Békés, 1920 (52. évfolyam, 1-105. szám)

1920-02-25 / 17. szám

Censi­rat: sír. Montean, JLII. évfolyam, Gyula, 1030. február 35 Előfizetési árak: Egész évre . 50 K — f Fél évre . 25 K — f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. politikai, társadalmi és közgazdászati lap. Egyes szám ára 1 korona 17. szám, Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyilt terek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám­ára 1 korona. FELELŐS SZERKESZTŐ: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton A magyar alkotmányos állami rend helyreállítása és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezésére vonatkozó törvényjavaslat szövege, melyet a magyar nemzetgyűlés elfogadott. A nemzetgyűlés, mint a nemzeti szuvere­nitás kizárólagos törvényes képviselete, megálla­pítja, hogy a királyi hatalom gyakorlása 1918. évi november hó 13. n­pja óta szünetel, továbbá hogy Magyarországnak és társországainak a volt osztrák birodalmi tanácsban képviselt királysá­gokkal és országokkal fennállott, feloszthatatlan és elválaszthatatlan együtt­­birtoklása a bekövetkezett események foly­tán megszűnt. A nemzetgyűlés mindezen tényekből folyó következmények megálla­pítását a békekötés utáni időre tartja fenn magának. Megállapítja továbbá, hogy az 1910. évi junius 21. napjára összehívott országgyűlésnek képviselőháza 1918. évi november hó 16-án ön­magát feloszlottnak nyilvánította, főrendiháza pedig e határozatot tudomásul vette, ami által az országgyűlés működése is megszűnt. Mindezeknél fogva az államhatalom gyakorlása az alkotmány­formák között lehetetlenné vált. Alkotmányunk alapelvének megfelelően az 1919. augusztus hó 7. napja óta alakult ideig­lenes kormányok a nemzethez fordultak, hogy az általános választójog alapján válassza meg az akaratának képviseletére hivatott nemzetgyűlést, amely az államhatalom alkotmányos gyakorlásáról ideiglenesen gondoskodjék. A képviselő választások az ország mindazon részeiben megejtetvén, amelyek­ben a választást a megszállás lehetetlenné nem tette, a megválasztott képviselők 1920. évi február hó 16-án Budapesten egybegyülekeztek és nemzet­gyűléssé alakultak. Az így megalakult nemzet­gyűlés a következő törvényt alkotja: I. FEJEZET. 1. §. A nemzetgyűlés jóváhagyja a kormány­nak ama rendeleteit, amelyek alapján a nemzet­gyűlés összejött. 2. §. A nemzetgyűlés a magyar állam tör­vényes képviseletének nyilvánítja magát. 3. §. A nemzetgyűlés tagjainak mentelmi jogot biztosít. 4. §. A törvényhozói hatalmat a nemzet­gyűlés gyakorolja. 5. §. A végrehajtó hatalmat a kormányzói tiszt betöltéséig a nemzetgyűlésnek felelős mi­nisztérium gyakorolja. 6. § A honvédelmi miniszter ezután a had­ügyminiszter nevet viseli. A király személye mellé rendelt miniszter állása megszűnik. 7. §. A bírói hatalmat a törvény értelmében szervezett bíróságok a törvényhozás további ren­delkezéséig a magyar állam nevében gyakorolják. 8. Az ország védelmére s a belső rend fen­­tartásában való közreműködésre nemzeti hadsereg állittatik fel. 9. §. Az u. n. népköztársaság és tanács­­köztársaság szerveinek mindennemű rendeletei érvénytelenek. Hasonlóképen érvénytelenek a nem­zeti tanács néven alakult szerveknek mindennemű rendelkezései és határozatai is. Az Országos Tör­vénytárból az oda beiktatott úgynevezett népha­tározat és néptörvények töröltetnek. Felhatalmazza azonban a nemzetgyűlés a minisztériumot arra, hogy az u. n. népköztársaság szerveinek rendel­kezéseit saját felelősségére, ideiglenesen hatály­ban tarthassa; az u. n. népköztársaság szerveinek rendelkezései, amennyiben­­ az alkotmánnyal a fentálló törvényekkel nem ellenkeznek, ideiglenes alkalmazásban maradnak. 