Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1886-01-03 / 1. szám
1-só szám. Szerkesztőség: Újváros, 1301. sz. a. házban, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre..........5 írt — kr. Félévre..............2 * 50 „ Évnegyedre I 1 125 „ Egyes számára 10 kr. 1 A Gyula, 1886. január 3-án Társadalmi és közgazdászati hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Kiadja: Gyula városa értelmiségéből alakult társaság. Felelelős szerkesztő: Oláh György új munkatárs : Ködöki Zoltán. V. évfolyam. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttér sora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Lang Lipót Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon -----------1 L SA Törvényhatósági és községi közélet. Békésmegye törvényhatósága által az 1886. évre jóváhagyott községi költségvetések ismertetése. Békés község összes kiadása 72608 frt 37 kr, melynek fedezetére szolgál a község birtokai után és egyébb jövedelmekbeli bevétel 35976 frt 64 kr, és így a kivetendő községi pótadó 36631 frt 73 kr, ezen összegből az összes állami adóra 126693 frt 32 kr esik, 24869 frt 13 krt és igy minden adó forint után 1962 kr; a föld adóra 93348 frt 05 krra 6118 frt 40 kr, kiadás, a melyből minden adó forintra esik 656 kr, — a III-ik csoportbeli adók összegére 30545 frt 27 krra hárul 5644 frt 20 kr, melyből minden adó forintra 18*48 krt vetettek ki. — A fent érintett kiadási összeg a következőkre fordittatik: u. m. a községi földbirtokra, és pedig állami adókra, vizszabályozási költségekre s. a. t. 12824 frt 57 krt. A községi tisztviselők, rendőrség, erdei és gazdasági személyzet, és a cselédség illetményében 29080 frt 40 krt, — a vasút építésére felvett kölcsön törlesztésére 7560 frt, az egyébb tartozások törlesztésére 8880 frt 27 krt, — az irodai és hivatali szükségletekre 1366 frt 25 krt, — az iskoláknak fentartására 3 £67 frt, a szegényügyi kiadás 3944 frt 80 krt, — az egyébb kiadásokra 5685 frt 08 kr. B.-Csaba község összes kiadása 71390 frt 91 kr, melynek fedezetére szolgál a község birtokai utáni bevétel 15732 frt, • • és igy a kivetendő községi pótadó 55658 frt 91 krt, ezen összegből az összes állami adóra vagyis I-ső csoportra mely 196855 frt — hárul 38964 frt 81 kr kiadás, esik minden adó forintra 198 kr, — a II-ik csoportbeli adóra 135591 frtra hárul 700 frt kiadás esik minden adó forintra 0*5 kr, a III-ik csoportbeli adókra 5910 frt után hárul 15994 frt 10 kr kiadás, és esik minden adó forintra 27 kr. — A fent kitett kiadási összeg a következőkre fordittatik: u. m. földbirtokra való kiadás 3484 frt 54 kr a községi tisztviselők és szegődményesek járulékára 27610 frt, a községet terhelő adósságok törlesztésére 9568 frt 80 kr, az egyházak segélyére s nevelésére 2918 frt 48 kr, a szegényintézetre 3056 frt 80 kr, a hidak és kutak készítés fentartására 2307 frt 50 kr, az utczai pallók és járdákra 3660 frt, az utczai világításra 1141 frt 60 kr az egyébb kiadásokra 17643 frt 19 kr. B.