Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1888-01-01 / 1. szám

kivánunk. _ élekkel számolhatunk be , K.PaCS °“y f mert e fél év alatt a n fehérnek mondható^ megtettünk m­egyén Vasárnap reggelre> Lkében. horeteg mely most is azt látja mindkét ünnepnapi á „ Gyula vár( csak délfele bukkant102 1 Sp’ i város iilése . ............pegye­s Gyula város jóléte hogy gyönyörködjék^ g QJ la vár09 bo­kaságon. Csakhamár J a láthatár, s ragadjuk ismét ki csaknem egész héten I zász]6 aUtt akarutl kilással tart, úgy hogy is önzetlenül mint e< bó borítja. A^empgJ,^ hevével mint ,­eddi j b­í’&n-t­ óbiCVT#Á*n irányban mint eddi bivők vagy sgrej néBT ’Mcz £ fíji­kr­a m­egyy Az estéket pirula varos érdekeinek elemoz több János pég*sorakozzanak a mi zászlónk a Választ küzdünk fáradhatatlanul, harc nnkási tíszté okadatlanul, de hogy győzek­ kívül, képét rrt'k, hogy zászlónkat a hiát galmaknak is,11 koszoruzhassuk, ahhoz a na után a közönst támogatásara van szükségül galmaira van i­árjuk az uj év elején. előszabja a lezli^ka, úgy a mai viszonyok 1­rálni. A szent kiss^lydn égető szüksége volt családi jellegű­^® Gyula városának egy c H dós már az első nap j?ely megmondja az igas csak másnap léptek) m­inden egyénnel szen­be párt (mert csak ennek^’fí tesszük ezentúl I szágos 48-as és függS aSY volt, garantia lapul s vele való solidaritást); 8 hogy a jövőben úgy les , előtti templomtéren szerkesztr­nk, ki közhivats , és nem választók körülmények köze (utóbbi időben alakul mondhatja és kimondja nagy tömegben van^8 önzetlenül, a mint tét éljenezve jelöltjüket! Zsigmond tartotta tért nyitunk minden jogi volna, hogy a gyulai8^88^8^ szóljon az bár í és lehurrogás részé" unk az uj évti­­­sen el mondani, inzen személyes jelleg Mennyire meggyőző^ v *8 css­k a közügye] választói értelmessi.^1^' ■*- amidőn elmerte ne#| közügye­t­­ hogy Irányi Dániel#® ®^?1' ° 81 ° TMzni a bűnt, köztiszteletben SS és a, BBS egyarát nem érdemes, hogy Sü olvasm­ányt nyujtat­­ idejében az ö .gyéb* .ff6. v.m­‘ rása után vették is bizosságán8 bizonyosra vette szét czélunk és, feladatunki nem olvasnak egyált . a ^ mpgal st­ _ vasnak, nem értik i"* 8e ̋ m,t' t?8TM11!* “lnd ® íI V különb állításokat r­fgu­'te kvéseinkben ti megmert koczkáztat?° S,í b,zal“ával megtold . r­­ i ' ilodm nem foer,I Jaatu8 falunk nepe ,, • .. ö . . ml el kigunyoltatás n^J ® 1’ válve‘ett munkássi||-1 Csatárral .végezzünk­V^.f. a ,melyénk is nap délelőtt a nfe|fjiku 8 ,&az Pol © ra i­i ,. . . . fara óhajt, volt szónoki baberf * zitott az egész ,nt]>Bekes «»erkesztösegi. feltételek: 1,4 I vános téren, mer* évre 5 frt. I le ezekkel a tinn^-f’® 2 frt 50 kt ..íután adós a körgSyfdre 1 ft’t 25 tó igfordult Pedig f^8’ pénzeket kérjük az áfa ( lgen elkérte az a*alhoz postautalván­nyal le | V Hí­atkozott az adó_ r * BEKES“ kiadói.ivatjtve i | isse. ; Jót­­ nindani a m­ ült esztendőről, ked­­­­vezőt jósolt a jövőre : egyaránt nehéz. | Felszólni a múlt év eseményeit, me­lyek házakra nézve fontosak voltak, fel­sorolni a kérdéseket, melyek az ország jó­­’ léte szerlontjából gyors megoldást vár­­­­nak, túl sok lapunk feladata körén, hiva­t [­tásunkba képest megmaradunk most