10. §. A nemzetgyűlés az 1919. év augusz­tus hó 7. napja óta az alkotmányos jogrend és a jogbiztonság helyreállítása végett alakult kor­mányok és tagjai rendeleteinek érvényességét el­ismeri és felhatalmazza a minisztériumot, hogy ezeket a rendeleteket a törvényhozás további rendelkezései a szükséghez képest hatályban tart­hassa, módosíthassa, vagy kiegészíthesse ak­kor is, ha a körülmények kényszerítő hatása alatt tör­vényes felhatalmazás nélkül fennálló törvényektől eltérő rendelkezéseket állapítottak meg. 11. §. A volt osztrák birodalmi tanácsban képviselt országokkal szemben fennállott közös érdekű viszonyok megszűnvén, az 1867. évi XII. törvénycikk, valamint egyéb törvényes rendelke­zések hatályukat vesztették és a magyar állam­nak ősi függetlenségéből folyó szabad rendelke­zése e viszonyok tekintetében is teljesen helyreállt. II. FEJEZET, 12. §. A nemzetgyűlés az államfői teendők ideiglenes ellátására a magyar állampolgárok közül kormányzót választ. A kormányzót a ki­rályi hatalomban foglalt jogok alkotmányos gya­korlása illeti meg. A nemzetgyűlés által szabályszerűen alkotott törvények szentesítés alá nem esnek, azokat a kormányzó hirdeti ki és azt meg nem tagadhatja. A nemzetgyűlést, két évben megállapított idő­tartamának letelte előtt, csak törvény oszlathatja fel. A kormányzó képviseli Magyarországot a nemzetközi viszonylatokban. Követet küldhet és fogadhat Magyarország nevében szövetségeket és egyéb szerződéseket köthet a felelős kormány útján. Hadüzenethez, vagy a hadseregnek az or­szág határán kívül alkalmazásához és békekötéshez a nemzetgyűlés előzetes hozzájárulása szükséges. A végrehajtó hatalmat a kormányzó kizáró­lag a nemzetgyűlésnek felelős minisztérium által gyakorolja. Minden rendelkezése és intézkedése, ideértve a fegyveres erőre vonatkozó intézkedé­seit, csak úgy érvényes, ha az illetékes felelős miniszter ellenjegyzésével van ellátva. Nemességet nem ajándékozhat. Általános kegyelmet csak a törvény adhat. A főkegyúri jogot nem gyakorolhatja. 13. §. A kormányzó személye sérthetetlen és felelősségre nem vonható. 14. §. A főméltóságu cím használata illeti meg. 15. §. A kormányzó részére a nemzetgyűlés tiszteletdíjat állapit meg. 16. A kormányzó mellé szükséges hivatalt a minisztérium szervezi. 17. A kormányzó tisztét csak akkor gyako­rolhatja, ha a nemzetgyűlés előtt Szent István koronájára leteszi a következő esküt: »Én, N. N. Magyarország megválasztott kormányzója eskü­szöm az élő Istenre, hogy Magyarországhoz hű leszek, törvényeit, régi jó és helybenhagyott szo­kásait megtartom, függetlenségét és­­ területét megvédem, kormányzói tisztemet az alkotmány értelmében a nemzetgyűléssel egyetértésben a felelős, kormány útján gyakorolom s mindent megteszek, amit az ország javára, dicsőségére megtehetek. Isten engem úgy segéljen !< III. FEJEZET. 18. §. A törvény meghirdetéséről és alaki­ságokról intézkedik. 