirdetéseknél méltányos árelengedés. — Nyilttér Garmandsora 10 kr. Gyula ápril 7-én 1872. Előfizetési dij: Három hóra . 1 ft Hat hóra . . 2 ft L Kilencz hóra . 3 ft J ( ’ Szerkesztőségi iroda: Dobay János könyvnyomdája, saját házában. Kiadó hivatal: ------------------------" Megjelen hetenként egyszer, minden vasárnap. Előfizetési felhívás „békés“ vegyes tartalmú hetilap új folyamára. A „Békés“ uj folyama mai naptól kezdve jelenend meg vegyes tartalommal, politikai rovat nélkül, hetenként egyszer minden vasárnap — az eddigieknél nagyobb négy hasábos alakban. , Tartalma a megyénket érdeklő és egyéb közérdekű czikkek mellett a községi élet főbb mozzanatai és az azokban előforduló események, amelyek gyors ismertetéséről biztosítva vagyok. — A belföldi szemle az országgyűlés működését és a hazai nevezetesebb eseményeket ismerteti röviden, anélkül, hogy bírálatokba bocsátkozna ; a külföldi szemlében pedig némi ismertetéseket közlök az ott előforduló nevezetesebb eseményekről röviden és érthetően előadva. Különös figyelmet fogok fordítani a gazdászati rovatra, és e tekintetben biztat a remény, hogy megyénk egyik legképzettebb gazdászát szerencsém leend az ügynek megnyerni, hogy a lapnak e rovata állandó, tartalomdús és hasznosan oktató is legyen. Az újdonsági rovatban rövid helyi és e vidéki hírek, országos és hetivásárainkról pedig kimerítő tudósítás leend közölve. Végül Márki István úr ígérkezett a lapot egy állandó sakkrovattal gyarapítani. Előfizetési ára: Három hóra april—junius . . 1 frt Hat hóra julius—September . 2 frt Kilencz hóra október—deczember 3 frt. Szives gyűjtőknek 5 előfizető után tiszteletpéldánnyal szolgálok. Az előfizetési összegek beküldésére, mint legczélszerűbb módot, a postai utalványozást ajánlom. Hogy a hirdetések árának tekintetében a nérd közönség tájékozva legyen, azok díját úgy osztottam be, hogy árát mindenki könnyen kiszámíthatja, ugyanis: hirdetés 50 szóig 60 kr., 100 szóig egyszer hirdetve 1 frt, — kétszeri hirdetésnél 25 °/o, háromszori hirdetésnél 50% árelengedés. Terjedelmesebb hirdetések többszöri beigtatásnál mérsékelt szabott áron vétetnek fel. — Bélyegdíj minden beigtatásnál 30 kr. Miután a „Békés“ kiadását is magam eszközlendem, kérem úgy a lap szellemi, mint anyagi részére vonatkozó minden levelezést egyenesen a „Békés szerkesztőségéhez“ czimezni. Hirdetések felvétetnek Gyulán Winkle Gábor könyvárus üzletében, főutcza, a kőhíd mellett, ahol előfizetések is elfogadtatnak. Gyulán, mártius 30-án 1872. Dobay János a „Békés“ kiadója és felelős szerkesztője. Tájékozásul: A „Békés“ új folyamát a mai számmal megindítva akaratlanul is azon kérdést kell feltennünk: „Van-e megyénknek egy önálló lapra szüksége?“ A három hó, mely alatt ez megszüntetve volt, az ez idő alatt számosak által nyilvánított óhaj, nem csak helyben, de a vidéken is ; az egyes nevekkel kapcsolatba hozott újra kiadás híre, első körlevelem megyénk értelmiségéhez, a számosaktól beérkezett válasz, és az érdekeltség a bár elkésve kibocsátott előfizetési ívek iránt különösen helyben, eléggé hangosan szólnak a mellett, hogy igenis van szüksége a mi megyénknek is, egy önálló lapra. Igen kevés azon megyék, sőt kiválóbb népesebb városok száma, melyek nem igyekeznének az időszaki irodalom terén közügyeikre hatni, jóllétük, virágzásuk emelkedésére eszmeharczot folytatni. — Itt, szomszédunkban az egykor megyénkkel kényszer által összeházasitott kis Csanád, a két év óta fentartott „Maros“sal. — H.-M.