Békés, 1874 (3. évfolyam, 9-51. szám)
1874-09-27 / 39. szám
BÉKÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Hirdetések felvétetnek Gyulán Winkle Gábornál és a szerkesztőségnél. — Hirdetésdij : 50 szóig egyszeri hirdetésnél 60 kr., 100 szóig 1 írt., kétszeri hirdetésnél 25%, háromszori hirdetésnél 50% elengedés. — Nagyobb hirdetéseknél méltányos árelengedés. — Nyilttér Garmondsora 10 kr. r Szerkesztőségi iroda: Dobay János könyvnyomdája, saját házában. Kiadó hivatal: Winkle Gábor könyvárus üzlete, v főtér, Prág-ház. Harmadik évfolyam. 39-ik szám Gyulán szeptember 27-én 1874. Megyeien hit miként egyszer, minden vasárnap. Előfizetési di : Három hóra . 1 ft Hat hóra . . 2 ft Kilencz hóra . 3 ft Egy évre . . 4 ft Előfizetési felhívás a 1874. utolsó negyedére. (sept.—dec.) Előfizetési ár 1 frt osztrák érték, melyet postai utalvánnyal kérünk beküldeni. Gyulán, szept. hó 1874. A kiadó-hivatal. Tanév megnyitás. Gyula város iskola széke részéről közzététetik, miszerint a gymnasialis iránnyal egybekötött községi polgári iskola az 1874/s-ik tanévre az I-ső osztállyal megnyitandó lévén, a tanév f. év October 15-én veendi kezdetét, a beiratások pedig a polgári iskola helyiségében (Kulcs utcza 1039. h. sz. úgynevezett „Kulcs“ épületben) f. év October 7—14-ig fognak megtörténni; közététetik továbbá, miszerint a behatáskor a vidékiek által ( fil évi tandíj) fizetendő ; a helybeliek azonban tandijjmentesek. Az iskolaszék elnöksége. Felhívás! Mindazok, kik a városi kivilágításnak idei fentartásához, részint a városi kapitány, részint a város mérnökénél bizonyos összeget aláírtak, — de azt még be nem fizették, — felkéretnek jegyzett összegeik befizetésére, hogy alolkotta város képviseletének adott szavát beváltani képes legyen. Gyulán sept. 26. 1874. A polgármester. — Az e hó 28-án a kath. egyház orgonája javára rendezendő hangversenyen kéretik a n. é. közönség pontosan 8 órakor megjelenni, miután Tannerné-Szabó Róza asszonyságnak még az akkori esti vonattal kellene Pestre visszautazni. A rendezőség: ■ — Főtanodai értesítés. A nagyváradi kir. jogi és államtudományi karnál az 1874/5 tanévre a beiratások f. é. okt. 1—8-ig eszközöltetnek a már teljesen fölszerelt uj akadémiai épületben (úri utca, a premontrei templom mellett.) Minden újonnan belépő joghallgató könyvtári illeték czimén 3 o. é. frtot tartozik fizetni. A tandij pedig annyi forint félévenként, ahány órát a tanuló hallgat hetenkint, leszámítván az igyenes elő a TÁEÖ&A sTépdalok.*) L Megindult az esti szellő csendesen, Jaj de messze estél tőlem kedvesem! Bus dalomtól még búsabb a puszta táj... — Ne feledjed Kedves babám Amit egyszer fogadtál. Felhők között bujdosik a holdvilág, Eljutok még drága kincsem tehozzád ! Bubánatom jaj be könnyen feledném: Ha csókoddal Bizonyitnád, Hogy igazán szerettél I.. H. Kerepel a malom, Hall rám a rágalom. Bánom én I.. csak szeress, Csókolj meg angyalom! Sötét az éjszaka, Mégis van csillaga. Szerelmed galambom A menyország maga! SIPOS SOMA dásokat. A heten kinti óraszám húsznál kevesebb nem lehet. A javító és pótvizsgálatok f. é. okt. hó 10-ig tartatnak. — Ezen időn túl azonban mindenben az uj szabályzat nyer alkalmazást. A tanév ünnepélyes megnyitásának napja később fog közzététetni. Az előadások mind a négy évfolyamban f. é. okt. hó 12-én kezdetnek meg. Kelt Nagyváradon 1874. szept. 