19. §. Ez a törvény kihirdetése napján azonnal életbe lép. A párisi békekonferencia térképet csinál, térképet rajzol és­ határokat von. Kiadja az egyes nemzeteknek, hogy eddig a tied, azontúl pedig a másiké, harmadiké. A határok, folyók, hegyek, tengerek, esetleg csak sík földön meghúzott vonalak. A vonalon innen ez a nép, a vonalon túl a másik nép. Vonalon innen más az élet, mások a vágyak, más az emberi remény­ség, mint túl a vonalon. Pedig itt is, ott is népek élnek, emberek, egymás munkájára, termékeire, alkotásaira rászorult emberek. Itt is, ott is igaz­ságot hirdetnek vagy saját véleményük, vágyako­zásuk szülte terveket kovácsolnak. Vonalon innen nem mindig olyan az igazság, mint a­milyen a vonalon túl. Az a vonal, mintha kettészakítana emberi igazságot, mintha mást mutatna a szem­nek, mintha más anyagot nyújtana a megfigyelés­­nek­, mintha máskép gurulna az értelem kereke. Pedig ember itt, ember amott! Valóban úgy volna hát, hogy beleparancsol­nak az emberi értelembe olyan gondolatokat, olyan érzéseket, mely gondolatok és érzések el­ferdítik a költő tapasztalatot? Valóban úgy volna, hogy szemüveget tartanak az emberi látás elé, mely nagyítva, kicsinyítve, ferdén vagy meg­nyúlva mutatja azt a tényt, a­mit más ember szeme egyenesnek lát ? Valóban úgy volna, hogy ma mesterséges akadályokat gördítenek a népek közé, hogy ma még csábos ígéretekkel elszédítik őket — és mintha mámoros álomban járnának a népek ? Hogy mit hoz a jövő, hogy meddig marad­nak vonalak a párisi vonalak, meddig maradnak tényleges határok a diplomaták által megrajzolt határok, nem tudjuk és nem tudhatjuk. A törté­nelmi fejlődés dolga mindez, azé a fejlődésé, mely nem a diplomaták akaratához, nem is a fegyverek hatalmához igazodik. Egyet azonban joggal várhatnak ék várnak. Ez az egy az, hogy elszáll a népek szemére boruló köd, elszáll a lélekre nehezedő mámor, elmúlik a mesterséges varázs ereje, széttörik a ferdén mutató szemüveg és bekövetkezik a kijózanodás állapota, a tisztán­látás ideje. Ezt a háborútól, egyenesen attól várom. Ha majd minden fegyverben álló ember haza­kerül, ha majd rendes foglalkozásába visszatér, ha visszagondol az a sok millió ember arra a sok helyre, sok emberre és sok-sok eseményre, a­mit saját szemével látott és saját fülével hallott, okvetlenül­ feltámad lelkében a gondolat, hogy emberek-népek azok, mint ők, dolguk, törekvésük, feladatuk és életmódjuk más, de becsületesség, szorgalom, tisztesség, jóság, szeretet, önfeláldozás úgy él és úgy dobogtatja szivüket, mint saját magukét! És ezt e sorok írója a saját maga lelké­ből vetíti ki. Hiába gondolod, csak­ el, hogy ez igy van, át kellett élned, hogy élénk tudattá, életedet mozgató erővé legyen benned! De át kellett élnie annak a sok millió katonának, a­kik egyszerűbb, sokszor tudatlan emberek voltak, falujuk határain túl alig-alig kerültek volna messzire! Igen, súlypontja ennek az állításnak azon van, hogy sok-sok millió egyszerű ember fogadta ezt a közvetlen tapasztalatot elméjébe. A­mint ugyanis kiléptek azok falujok határából, a­mint sok idegen vidékre, sok idegen országba kerültek, egy új világ tárult elébük, nem úgy kerültek vissza, mint a­hogyan elmentek. Új, más, szélesebb látókörű sok tapasztalattal meggazdago­­dott emberek kerültek és kerülnek vissza az egy­szerű faluba, egész tömegében új emberek. Meg­tágult nemcsak a tapasztalat, de megtágul a szív is. És ha majd elmúlik a mesterséges ellenséges érzület, ha a gyűlölet hullámai elsimulnak, ha a felkorbácsolt szenvedélyek hollói elszálltak, akkor, egy új érzésekkel bővült, az emberiség testvéries­ ÍÍrPQ nalarkakért (boros, sörös, cognacos, likőrös stb.) magas árakat fizetünk. Nagyobb men­­­­nyiségért elküldünk. 3982-10 Weisz Mór és Társa, Czynia* Lapunk mai száma 4 oldal.

Next