is 1­1 városuk f­alai között s a háború esélyei által él­­t rémképek kiszinezését a fővá­­­­­rosi saf­a hagyva, magunk a békés elő­­l haladás,lólét és boldogság képét óhajtjuk 1 c a jövő Évben, melyet — ha elsötitét háború í­vatara, — annál könnyebb lesz­­ visszas­veznünk, mentői fejlettebb fokon 3 talál finnünket, az előbb-utóbb bekövet­­kezendő háború. A pánk egyik specziális baja éppen az, hrt nincsenek virágzó városai, mig a kül ílön vetélkednek egymással a szebb - nél-sik városok, melyek az idegenre nézik vonzóvá, a lakosságra nézve kelle­mesé teszik az ott tartózkodást, addig ná­­­­lunk­ TMig van az egész országban egy két | bel­­y, melyre, a város név reá illik. |j_ ÍJJÍn akarunk ezúttal az okok előadá­­sá­­sájjljícsájtkozni, melyek e szomorú ered­­e men előállitották, csak annak kijelenté et­sérejóru­kozunk, hogy a jövő évben első a] és ljőbb kötelessége városuik iránt a ry legjibb jó érzéssel bíró polgártársunk­ig nah­ogy Gyulát nemcsak a mostani szín­­vo­ j­t megtartani, hanem előbbre vinni , törlődjenek, s meggátolják azt, hogy po­­litik­ intrigák s kétes értékű ígéretek [y­s­z £n­ámítások által elveszítve városi­as jeliét s Jászberény sorsára jusson a n hőtan rövid időn elvitték a törvényszé­­s keis lovassági iskolát, s a virágzó városból t, k fel egy nagy falu. . H­a vissza­tekintünk városunk múlt It évtörténetére, egyetlenegy kimagasló pon­ti te találunk benne, a regale megváltását z é fezet be is van fejezve minden a mi n­­e­v is érdekében történt, pedig éppen az ifié a fődolog, azt az előnyt, melyet a if­i feile megváltása nyújtott, k­iaknázni tudni, n­ (JA a jövedelmet, mely a regalebérletből 1 D-imarad a kölcsön tőketörlesztése után is hasznosan befektetni. " n. Első sorban természetesen azon kell é#ekeznünk, hogy a regale értékét fokoz­­z­u­k, már csak azért is, hogy a küszöbön álló regale állami megváltás a városra fesz­ve kedvező legyen s ezt direkt és in­­flirekt m­ódőn kell megtennünk s talán legközvetlenebbül érhetjük el egy szálloda építése által, a­mely, mig egyrészről most reendkivül előnyös módon lehetne megva­lósitható, addig másrészről nemcsak hogy epaelné a regale értékét, de feltétlenül szükséges is.­­ De haladnunk kell a szellemi téren isk, élvezetet nyújtva művelnünk kell a nagy közönséget s van-e arra alkalmasabb mód mint a színi előadások és ha most vá­rosunkban akarna jönni egy színtársulat, n­em tudnánk neki helyet adni, nincs színkö­rünk, pedig az nemcsak városi, de hazai érdek is hogy a vidéki színészetet am­en­­­nyire erőnktől telik támogassuk ; építenünk kell tehát úgy színkört s ha a közjöve­delmek le vannak foglalva más sürgősebb czélok elérésére, elő kell teremtenünk tár­sadalmi útan, mert ez úgyszólván becsü­letbeli kötelesség.