Békés, 1874 (3. évfolyam, 9-51. szám)
1874-03-01 / 9. szám
Harmadik évfolyam (Szerkesztőségi iroda: Dobay János könyvnyomdája, saját házában. Kiadó hivatal: Hirdetések felvétetnek Gyulán Winkle Gábornál és a szerkesztőségnél. — Hirdetésdij : 50 szóig egyszeri hirdetésnél 60 kr., 100 szóig 1 frt., kétszeri hirdetésnél 25%, háromszori hirdetésnél 50% elengedés. — Nagyobb hirdetéseknél méltányos árelengedés. — Nyilttér Garmandsora 10 kr. W________J Winkle Gábor könyvárus üzlete, V főtér, Prág-ház. 1 9-ik szám Gyulán martius 1-én 1874 hetenként egyszer, minden vasárnap. Előfizetési dij: Három hóra . 1 ft Hat hóra . . 2 ft Kilencz hóra . 3 ft Egy évre . . 4 ft Reflexiók. .(Vége.) Van azonban a „Társadalmi életképek“ czim alatt a csabai székhely kérdésének érdekében megjelent röpiratnak egy része, — mely az elfoglalt talán merev pártállás által teremtett helyzetet részletezi, részletezi az érvelés alig megtámadható erős logikájával. És ha valamit e tekintetben óhajtani lehet csak az, bár a szavakban rejlő komoly igazságok utat törnének maguknak a keblekbe , de ha kívánjuk, hogy utat törjenek maguknak az annyira erősen elítélt többségnél, utat törjenek a kissebbségnél, mert hiszen azt mégis csak el kell ismernünk, hogy a többség phalanx-szerb sorakozását megyei életünkben, nem annyira az intézeti támadás maga, melynek erkölcsi jogosultsága iránti érzék bizonyosan a többségnél kétségtelenül nem hiányzott, mint azon modor provokálta, melynek háta megett a többség nem a sértett közérzületet, mint inkább a párt kompromittálására irányzott maneueret volt hajlandó látni, pedig tudjuk , hogy a modor mennyire fontos, és szokszor talán minden. És ha megyei pártéletünknek a közéletre talán nem épen kedvező kihatásáért van kit vádolnunk, úgy a vádlottak édes mindnyájan lehetünk s igy vádlott lehet bárki is, ki jellemének erkölcsi súlyát, tehetségének meggyőző erejét, egy párton kívül történt állás elfoglalása által, a pártokra nézve, s igy mindnyájunkra nézve gyümölcsözővé tenni elmulasztotta; bárki is, kinél egyéni ambiciója nem engedé meg, hogy második legyen egy pártnál, ha hitte, hogy első lehet egy másiknál még ha ez a másik párt egyedül magából állna is; vádlott lehet ennélfogva bárki is, ki egyéni értékének egész súlyát nem vetette közéletünk mérlegébe. Azonban bármenyire, átérezzük is azokat, miket az életképek szerzője megyei pártviszonyaink miseriaira vonatkozólag elmond, — de — miután az absolut igazság magában véve hasonlóul egy képtelenség, csak bizonyos határig tehetjük magunkévá, és engedelmével a tisztelt Írónak kimondom, miként ha hiszi, hogy lehető lesz valaha az autonom testület, — sorakozzék az bármi czél elérése végett — pártok nélkül, legalább is azon tévedésbe esett, hogy az emberi természet gyengéivel nem számolt, mely gyengéi pedig emberi természetünknek úgy magán mint közéletünknek mindig fontos tényezői fognak maradni s mindig azon viszonyok fognak lenni a lehetőség korlátai között a legszerencsésebbek, melyek e gyengéket ügyesen tudják megkerülni s gyengéink befolyását, lehetőleg szűk korlátok közzé fogják terelni, sőt autonóm testületet pártok nélkül s egy megyei bizottságot, s pártok nélkül nem is óhajtanánk, mert e pártnélküliség egyenlő volna a tespedéssel. És ha e pártnélküliség csakugyan nem lehető, a minthogy nem is lehető, hiszi-e valaki, hogy ha egyszer az étrvek körül sorakozó pártok tömörülése megszűnik, nem fog-e beállani egymás, talán egyes személyek, talán egyes eliqiek érdekei körül sorakozó párt-tömörülés. Mi részünkről, hogyha az elvek és személyek körüli párt-tömörülés eshetősége között, kell választanunk, mindig az előbbit fognánk és soha az utóbbit választani Az elvek körül sorakozó pártoknál ugyanis elsősorban irányadók maguk azon elvek, melyek mellett egyeseknek csak a vezérlés, de nem az uralkodás szerepe jut, míg a személyek körül tömörülő pártoknál irányadó