-Vásárhely keveselvén egy lapját, fentartja a másodikat is, Szeged, Szabadka, Kecskemét nagyon kis mérvben megyéikre, de inkább csak magukra és kisebb környékükre szorítva; — és mi, a haza szívében, a természet csapásai által bár néha-néha sújtott, de mégis hazánk legáldottabb vidékén, népes községekkel, az önállásnak más vidékekhez képest oly fokán, melynek eléréséhez több éknél még évtizedek kellenek, független értelmiséggel, mely hivatva van az itt-ott még kiálló rögöt a szellem munkásságával kiegyenlítni; — mi maradnánk-e hátra ? — nem, az nem lehet, annak megtörténni nem szabad. E nézetben osztoznak velem többen, kifejezést adva azon általam is táplált óhajnak, hogy e lap minden politikai irány nélkül, egyedül saját ügyeinkkel foglalkozva, legyen megyei életünknek, tevékenységünknek közlönye, előhaladásunknak hű tükre, és megyénken kívül is ismertetője. Hisz megyénkben van tárgy, van anyag, van képesség elég egy hetilap hasábjaira, csak akarat kell annak feldolgozására. Itt van elsősorban egyesek buzgalma és áldozatkészsége által dédelgetett gazdasági egyletünk, hazánk hason egyleteihez képest eléggé virágzó, de a többség közönye által koránt sem azon állapotban, hogy munkássága sugarait nagyratörő terveihez és akaratához képest, megyénk minden egyes gazdászati ágára növelhesse. — Harmadszori újraalakulásának küszöbén csak a sikernek reményével biztatja meg magát, hitét a jövő fátyola takarja. Itt van megyei kórházunk, a szenvedő emberiségre bőven pazarolt, most üres pénztárával, megakasztva a könyörület munkájában, sorsa változását nem egyedül a megyétől, de az egész hazától várva. Itt a szarvasi főgymnasium, hite megyénket messze túlszárnyalja, a tudományoknak építendő új csarnok minden köve hirdetni fogja a jelen nemzedék áldozatkészségét a késő maradéknak is. A békési real-gymnasium, a csabai polgári iskola, miért ne lehetnének tárgyai bővebb ismertetésnek; — hisz ama városok népességéhez képest, a kör mélyben mozognak, még kissé nagyon is túl szerény. A megyei orvos-gyógyszerész egylet, miért ne bontakozhatna ki e lapok hasábjain az éjji homályból? A csabai tanár egylet nagyon kevesektől ismerve, és kik ismerhetnék azok egy részétől mellőzve......... Tárgy, anyag van elég, csak akarat kell a feldolgozásra! És szűkebb körünkben, mely egyes községeink gondozását igényli: itt vannak utaink, melyek az év legnagyobb részében járhatlanok úgy községeinkben, mint azokon kívül; — népiskoláink állapotának felderítése; — Casinoink részben elszigetelt, részben czéljuknak éppen meg nem felelő modorukkal; — Népköreink, többnyire puszta czimükkel, árván hagyva; — Községi képviselő testületeink tanácskozmányaiból is csak szivároghatna ki egy-egy életképes intézkedésnek hire stb. stb. Tárgy van elég, csak akarat kell a feldolgozásra. — A tér nyitva, a szó munkára hív fel; — e lap hasábjain nézetét, óhajtását, szándékát mindenki nyilváníthatja, a küzdelem szabad, mindaddig mig az, elv-, vagy nézetérvényesités körül forog, de kezelhetetlenül száműzve leend, mihelyt a személyeskedés tere felé hajlik. — Min—dsíí* irányban szabadon ásva, pártolást a szellemi terén csak munkatársaimtól, — kik között szívesen látnám megyénk összes értelmiségét, — az anyagi téren pedig előfizetőimtől fogadok el ; — azon óhajtás nyilvánítását sem fojthatom el, hogy a mennyire lehetséges beküldött czikkeiknél a metsző gúnyos hang mellőzve legyen; — népünk bármennyire mutatja is magát ez élctlapok sokszor gúnyosan sértő kifejezésein, mihelyt e fegyver feléje fordul, sértve találván magát, idegenkedést mutat; közös czélunk pedig nem idegeníteni, hanem oktatni, nem rombolni, de építeni. Ha ama t. munkatársak, kik az ügy támogatására felkérve voltak, csak