­­ • Hiszen teljes képtelenség, hogy egy Ivármegye székhelyén ne legyen egy szin­ör, ne legyen egy tánczterem, ne legyen gy szálloda, mely az egyes alkalmakkor le­jövő megyebelieket befogadni s ké­­relmesen ellátni tudja. S még mennyi minden hiányzik köz­­gészségi szempontból, mennyi minden­iányzik közrendészeti szempontból, menn­­yi hiányossága van a népnevelésnek, és mindezek mint egy-egy kérdőjel állanak jövő esztendőre, melyek feleletet várnak. Nem mondjuk, hogy rohamosan kell mindent megteremteni, de haladni kell minden órában, mert a­ki egy fél évig gy helyben áll az egy egész esztendővel marad az előre törekvők háta megett. Haladni kell megfontolással és úgy, hogy a terhek egy része áthárittassék az utódokra, a­kik a mi általunk megterem­ett előnyöket fokozottabb mérvben fogják élvezni. Ezen a téren igyekezzék kitűnni vá­r ősünk minden polgára, ne mindég a má­jas politika terén, a mely jó arra hogy valaki feltűnjék, de nem elegendő arra hogy általa egy város jóléte biztosittaS*ék De ehhez persze szellem kell, ehhez ve­zető kell, a kiben bizalom van, kell egy emb­er, a ki cselekedetei «reál- vissza -tudja nyerni azt a bizalmat, a mi szavak álta veszett el. S ha felhagyunk a politizálással, ha minden erőnkből arra törekedünk, hogy i ki­s város, mely szülő helyünk, előhaladjon boldoguljon, ha megvalósítani igyekezün­­k itt felsorolt czélokat; ha szakitunk végre ama iránynya mely csak akkor törődik a néppel, ha szüksége van rá; ha igyekezünk megtalálni azt, a mi i népnek fáj, mielőtt a nép panaszra fakad mert ez már el­mérgesíti a sebet; ha őszintén és utó gondolat nélkü orvosoljuk a bajokat; ha végre tudatára jutunk annak, hogy az Isten által engedett mód és szellem adomány által sikerült magunkat szellemi­leg és tudomány tekintetében m­agasabb moeaura emelkedni, kötelességünk a népe magunkhoz emelni, mert hisz mi is am­a tagjai vagyunk s mert annak a tudomány­nak nincs értéke, mely nem a közjó elő­mozdítására nem mindnyájunk jóléténél elősegítésére törekszik akkor nemcsak óhaj marad, de meg is lesz . A BOLDOG Ui ÉV, a mit szivünkből kívánunk megyénk és vá­rosunk minden polgárának. Elnöki beszéd. Elmondotta G­ö­n­d­ö­c­s Benedek elnök, a békésmegye régész- és mű­velődéstörténelmi egylet 18­87. deczember I. közgyűlésén. Mélyen tisztelt közönség! Lelkes honleányok és hazafiak ! Midőn a megyei közművelődési egylet ne­vében, az egybegyült mélyen tisztelt közönsége­t legszivélyesebben üdvözölni, és a gyűlést ezen­nel elnökileg megnyitni szerencsés vagyok: fo­gadják az összes jelenlevők mindenekelőtt hála köszönetünket a nagyrabecsült érdeklődésért melylyel egyletünk iránt viseltetve, mai közgyű­lésünket becses megjelenésükkel megtisztelték. Mert minden egyes ilyen alkalom, mintegy tanúbizonyságául szolgál annak, hogy Békésme­gye előre törekvő nemes közönsége, felismeri és méltányolni tudja egyletünk czéljait és törek­vését, — a­mely nem egyéb, mint­ a megye történelmi és társadalmi múltjának és jelenjénél a jövő számára való biztosítása és megörökítése, és a régészet és történelem érdekekes tanulsá­gainak közkinc­csé tételével, a megyei közműve­lődésnek társadalmi úton való előmozdítása. Napjainkban, midőn a létért való közdelem s az egyéni boldogulás mohó sóvárgása, háttérbe szorítván minden egyéb igyekezetét, — s a jó, igaz és szép eszményének megvalósitására szen­telt nemes törekvés, legtöbbnyire az önérdek és haszonlesés rideg ezinismusán szenved hajótörést, — midőn a társadalmi élet és az egymással való érintkezés őszintesége mindinkább veszteni kezdi régi melegségét, s a hideg udvariasság