20. Az igazgatóság. Felhívás. A békésmegyei okszerű méhészegyletnek f. hó 21-én tartott választmányi gyűlésen határozatba ment, hogy az egylet, — fönállásáról életjelt adva — f. évi October 11-én Gyulán, a megyeháza kertjében egy méhészeti kiállítást rendezend, — melyen legjobbaknak elismert méhlakok, (kaptárok) méhtenyésztési eszközök, saját termelésű méz és viasz termények fognak a nagy közönségnek bemutattatni, — s a bíráló bizottság által legkitűnőbbeknek ítélt tárgyak, jutalmakban is részesülni. Felkéretik azért a tisztelt megyei közönség, hogy ezen kiállításon minél nagyobb számmal részt venni, s kiállítandó tárgyakkal is közreműködni szíveskedjék. A kiállítandó tárgyakat Herberth Alajos választmányi tag úrhoz Gyulára szíveskedjenek a kiállítani szándékozók küldeni. A kiállításon részt vehetnek azok is, kik az egyletnek még nem tagjai, s jutalomban az egyleti tagokkal egyenlően részesülhetnek. Ezen közgazdászati tekintetben oly fölöttébb nevezetes és nagy hivatásu egyleti kiállitásra, annál is inkább felhivatik a közönség figyelme, hogy felismertetvén a legjobb és legczélszerűbbnek talált méhtenyésztési eszközök, az okszerű méhészet e megyében felvirágozzék, — miért is akik még az egyletnek nem tagjai, és a méhtenyésztés terén haladni óhajtanának — kéretnek, szíveskedjenek az egyletbe belépni, hol előhaladásukat eszközölhetik, valamint kéretnek az egyletbe lépni azok is, akik már saját méhészettel bírván, a tenyésztésben gyakorlottak és jártasak, hogy így az okszerű méhészet, mint igen jövedelmező iparág, a megyében minél inkább elterjedjen. A békés megyei okszerű méhész-egylet igazgató-elnöksége. — Az e hó 21-én megtartott rendkívüli megyei bizottmányi gyűlésen főispán nz ő mélt. személyes elnöklete alatt Nagy-Gergely Péter 50 éves gyulai tanító a koronás ezüst éremmel diszittetett fel. A megye területének kikerekitése tárgyában hosszabb eszmecsere után, Békés megye kimondotta, hogy a szarvasi járásban fekvő Öcsöd és Szentandrás községekhez határozottan ragaszkodik. Tót-Komlóst kötelékéből pedig csak azon esetben kívánja kibocsátani, ha azt netán magasabb állami szempontok tennék szükségessé, míg a szomszéd Arad és Bihar megyékből e megyéhez csa BRZBBBBT. Történeti beszély. Másnap Alexis a czárnőtől testőrkapitányi port-depéet kapott, de Erzsébet hiában várta őt a légyottra. *) Mutatvány Sipos Soma sajtó alá rendezett versfüzéréből. Már megtörtént, a mitől az félt. Alexis a czárnő kegyencze lett. „Az asszony ingatag!“ de a férfi néha még ingatagabb. A czárnő édes szavai elbóditák Alexis szivét, mely a dicsőségért s gazdagságért hevült. vezetRosszul Ítélnek azok, kiket a külszin Alexis szép ifjú volt, bizonyára páratlan szépségű Katalin birodalmában, de a szép burok alatt ravasz elme, dics- és pénzvágy, kapzsiság honolt. Ügyes modora csakhamar teljesen részére hóditá a czárnö szivét, a kinek udvarában pár hó alatt mindenható főemberré lett. Erzsébet a moszkvai görög klastrom szürke kámzsáját ölte magára, meghalván a világ előtt, mint az meghalt ő előtte. Potemkin ezalatt nagy emberré lett, — ö együtt vezette a cárnővel a kormányzást, a cárnő