Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1888-01-01 / 1. szám
kivánunk. _ élekkel számolhatunk be , K.PaCS °“y f mert e fél év alatt a n fehérnek mondható^ megtettünk megyén Vasárnap reggelre> Lkében. horeteg mely most is azt látja mindkét ünnepnapi á „ Gyula vár( csak délfele bukkant102 1 Sp’ i város iilése . ............pegyes Gyula város jóléte hogy gyönyörködjék^ g QJ la vár09 bokaságon. Csakhamár J a láthatár, s ragadjuk ismét ki csaknem egész héten I zász]6 aUtt akarutl kilással tart, úgy hogy is önzetlenül mint e< bó borítja. A^empgJ,^ hevével mint ,eddi j bí’&n-t óbiCVT#Á*n irányban mint eddi bivők vagy sgrej néBT ’Mcz £ fíjikra megyy Az estéket pirula varos érdekeinek elemoz több János pég*sorakozzanak a mi zászlónk a Választ küzdünk fáradhatatlanul, harc nnkási tíszté okadatlanul, de hogy győzek kívül, képét rrt'k, hogy zászlónkat a hiát galmaknak is,11 koszoruzhassuk, ahhoz a na után a közönst támogatásara van szükségül galmaira van iárjuk az uj év elején. előszabja a lezli^ka, úgy a mai viszonyok 1rálni. A szent kiss^lydn égető szüksége volt családi jellegű^® Gyula városának egy c H dós már az első nap j?ely megmondja az igas csak másnap léptek) minden egyénnel szenbe párt (mert csak ennek^’fí tesszük ezentúl I szágos 48-as és függS aSY volt, garantia lapul s vele való solidaritást); 8 hogy a jövőben úgy les , előtti templomtéren szerkesztrnk, ki közhivats , és nem választók körülmények köze (utóbbi időben alakul mondhatja és kimondja nagy tömegben van^8 önzetlenül, a mint tét éljenezve jelöltjüket! Zsigmond tartotta tért nyitunk minden jogi volna, hogy a gyulai8^88^8^ szóljon az bár í és lehurrogás részé" unk az uj évtisen el mondani, inzen személyes jelleg Mennyire meggyőző^ v *8 cssk a közügye] választói értelmessi.^1^' ■*- amidőn elmerte ne#| közügyet hogy Irányi Dániel#® ®^?1' ° 81 ° TMzni a bűnt, köztiszteletben SS és a, BBS egyarát nem érdemes, hogy Sü olvasmányt nyujtat idejében az ö .gyéb* .ff6. v.m‘ rása után vették is bizosságán8 bizonyosra vette szét czélunk és, feladatunki nem olvasnak egyált . a ^ mpgal st _ vasnak, nem értik i"* 8e ̋ m,t' t?8TM11!* “lnd ® íI V különb állításokat rfgu'te kvéseinkben ti megmert koczkáztat?° S,í b,zal“ával megtold . r i ' ilodm nem foer,I Jaatu8 falunk nepe ,, • .. ö . . ml el kigunyoltatás n^J ® 1’ válve‘ett munkássi||-1 Csatárral .végezzünkV^.f. a ,melyénk is nap délelőtt a nfe|fjiku 8 ,&az Pol © ra ii ,. . . . fara óhajt, volt szónoki baberf * zitott az egész ,nt]>Bekes «»erkesztösegi. feltételek: 1,4 I vános téren, mer* évre 5 frt. I le ezekkel a tinn^-f’® 2 frt 50 kt ..íután adós a körgSyfdre 1 ft’t 25 tó igfordult Pedig f^8’ pénzeket kérjük az áfa ( lgen elkérte az a*alhoz postautalvánnyal le | V Híatkozott az adó_ r * BEKES“ kiadói.ivatjtve i | isse. ; Jót nindani a m ült esztendőről, kedvezőt jósolt a jövőre : egyaránt nehéz. | Felszólni a múlt év eseményeit, melyek házakra nézve fontosak voltak, felsorolni a kérdéseket, melyek az ország jó’ léte szerlontjából gyors megoldást várnak, túl sok lapunk feladata körén, hivat [tásunkba képest megmaradunk most is 11 városuk falai között s a háború esélyei által élt rémképek kiszinezését a fővárosi safa hagyva, magunk a békés elől haladás,lólét és boldogság képét óhajtjuk 1 c a jövő Évben, melyet — ha elsötitét háború ívatara, — annál könnyebb lesz visszasveznünk, mentői fejlettebb fokon 3 talál finnünket, az előbb-utóbb bekövetkezendő háború. A pánk egyik specziális baja éppen az, hrt nincsenek virágzó városai, mig a kül ílön vetélkednek egymással a szebb - nél-sik városok, melyek az idegenre nézik vonzóvá, a lakosságra nézve kellemesé teszik az ott tartózkodást, addig nálunk TMig van az egész országban egy két | bely, melyre, a város név reá illik. |j_ ÍJJÍn akarunk ezúttal az okok előadásásájjljícsájtkozni, melyek e szomorú erede men előállitották, csak annak kijelenté etsérejórukozunk, hogy a jövő évben első a] és ljőbb kötelessége városuik iránt a ry legjibb jó érzéssel bíró polgártársunkig nahogy Gyulát nemcsak a mostani színvo jt megtartani, hanem előbbre vinni , törlődjenek, s meggátolják