mindig az érdekközösségbe vont idem veile et idem nolle, melyről már Szallustius Catilinájába megmondotta: ea demum firma amicitia est. — És ha szabad nagy eseményektől kölcsönözni hasonlatot, váljon üdvösebbek voltak-e Rómára Marius és Sulla harczai a patríciusok és plebejusok tusájánál; üdvösebb volt Olaszországra a Montechiek és Capulettiek irtó harcza az angol whigek és toryk tusájánál. És hogy a röpirat szerzője maga sem tartja azzal, néhány sorral alantabb elismeri, midőn azt mondja : „És azt, hogy sokan azzal áltatják magukat, hogy a megyéken való pártoskodást a közjogi kérdés idézte elé s tartja fenn s mihelyt ezen ok elhárulna, a megyében is a politikai pártok vívása megszűnnék . .. Csalódás a kinek nincs baja, csinál magának. Nézzük csak a történelmet nem egyszer mily futilis differentiák idéztek elé s szítottak embereken át véres harczokat. Vagy azt hisszük, hogy ami volt a múltban, az nem ismétlődhetik a jövőben ... csak azt ne higyjük.“ És hogy csakugyan szerző maga e szavaiban nagyon is elevenünkre talált, hogy akinek nincsen baja, csinál magának: előttünk volt a fényes bizonyíték! Hiszen úgy tudjuk, hogy megyénk bizottsági tagjaira nézve nem csak hogy be nem végződött az elvek körül tömörülő pártállás felbomlása, de talán még meg sem kezdődött, vagy ha megkezdődött, még nagyon is kezdetén lehetett s íme már új jelvények alá láttuk sorakozni megyei életünk factorait, s a firma Gyula-e vagy Csaba ? s ha volt eddig megyénk közéletének küzdterén jobb- és balpárt, s ha a pártok ilynemű tömörülése csakugyan megszűnik, fog lenni holnap Gyula és Csaba párt! Kevésbé fognak-e a majd alakulandó pártok transigálni egymással, mint az eddigiek ; nem lesz-e p. o. a transactio az egyén részéről árulásnak qualificálva a párt által; nem fognak az egyik vagy másik székhelynek érdekében kivívandó érdemek mérvei lenni egyszersmind a hivatal-képességnek ; nem fogott volna az igy tömörült pártok harcza hasonlóul kártékonyan hatni ki megyénk közéletére : e kérdésekre az életképek szavaival felelhetünk legjobban, ha mondjuk : Vagy hisszük, hogy ami volt a múltban, az nem ismétlődhetik a jövőben ... ? Csak azt ne higyjük. — És mi ismételjük, csak azt ne higyjük!!! Volna még mire reflexióinkat megtenni óhajtanók, ha azonban nem tesszük, az pusztán azért történik, mert szerzőt már magának a kérdésnek sajtó utján történt felvetéséért — valamint sokan mások — úgy mi is elitéltük; mert e kérdésnek bolygatása kétségtelenül megzavarná azon testvéries egyetértést, melyet keblünk egész melegével ápolni kötelességünk. És azon reményben, hogy ami idáig e tekintetben elmondva lett, csak a pusztában hangzó szó fog maradni, az életképek szerzőjének csak azt ajánljuk figyelmébe, hogy gondolja meg, miként fajunk hegemóniájához — s hazánk speciális viszonyai között — a velünk együtt élő népfajok békés haladása és szabadsága van kötve ; minden, mi e hegemóniát fenyegeti vagy gyengíti, fenyegeti egyúttal a velünk együtt élő népfajok békés haladását és szabadságát fenyeget, ennélfogva legvitálisabb érdekeiket. Ha van népfaj, mely elmondhatja magáról, hogy : aprés nous le deluge, úgy, az valóban mi magyarok vagyunk! Békés megye bizottságának f. é. február 9-én s folytatva tartott közgyűlése. (Vége.) A gy.vári útban a „dugógát“ mentén levő fák kivágatáBa újból is szigorúan elrendeltetik. Békés városának ez évi közmunka erejéből felmaradó tartalék mennyiség a Feke- Körös meder büzhödt vizeinek lecsapolására. K.