-Gyula rendezett tanácsú város összes kiadása 58756 frt 61 kr, melynek fedezetére szolgál a község törzsvagyonábóli bevételek összege 26579 frt 83 kr, — és igy a kivetendő községi pótadó 32176 frt 78 kr, — amely összegből az összes állami adóra 89006 frt 26 kr, esik 22145 frt 29 kr kiadás, vagyis minden adó forint után 25 kr, — a földadóra 41139 frt 78 krra esik 3527 frt 98 kr kiadás, és igy minden adó forint után 9 kr, — a III-ik csoportbeli adóra 47866 frt 48 krra esik 6503 frt 51 kr, és minden adó forint után 13 kr, a fent kitett kiadási összeg a következőkre használtatik fel: u. m. a község vagyona után fizetendő állami adóra 2814 frt 78 kr, — adósságok törlesztésére s kamatra 5748 frt 44 kr, — a tisztviselők, rendőrség és cselédség fizetésére s mellékjárulékára 24716 frt 50 kr,— a közoktatási czélokra 6589 frt 26 kr, — az utczák paltozására és járda készítésére 2072 frt 88 kr, az utczák lámpával világítására 1750 frt az egyébb kiadásokra 15064 frt 75 kr. letet alkotott volt. E szabályrendelet az újóv 1ső napján lett volna életbe léptetendő, azonban már az életbe léptetési intézkedések megtétele körül oly nehézségek merültek volt fel, hogy felvetett indítvány folytán a megye deczemberi közgyűlése jónak látta az életbeléptetési módozatok meghatározása, esetleg a szabályrendelet megváltoztatása iránti javaslattétel végett a pénzkezeléssel és számvitellel foglalkozó községi jegyzőket értekezletre hivatni össze. Deczember 30-án tartatott meg ez irányban a megye kisebb termében az értekezlet. A közig. bizottság megszokott alakjai helyett nagyobb részt ösmeretlen, idegen arczokra tekintettek alá a kis terem méltóságosan effigie) főispánjai. 30 községi jegyző jött össze az értekezletre, melyen a megye alispánja elnökölt. A viták árja egyhamar magasra csapott, s ezek eredménye, különösen a számviteli nyomtatványok némileg hiányos voltának megvilágosítása után az lett, hogy a megye alispánja a szabályrendelet életbeléptetését a megye közgyűlésének további intézkedéseig felfüggesztette. A szabályrendelet módosítása iránt is tétettek egyébiránt javaslatok, így pl. elsősorban azon vélemény nyert kifejezést, hogy a megye nagyobb községeiben a pénztárnoki és ellenőri, s ehhez képpest a kettős könyvvezetési rendszer tétessék kötelezővé, továbbá hogy cantio adására csak az ezután megválasztandó pénztárnokok legyenek kötelezve, s a mostaniakra, kik e kötelezettség nélkül fogadták el állásukat, a szabályrendelet e részének hatálya ki ne terjesztessék. Főkép a számviteli nyomtatványok mintáinak meghatározásával foglalkozott azonban az értekezlet. A tárgyalásokban élénk részt vettek különösen Győry Imre öcsödi, Mezei Lajos békési jegyzők. Értekezlet a községi pénzkezelés tárgyában. A megye bizottsága múlt évi tavaszi közgyűlése alkalmával a községi pénzkezelés módozatainak meghatározása tárgyában szabályrend.Megyénk helyi érdekű vasutainak ügye lassan bár de mégis halad, érlelődik. Addig is, mig e nagyjelentőségű ügyeivel , mely ezerekre csaknem életkérdés — tüzetesebben nem foglalkozhatunk közöljük, hogy különösen a sárréti vasút iránt nagy az érdeklődés. Községek úgy, mint nagybirtokosok melegen támogatják e vasút építést, sőt néhány község hathatós anyagi támogatást ajánlott meg, így többek között Körös-Ladány 24, Szeghalom 48, Füzes-Gyarmat 50 ezer forintot. Az orosháza-komlósi szárnyvonal kiépítésére már mintegy 130 ezer forint lett részint hivatalosan, részint magán után felajánlva. A vállalkozó utolsó ajánlata szerint 185 ezer forintot kér egyszer s mindenkorra a teljes kiépítésért és e forgalom fentartásáért. A békési indóházi köút építésére a szerződés megköttetett. Ezen át a vasúti állomástól a kath. templom mellett, a városi menházig visz és egy kiágazással bir a kath. templomtól a piaczon át, a városháza mellett a malomvégi hídig. Az élőviz-csatornára, valamint a Fekete-Körösre boltozott hid fog építtetni. Az összes kövezet hossza mintegy 3350 méter lesz, és a műtárgyakkal együtt közel 65 ezer forintba fog kerülni. Az építés már