palotáját sajátjának tekinté. Tagadhatatlan, hogy Oroszország szellemileg sokat nyert alatta: terjedt a franczia műveltség. Alexis hiúsága eszközölte ezt, s Potemkin dicsvágya hozta létre a pétervári tudós (?) akadémiát, fogyott a korcsmák, szaporodott a népiskolák száma. De míg Potemkin az orosz birodalom első embere lett, Erzsébet is a moszkvai zárda uralkodónőjévé választatott. Katalin szürke selyem bő reggeli pongyolában ült egy széles ottomán zselyeszéken, midőn Potemkin belépett. „Hogyan aludtál Alexis fiam ?“ kérdé a cárnő ministerét. „Köszönöm cárnőm, jól, csak az az örökös Iánczcsörgés tartott sokáig ébren.“ „Nem kedves hang-e ez előtted ? hisz annak köszönheted, hogy tied vagyok , ha az nem hallatszanék, te talán most is közember lennél Péter testőrei között. De jól van, teszek rólla, hivasd be Dimitrit!“ Alexis eltávozott a teremből. Nem sokára egy zöld bársonyba öltözött nyusztprémes férfi jött elő. A czárnő főudvarmestere , Dimitri. „Dimitri, estére elküldesz Branecz Mihályért, az éjjel dolga lesz!“ Branetz Mihály a pétervári hóhér volt, azon nap estéjén láthatták őt a czárnő palotájába belépni, utána két segédje cammogott vérvörös ruhában. A czárnő egy iratot nyújtott át neki, mire ez hajlongva távozott. Elolvasván a parancsot, vérengző arczczal lépett a földalatti börtönbe. ratta.Másnap reggel Katalin Potemkint hi„Alexis! háborgatott-e az éjjel a lánczcsörgés ?“ „Most nem, talán kiszabadítottad Ivánt és Turgenyevet ?“ Igen! még Pétert is, nézd itt vannak ! szólít Katalin, s egy függönyt vont félre. Három hulla volt ott kiterítve, a gyikoló kötél vörös-kék vonalt húzott végig a nyakakon. Egy férfi hullája volt ott, csinos alak fekete göndör haj e szakálla, ez III. Péter czárvaléletében, a második egy ősz nemes szigora vonásokkal, dús szemöldökkel, — ez Péter czár hive, a derék Turgenyev, Erzsébet Styja, — a harmadik — ez legborzasztóbb* képet nyújtott, egy nyúlánk ifjú hullája az, 6 láb magas s borzasztó vékony ifjúé, ez a szerencsétlen Iván, ki már 21 év óta, gyermekkora óta börtönben sanyargott, alig ösmerve meg a gyermekjátékokat. Nyitott zavazzin szemei, korán ősz feje és beesett arcsa, ijesztő képet nyújtottak. Alexis borzadva hökkent hátra ez izzóngú látvány előtt. Katalin észrevette ezt, de semmit sem szólt, mosolygott Potemkin lágy szivén. Alexis e pillanattól gyűlölte, utálta , megvetette Katalint De Potemkin nem mutatta ezt, mert az egyenlő lett volna a halállal. Szemben továbbra is hizelgett Katalinnak, de magában mindig Erzsébetről gondolkodott, ki eltűnt, senki sem tudta, hova. A ki azt megmondhatta volna, az ősz Turgenjev meghalt, mert hü volt. Alexisnek igen nehezére esett tettetés. Mély sebet érzett szivén, közel volt az öngyilkossághoz. Kereste a halált, számtalan csatában harczolt elöl, a legnagyobb tűzben, — de kerülte a halál. A merre járt, győzelem, dicsőség kísérték az orosz fegyvereket, melyek ekkor épen a szerencsétlen lengyelekre fordultak. Minsk, Witebsk, Midslaw tartománnyal szaporodott Katalin földe, milliók átka kísérve lépteit. Potemkin nem tudta, hova forduljon, — hol várja a halált ! — (Öngyilkossághoz nem mert folyamodni, az ő vallása előtt ez nagyobb bűn volt az apagyilkosságnál is!) midőn a törökre vetette egemét.