éven által egy-egy dolgozattal szerencséltetnek is, akkor lapunk jövője meg van állapítva. Munkára fel!! A szerkesztőség. Megyénk köréből. Békés megye újra szervezett bizottmánya második rendes évi közgyűlését holnap e hó 8-án kezdendi meg. — A bizottmányi tagokhoz intézett alispáni körlevél szerint az e gyűlésen elintézendő tárgyak a következők: I. A vármegye állapotáról és az alispáni intézkedésről szóló alispáni jelentés. — II. Az állandó választmány véleményes jelentése : 1) Az 1871-ik évi pénztári zárszámadások; 2) A közgyűlési ügyrend; 3) A tiszti kereset elrendelésénél alkalmazandó titkos szavazás módja; 4) Az árvaszék bútorai s felszerelvényei, valamint a megyei szolgaszemélyzet ruhá s felszerelési illetménye megszerzése iránt megkötött szerződések jóváhagyása; 5) Doboz községének gőzmalom iránti kérvénye ; 6) A szarvasi szolgabirói lak; 7) A körös-ladányi körös-hid iránti szerződés ; 8) Újvidék sz. kir. körlevele; 9) A gyulai kir. bünfenyitő törvényszéknek tilos kártyajátékot űzők tiszti ügyész általi bepereltetése iránti átirata; 10) A gyulai kir. törvényszéki elnöknek a könyomda iránti megkeresése; 11) A belügyministernek az állandó választmány szervezetére vonatkozó leirata; 12) A földm. ipar és keresk. ministernek a hernyók és rovarok pusztítása iránti rendelete ; 13) Szarvas városának a jegyzők fizetései felemelése iránti határozata; 14) A szarvasi zavarok megvizsgálásáról szóló jelentés; 15) Csaba városának orvosi fizetés felemelése iránti kérvénye; 16) A csabai epreskert; 17) A csabai szolgabirói lak kéményei seprése iránti számla; 18) A békési katonai bútorok és felszerelvények ; 19) A volt császári kormány által 1853. és 1855-dik évben eladott megyei épületek árának visszakövetelése; 20) Gyula városa körtöltései ügyében eljárt szakküldöttség jelentése; 21) Gyula városnak, Beleznay Péter s társaira kivetett 290 frt 25 kr. birság elengedése iránti kérvénye; 22) A Szarvas és M.-Túr közti Körös átmetszésen levő hidra vonatkozó mérnöki jelentés; 23) Folyó évi kórházi költségvetés; 24) A gyulai, úgynevezett szélmalmi s széleséri tereket elborító vadvizek leeresztésének kérdése; 25) A cs. és kir. katonaság nyári elhelyezésére vonatkozó m. k. honvédelmi minister rendelete; 26) Heves és K.-Szolnok t. e. megyéknek a virilis intézmény eltöröltetése iránti körlevele ; 27) A szarvasi halotti társulatokról szóló szolgabirói jelentés. 28) A gyulai kir. törvényszéki elnöknek a megye levéltárában levő egy szekrény iránti igénye. 29) A törvényszéki épületben levő gépszobát, a várnagyi lakást és hivatalszobát, valamint a börtönül tekintett fonóházat haladék nélkül átadatni rendelő belügyministeri leirat; 30) Némely hajótulajdonosoknak, a ráczaláp elleni panaszára érkezett ministeri leirat tárgyában. III. Törvényczikkelyek kihirdetése. IV. Az állandó fegyelmi választmány megalakítása. V. Bonyhay Benjamin megyei iskolai tanácsos lemondásával üresedésbe jött tanácsosi állomás betöltése. VI. A feleslegessé vált megyei szolgaszemélyzet ruhaneműi s felszerelvényei átvételével megbízott küldöttség jelentése. VII. A szolgabirói iratok átadásáról szóló kimutatások. VIII. Belügyministeri rendelet a főszolgabírói czimnek szolgabirói czimre leendő leszállitása iránt. IX. Az orosházi járás főszolgabirájának jelentése a sz.-tornyai jegyzői állomás betöltéséről. X. A k.-ladányi fiókgyógyszertár önállósítása. XI. A békési menház ügye. XII. Az igazold választmány jelentése. XIII. Húsárszabályozás. XIV. Időközben érkezendő kormányrendeletek s .egyéb ügyek. Kimerítő tudósítás e gyűlésről jövő számunkban leend közölve.