formáiba burkolózva, az üres szavak foglalják el a mara­dandó becsű tettek helyét, — s a „közjó" és „közérdek" sűrű emlegetése, csak az önérdek bő köpenyéül szolgál, — m­íg másrészt a közöny és az érdeklődés hiányának mételye, csirájában el­­fojtja, megöli, a legtöbb üdvös kezdeményezés sikerét is; — ezen általános jelenségekkel szem­ben, a­melyek nem engedik teljesen érvényesülni és a gyakorlati életben megvalósulni ama szép* elvet, hogy: „egymásért és egymással, előre a munkában !” — annál örvendetesebb, annál vi­­­gasztalóbb, hogy — daczára a meglazult társa­dalmi viszonyoknak — habár nem is épen an­­­nyira, m­int a­hogy lehetne és kellene, de mind­­­ amellett találkoznak még, a kik szóval, tollal, áldozatkészséggel, és buzdító heves­ példával szolgálják a jó ügyet, — s mint igazán: a nem­zet napszámosai, tehetségükhöz képest, segítenek­­ egy-egy követ vinni, a nemzeti közjólét, szellemi­­ előhaladás és közművelődés oltárának emelé­­­­séhez. Békés megyében, közművelődési egyletünk a zászlóvivője a tudomány és közművelődés ter­­­­jesztésének, — s erőnk túlbecsülése nélkül, bát­­­­ran sőt büszkén elmondhatjuk, hogy egyletünk­nek immár tizenhárom évvel betöltött működése s oly 'eredményeket képes felmutatni, a­melyek a­­ megye történetében kiváló helyet foglalnak Nem czélom ezúttal részletezni egyletünk­­ működését és elért eredményét; — a megye nagy közönsége előtt úgyis eléggé ismeretesek azok, — s aki nem lenne még ezek iránt kellő­­­­leg tájékozva: ha átlapozza kiadott évkönyveink tizenkét kötetét, meg fog győződni róla, hogy az­­ egylet, a rendelkezésére álló erő­s szellemi és­­ anyagi tehetség lelkiismeretes felhasználásával,­­ valóban jól megfelelt feladatának, betöltő ma­gasztos hivatását s megbecsülhetlen anyagot ku­tatott fel, gyűjtött össze, és őrzött meg enyészet­­­­től, a feledékenységtől, a­melyek ma már egész uras — tisztább és világosabb — képét adják megyénk történelmi múltjának, s oly szellemi­­ örökséget képeznek­, a mely valóban méltó az utónemzedék hálájára. * váltva időnként, a megye más-más községeiben fel­­tartott nyilvános felolvasásaink, — a vándorgyűlések alkalmával több helyt rendezett s nagyrészt érdekes eredményekre vezetett régé­szeti ásatások, — egyletünk több jeles tagjának (­ történelmi kutatásai és adatgyűjtő buzgólkodása­­i, — a múlt és jelen emlékeit megőrző s folyvást gyarapodó érdekes megyei múzeumunk, mind arról tanuskodnak, hogy egyletünk igenis hiva­tásának magas színvonalán áll, s híven megfe­lelni igyekszik ama szent kötelességnek, melyet a korán elhunyt nagynevű tudósunk Ipolyi Arnold nagyváradi püspök, egy ünnepélyes alkalommal , oly szépen fejezett ki eme szavaival: „Őrizzük­­ és gyűjtsük össze emlékeinket, nehogy végleg el­­­­vesszenek, s általok is üresebb legyen a múlt,­­ szegényebb a jelen, kétesebb a jövő !" Ámde — bármily üdvös és a jövőre nézve — nagy eredményű is egyletünk czélja és működése,­­ — s bármily örvendetes az a részvét és meleg e érdeklődés, a­mel­lyel czélunk elérésére, a me­­­gyei közönség egy tekintélyes részének támoga­­­­tását már is bírjuk, azonban — mély sajnálat­­k­­ál vagyok kénytelen kimondani — hogy az egy­

Next