kora tavasszal kezdetét veendi. Az 1886-ik évi közmunkaösszeírás Békésmegyében a kedvezőtlen gazdasági viszonyok daczára meglehetős emelkedést mutat. Míg ugyanis 1885-ben a főösszeg 36,174 igás és 103,875 kézi nap volt, addig az 1886-ban 36,555 igás és 105,171 kézi napot tesz ki. Ami pénzértékben kifejezve, 1885-re 124,286,1886-ra pedig 125,696 frtot tesz ki. Legnagyobb szaporodást az orosházi járás mutat, miből azt lehet következtetni egyenlő viszonyok között, hogy a vagyoni gyarapodás, a gazdasági helyzet ezen járásban a legjobb. — A többi járások is kisebb-nagyobb emelkedést mutatnak. fi fJC*, Békés vármegye gőzerővel halad a gőzkazánok dolgában. Ugyanis 1870-ben volt 110 1880-ban 240, 1884-ben 361 és 1885-ben 381 gőzkazán a megye területén. Ezek közül befalazott 68, mozgony-kazán 318. Használatra nézve a következőkép oszlanak meg : őrlés 69, füllesztés 7, gőzfürdő 3, vízemelés 4, cséplés és őrlés 28, csak csépelés 270. Kiviteli gőzmalmunk van egy. Szeszgyárunk nincs egy sem. Az összes őrlőmalmok száma 83. Legtöbb gőzkazán van az orosházi járásban, 87. A tulajdonosok összes száma 97. A Körös szabályozás köréből. A Körös folyó állam kezelés alatti szakaszán teljesítendő munkákra a közmunka és közs. m. kir. minisztérium által előirányzott 700,000 forintnyi összegből a törvényhozás pénzügyi bizottsága 500000 forintot fogadott el s így ez idén a múlt évben megkezdett, s befejezetükhöz közel álló munkákon kívül csakis a gyomaendrődi folyamszakasz II. része jöhet kivitel alá, remélhető azonban, hogy a Kettős- és Hármas-Körös balparti érdekeltsége módot fog találni arra, hogy az oly sok érdeket magába záró tarcsa-gyomai balparti végleges töltésvonal kiépítése az ezen munkával összefüggő aránylag nem sok költséget igénylő folyamrendezéssel kapcsolatosan még ez év folyamán megkezdetik. Csaba-Jamina a postaigazgatóság határozata folytán nem kap fiókpostát. A forgalom utáni bevétel ugyanis alig 100 frt, amiből még egy levélbordó se tarthatónak ; a járványos házak hatósági ellenőrzés alá helyeztetek, a házi járvány megszűnte vagy esetleges halálozás után desinficiáltatnak ; a járványos lázakban netalán létező tanulók az iskolába meneteltől eliltattak ; a fentebb nevezett iskola bezáratott. Ami a járvány mai állását illeti deczember 23—27-ig terjedő időszakban már csak egy újabb megbetegedés konstatáltatott ugyancsak egy halálozási esettel. Dr. Kovács István, megyei főorvos. Közegészségügy. Gyula, 1885. decz. 28. Békés községben a roncsoló toroklob az úgynevezett malom végi kath. iskolába járó gyermekek között mutatkozott legelőször november 5—7-ig terjedő időszakban. És miután behurczolás egyátalán kimutatható nem volt s a megbetegedési esetek mindannyian az említett iskola növendékei közt fordultak elő: azon gondolatnak kellett előtérbe lépni, hogy az említett iskola közelében valamely ártalmas befolyásnak kell létezni. A helyi hatóság ez ártalmat az említett iskola közelében, és pedig annak közvetlen szomszédságában levő , teljesen roskatag rothadt állati hulladékokkal elárasztott elhagyott házhelyben vélte feltalálni. — Ebből folyólag az épület leromboltatott s annak anyaga elszállittatott s a hulladékok eltávolítása után fertőtleníttetett. Ami a halálozási arány megdöbbentő voltát illeti, annak oka két mozzanatban rejlik. Ezek között különösen fontos a megbetegedések súlyossága. Voltak esetek melyek mindjárt az első jelenség felléptével gyógykezelés alá kerültek, amelyeknél a leglelkiismeretesebb és szigorú gyógykezelés lett