azt, hogy politik intrigák s kétes értékű ígéretek [ysz £námítások által elveszítve városias jeliét s Jászberény sorsára jusson a n hőtan rövid időn elvitték a törvényszés keis lovassági iskolát, s a virágzó városból t, k fel egy nagy falu. . Ha visszatekintünk városunk múlt It évtörténetére, egyetlenegy kimagasló ponti te találunk benne, a regale megváltását z é fezet be is van fejezve minden a mi nev is érdekében történt, pedig éppen az ifié a fődolog, azt az előnyt, melyet a ifi feile megváltása nyújtott, kiaknázni tudni, n (JA a jövedelmet, mely a regalebérletből 1 D-imarad a kölcsön tőketörlesztése után is hasznosan befektetni. " n. Első sorban természetesen azon kell é#ekeznünk, hogy a regale értékét fokozzuk, már csak azért is, hogy a küszöbön álló regale állami megváltás a városra feszve kedvező legyen s ezt direkt és inflirekt módőn kell megtennünk s talán legközvetlenebbül érhetjük el egy szálloda építése által, amely, mig egyrészről most reendkivül előnyös módon lehetne megvalósitható, addig másrészről nemcsak hogy epaelné a regale értékét, de feltétlenül szükséges is. De haladnunk kell a szellemi téren isk, élvezetet nyújtva művelnünk kell a nagy közönséget s van-e arra alkalmasabb mód mint a színi előadások és ha most városunkban akarna jönni egy színtársulat, nem tudnánk neki helyet adni, nincs színkörünk, pedig az nemcsak városi, de hazai érdek is hogy a vidéki színészetet amennyire erőnktől telik támogassuk ; építenünk kell tehát úgy színkört s ha a közjövedelmek le vannak foglalva más sürgősebb czélok elérésére, elő kell teremtenünk társadalmi útan, mert ez úgyszólván becsületbeli kötelesség. • Hiszen teljes képtelenség, hogy egy Ivármegye székhelyén ne legyen egy szinör, ne legyen egy tánczterem, ne legyen gy szálloda, mely az egyes alkalmakkor lejövő megyebelieket befogadni s kérelmesen ellátni tudja. S még mennyi minden hiányzik közgészségi szempontból, mennyi mindeniányzik közrendészeti szempontból, mennyi hiányossága van a népnevelésnek, és mindezek mint egy-egy kérdőjel állanak jövő esztendőre, melyek feleletet várnak. Nem mondjuk, hogy rohamosan kell mindent megteremteni, de haladni kell minden órában, mert aki egy fél évig gy helyben áll az egy egész esztendővel marad az előre törekvők háta megett. Haladni kell megfontolással és úgy, hogy a terhek egy része áthárittassék az utódokra, akik a mi általunk megteremett előnyöket fokozottabb mérvben fogják élvezni. Ezen a téren igyekezzék kitűnni vár ősünk minden polgára, ne mindég a májas politika terén, a mely jó arra hogy valaki feltűnjék, de nem elegendő arra hogy általa egy város jóléte biztosittaS*ék De ehhez persze szellem kell, ehhez vezető kell, a kiben bizalom van, kell egy ember, a ki cselekedetei «reál- vissza -tudja nyerni azt a bizalmat, a mi szavak álta veszett el. S ha felhagyunk a politizálással, ha minden erőnkből arra törekedünk, hogy i kis város, mely szülő helyünk, előhaladjon boldoguljon, ha megvalósítani igyekezünk itt felsorolt czélokat; ha szakitunk végre ama iránynya mely csak akkor törődik a néppel, ha szüksége van rá; ha igyekezünk megtalálni azt, a mi i népnek fáj, mielőtt a nép panaszra fakad mert ez már elmérgesíti a sebet; ha őszintén és utó gondolat nélkü orvosoljuk a bajokat; ha végre tudatára jutunk annak, hogy az Isten által engedett mód és szellem adomány által sikerült magunkat szellemileg és tudomány tekintetében magasabb moeaura emelkedni, kötelességünk a népe magunkhoz emelni, mert hisz mi is ama tagjai vagyunk s mert annak a tudománynak nincs értéke, mely nem a közjó előmozdítására nem mindnyájunk jóléténél elősegítésére törekszik akkor nemcsak óhaj marad, de meg is lesz . A BOLDOG Ui ÉV, a mit szivünkből kívánunk megyénk és városunk minden polgárának. Elnöki beszéd. Elmondotta Göndöcs Benedek elnök, a békésmegye régész- és művelődéstörténelmi egylet 1887. deczember I. közgyűlésén. Mélyen tisztelt közönség! Lelkes honleányok és hazafiak ! Midőn a megyei közművelődési egylet nevében, az egybegyült mélyen tisztelt közönséget legszivélyesebben üdvözölni, és a gyűlést ezennel elnökileg megnyitni szerencsés vagyok: fogadják az összes jelenlevők mindenekelőtt hála köszönetünket a nagyrabecsült érdeklődésért melylyel egyletünk iránt viseltetve, mai közgyűlésünket becses megjelenésükkel megtisztelték. Mert minden egyes ilyen alkalom, mintegy tanúbizonyságául szolgál annak, hogy Békésmegye előre törekvő nemes közönsége, felismeri és méltányolni tudja egyletünk czéljait és törekvését, — amely nem egyéb, mint a megye történelmi és társadalmi múltjának és jelenjénél a jövő számára való biztosítása és megörökítése, és a régészet és történelem érdekekes tanulságainak közkinccsé tételével, a megyei közművelődésnek társadalmi úton való előmozdítása. Napjainkban, midőn a létért való közdelem s az egyéni boldogulás mohó sóvárgása, háttérbe szorítván minden egyéb igyekezetét, — s a jó, igaz és szép eszményének megvalósitására szentelt nemes törekvés, legtöbbnyire az önérdek és haszonlesés rideg ezinismusán szenved hajótörést, — midőn a társadalmi élet és az egymással való érintkezés őszintesége mindinkább veszteni kezdi régi melegségét, s a hideg udvariasság formáiba burkolózva, az üres szavak foglalják el a maradandó becsű tettek helyét, — s a „közjó" és „közérdek" sűrű emlegetése, csak az önérdek bő köpenyéül szolgál, — míg másrészt a közöny és az érdeklődés hiányának mételye, csirájában elfojtja, megöli, a legtöbb üdvös kezdeményezés sikerét is; — ezen általános jelenségekkel szemben, amelyek nem engedik teljesen érvényesülni és a gyakorlati életben megvalósulni ama szép* elvet, hogy: „egymásért és egymással, előre a munkában !” — annál örvendetesebb, annál vigasztalóbb, hogy — daczára a meglazult társadalmi viszonyoknak — habár nem is épen annyira, mint ahogy lehetne és kellene, de mind amellett találkoznak még, a kik szóval, tollal, áldozatkészséggel, és buzdító heves példával szolgálják a jó ügyet, — s mint igazán: a nemzet napszámosai, tehetségükhöz képest, segítenek egy-egy követ vinni, a nemzeti közjólét, szellemi előhaladás és közművelődés oltárának emeléséhez. Békés megyében, közművelődési egyletünk a zászlóvivője a tudomány és közművelődés terjesztésének, — s erőnk túlbecsülése nélkül, bátran sőt büszkén elmondhatjuk, hogy egyletünknek immár tizenhárom évvel betöltött működése s oly 'eredményeket képes felmutatni, amelyek a megye történetében kiváló helyet foglalnak Nem czélom ezúttal részletezni egyletünk működését és elért eredményét; — a megye nagy közönsége előtt úgyis eléggé ismeretesek azok, — s aki nem lenne még ezek iránt kellőleg tájékozva: ha átlapozza kiadott évkönyveink tizenkét kötetét, meg fog győződni róla, hogy az egylet, a rendelkezésére álló erős szellemi és anyagi tehetség lelkiismeretes felhasználásával, valóban jól megfelelt feladatának, betöltő magasztos hivatását s megbecsülhetlen anyagot kutatott fel, gyűjtött össze, és őrzött meg enyészettől, a feledékenységtől, amelyek ma már egész uras — tisztább és világosabb — képét adják megyénk történelmi múltjának, s oly szellemi örökséget képeznek, a mely valóban méltó az utónemzedék hálájára. * váltva időnként, a megye más-más községeiben feltartott nyilvános felolvasásaink, — a vándorgyűlések alkalmával több helyt rendezett s nagyrészt érdekes eredményekre vezetett régészeti ásatások, — egyletünk több jeles tagjának ( történelmi kutatásai és adatgyűjtő buzgólkodásai, — a múlt és jelen emlékeit megőrző s folyvást gyarapodó érdekes megyei múzeumunk, mind arról tanuskodnak, hogy egyletünk igenis hivatásának magas színvonalán áll, s híven megfelelni igyekszik ama szent kötelességnek, melyet a korán elhunyt nagynevű tudósunk Ipolyi Arnold nagyváradi püspök, egy ünnepélyes alkalommal , oly szépen fejezett ki eme szavaival: „Őrizzük és gyűjtsük össze emlékeinket, nehogy végleg elvesszenek, s általok is üresebb legyen a múlt, szegényebb a jelen, kétesebb a jövő !" Ámde — bármily üdvös és a jövőre nézve — nagy eredményű is egyletünk czélja és működése, — s bármily örvendetes az a részvét és meleg e érdeklődés, amellyel czélunk elérésére, a megyei közönség egy tekintélyes részének támogatását már is bírjuk, azonban — mély sajnálatkál vagyok kénytelen kimondani — hogy az egy