-Tarcsa községének, szintén ez évi közmunka feleslege, vízvédelmi czélokra — számadás terhe mellett — átengedtetett. Doboz község kérelmére, a fehér-körösi nagy csatornán levő hid balfelőli medrek lejárója korláttal leendő ellátására a szükséges fák s 50 ft, egyszer mindenkorra adományoztatott. A gyulai Bánom zsellér földeken keresztül — a megye által engedélyezett vizgát építés ellen beadott felebbezésre a közm. és közi. miniszer, a megye végzését a felebbezők érdekében aként találta módosítandónak, hogy a tervezett munkálat foganatba vételét, csak az esetben tartja megengedhetőnek, ha a munkálatra szövetkezett birtokosok, az oláhréti földeken összegyűlő vizek levezetésére csatornát és zsilipet építenek. — Miután a vizgát építésre, szövetkezett birtokosok, ezen feltételül szabot munkálatot feleslegesnek és czéltalannak s azok teljesitésére, magukat képtelennek vallják, az e tárgyban már működött küldöttség újból kiküldetett, hogy a feltételül szabott munkálatok szükségesek és czélravezetők-e ? helyszini szemle utján tudomást szerezzen s a legközelebbi közgyűlésre jelentést tegyen. Az adóbehajtás iránt eddig fenálló és czélszerütlennek ismert gyakorlat s költséges rendszernek hatályon kívül helyezése s az adóbehajtásnak a törvényhatóságokra ruházása tárgyában a képviselőházhoz. A megyék területi rendezéséről szóló törvényjavaslat szerint megyénktől elszakittatni czélzott községeknek továbbra is Békés megyében meghagyása érdekében ugyancsak a képviselőhöz s belügyministerhez felirat intézteim határoztatok Gyula város tanácsának m. e. 212. sz. határozata, melynélfogva a város tulajdonát képező „Korona“ vendéglő és a Scherczféle ház közötti üres telket a gróf Wenckheim Frigyesné által felálltandó árvaház telkének kibővítésére négyszögölenként 3írtal számítva örök áron eladta, helybenhagyatott. A községi jegyző nyugdíjalap létesítése tárgyában nyilatkozat tételre a községek újból is felhívandók, különösen pedig, hogy nyilatkozataikat ne a hozzájárulás vagy nem hozzájárulás tekintetéből, hanem a mikénti keresztülvitel módozataira vonatkozólag tegyék. A k.-ladányi képviselő testület által Nagy Ferencz k. jegyző ellen megejtett fegyelmi vizsgálat épségben tartásával, — a további eljárás megtételére a szeghalmi szolgabiró utasittatott. A Haan-féle régiség gyűjtemény megvétele illetőleg megyei múzeum alakítása tárgyában eljárt küldöttség jelentésére, a megye közönsége a régészeti bizottmányt megbízta, hogy úgy az id. Mogyorósai János által felajánlott gyűjteménynek, valamint a Pater Titius Pins áldozat által ajándékozott növénygyűjteménynek is, a megyei múzeum számára átvétele, ez utóbbinak berendezése s általában a megyei múzeum felállítása érdekében szükséges intézkedéseket tegye meg, s az eredményről jelentését a jövő közgyűlésre adja be. — A megyei pénztári tisztség jelentéséhez képest a megyei múzeum helyiségéül az úgynevezett uj fonóház jelöltetett ki. — A Haan-féle régiség gyűjtemény megvételét illetőleg megbizatott a pénztári tisztség, hogy tegyen jelentést az iránt mennyiben állama módjában a megyének hozzájárulni a gyűjtemény megvásárlására szükséges öszszeghez, — s esetleg melyik megyei pénztárból s menyi összeg forditathatnék a kérdéses czélra? Ez alkalommal egyszersmind nem mulasztó el a megye közönsége, idősb Mogyorossy János gyulai , lakosnak a megyei múzeum érdekében tett fáradozásaiért áldozat készségéért — szívélyes köszönetének s elismerésének jegyzőkönyvileg is kifejezést adni. Gyula február 27. 1874. Lapunk egyik előző száma újdonságaiban már megemlité, hogy tisztviselők önsegély egylete van alakulóban, akkor csak futólag szólhatunk róla, ma már az eszme egy hatalmas lépéssel haladt azon stádiumig, melytől a testté válás már nincs távol. Mint olvasóink a törvényszéki elnök úr alább közölt felhívásából látják az alakulás már a közeljövőben megtörténhet, csak egy kis ügyszeretet, a czél méltánylása, s bizonyos személyes tekintetek félretétele, kellenek s az egylet megalakul, s bizonyára virágzani is fog. Ez egylet megalakulása társadalmi életünkben, ha korszakot nem is, de bizonyára oly mozzanatot képez, melynek jótékony hatása nem fog elmaradni a társulás más irányaira sem. Mi a számos előnyök közül csak hármat emelünk ki, melyek az alakulás természetes következményei. Korunk egyik hatalmas, 9 mintA