alkalmazva s mindamellett a betegek a heves láz folytán beállott szivhüdésnek estek áldozatul. — A másik mozzanat, mely az aránytalan halálozásra befolyással volt, a betegség előkészítő korszakának elhanyagolása volt, melynek folytán a betegek későn kerülvén kezelés alá, az orvos csakis tehetetlen nézőként volt kénytelen szerepelni egyes esetekben. Ami az óvintézkedéseket illeti, azok következőkben állanak. Mint fentebb említve van: a járványos megbetegedés gócza gyanánt tekintett épület leromboltatott, anyaga széthordatott, a telep fertőtlenittetett; a lakosság a betegség felléptére annak jelenségeire figyelmessé tétetett s felhivatott, hogy a család körében mutatkozó betegségi eseteket el ne titkolja. Az egyes iskolák tanítói utasittattak, hogy a mulasztókat a hatóságnak mindennap bejelentsék, hogy igy az iskola mulasztók házánál az orvos megjelenhessen s az’esetleges megbetegedést ellenőrizhesse ; az iskolák növendékei az iskolákban koronkint megvizsgáltat 2050—1885. Gyula város adóhivatala Az 1883 évi XLIV t. sz. 15. §-a alapján a nagyméltóságu pénzügyministeriumnak 66497/884 számú rendelete folytán felhivatnak Gyula város mindazon polgárai, kik az 1885 év folyamán, tehát az 1886 évben először megadóztatandó III oszt. keresetadó alá tartozó üzletet, üzletszerű ipart, vállalatot, vagy bármi más haszonhajtó foglalkozást kezdettek, — valamint azok, kik a már megadóztatott III oszt. kereseti adóalapot megszüntettek, — amazok a megadóztatásra bevallási iveiket, ezek a már megállapított adó törlése tárgyában bejelentésüket 1886 évi január 15-ig Gyula város adóhivatalánál annál inkább beadják, mert a 73911/884 számú magas ministeri rendelet értelmében későbbi felszólamlásaik figyelembe vehetők nem lesznek. Valamint felhivatnak a IV. oszt. kereset adó kötelesek, hogy bevallási iveiket kivétel nélkül 1886 évi január 15-ig Gyula város adóhivatalánál, fenti magas ministeri rendeletek alapján szintén beadják. B.-Gyulán 1885 deczember 30. Dobay János, polgármester A M. Serényben alakult statusquo izraelita hitközségnek alapszabályai a vallás és közoktatásügyi miniszter ur által jóváhagyattak, minélfogva ezen hitközség teljesen önálló hitközséggé vált. Az izraeliták anyakönyvének vezetése tárgyában a cultus miniszter 1924 sz. rendeletével kibocsátott szabályrendelettel rég kívánatos reform, hozatott be. Az izraelita hitközségek anyakönyvvezetés tekintetében kerületekbe osztattak be, mely kerületek élén minősitéssel biró, rendszeresen választott, és díjazott anyakönyvvezető áll, kinek kötelessége e kerületekhez tartozó hitközségekben előállott anyakönyvi változásokat pontosan feljegyezni. Ily anyakönyvvezető ezentúl csak rabbi, vagy rabbi helyettes lehet, megkivántatik azonban hogy az illető teljes korú, legalább négy közép vagy polgári osztályt sikeresen végzett, feddetlen erkölcsű magyar állampolgár legyen A megyében az anyakönyvvezetői kerületek a politicai beosztással egyenlően alkottattak meg, nevezetesen minden szolgabirói székhely izraelita hitközsége a járásbeli hitközségek oda tartozásával képezi a központot. A járásbeli községek közül egyedül M. Berény bir K. Tarcsa fiókkal önnálló anyakönyvvezetéssel. Nevelés, tanügy. Elmúlt az 1885 év is ! Emlékét vájjon hová fogjuk írni; arra a lapra-e, melyre szerencsés éveink, vagy arra, melyen veszteséggel teljes éveink, vannak följegyezve? Gyula városának culturális szempontból felfogott érdekét vizsgálva, az elmúlt évet e város szerencsétlen évei közé kell számítanunk. Benne