Békés, 1936. július-december (68. évfolyam, 148-298. szám)
1936-07-01 / 148. szám
LXVIII. évfolyam 148. szám EISŐ vetési árak : Negyedévre • 4 P 50 fillér Egy kora : 1 P 50 fillér vidékre : 1 P 80 fillér *irdetési díj előre fiz«t«*ndő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZATI LAP Szerda figula, 1936 július 1 Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. l»obay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek intézet.dek. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egy szám ára 8 fillér Felelős szerkesztő: Szerkesztő: DOBAY FERENC NAGY GUSZTÁV Megjelenik mindennap Gömbös Gyula kitüntetése A lábadozó Gömbös Gyulát, akinek betegágya felé aggódó szeretettel figyelt az ország s őszinte örömmel fogadta az egészségi állapotának javulásáról szóló kedvező híreket, a napokban két nagy kitüntetés érte. Nagytétényi otthonában meglátogatta a kormányzó, majd a legnagyobb magyar kitüntetést, a Magyar Érdemrend nagykeresztjét tűzte a mellére. A kormányzói elismerésnek ezt a kettős megnyilvánulását örömmel fogadta az egész ország, mert a valóságos, az igazi érdem megjutalmazását látja benne. Az ön lelkes hazaszeretetétől áthatott lendületes tevékenységét — így szól a magas kézirat egyik mondata — a lehetőség keretein belül siker kísérte; mutatja ezt a páratlanul érdemleges munka is, amelyet az országgyűlés a most berekesztésre került első ülésszaka alatt számos nagyfontosságú törvényjavaslat letárgyalásával végzett. Közel négy év munkáját foglalta össze ebben a mondatban a kormányzó és összefoglalta az eredményekre mutatva a magyar tömegek véleményét is. Mert a magyar társadalom világosan és elfogulatlanul tudja és vallja, hogy Gömbös Gyulának és kormányainak négyéves munkája nemzeti értéktermelő munka volt. Kül- és belpolitikai vonatkozásokban egyaránt. Gömbös Gyula külpolitikája legnagyobb sikerét a római egyezményben érte el. Kiszabadította hazánkat a trianoni elszigeteltségből, politikailag épen úgy, mint gazdaságilag. Keresztény, nemzeti alapokon nyugvó népi szociálpolitikája az embervédelem helyes szolgálatával lenyúlt a tömegekhez, a kunyhóig, a barázdáig, az ipari műhelyig. Közmunkákat teremtett, szabályozta a legkisebb munkabéreket s a földbirtokpolitika, a védettség bevezetésétől kezdve a telepítésig és hitbizományi reformig talpra állította a föld népét. Nehéz időkben, nehéz körülmények között nagy dolgokat valósított meg Gömbös Gyula. Fanatikus hittel, fiatalos lelkesedéssel, de a haladó konzervativizmus bölcs megfontoltságával küzdött a magyarság anyagi és erkölcsi helyzetének megjavításáért. Nagy és komoly reformokat hozott s emellett biztosította és fejlesztette a társadalmi rendet, a gazdasági nyugalmat, a politikai állandóságot. Hirdette a nemzeti egység nemzetmentő szükségét és szavát megértette a nemzet. Most pedig, amikor a kormányzói elismerés a legnagyobb magyar kitüntetéssel jutalmazza meg Gömbös Gyula fáradhatatlan és eredményes működését, a nemzet egyeteme áll tisztelegve a kormányelnök előtt. Örül a magas kitüntetésnek, mert tudja és vallja, hogy a kormányzói kegy jól kiérdemelt jutalom. Jutalom, elismerés, amely további újabb munkára, alkotásokra ösztönöz. Osztrák érdemrendet kapott Ricsóy Uhlarik Béla dr. főispán (A . Békés“ tudósítója jelenti.) A kormányzó ur Őfőméltósága a külügyminiszter előterjesztésére 1936 május 13-án kelt legfelsőbb elhatározásával megengedte, hogy vitéz Ricsey Uhlarik Béla dr. Békés vármegye főispánja az osztrák érdemrend első osztályú középkeresztjét elfogadja és viselje. A képviselőtestület üdvözlő távirata Gömbös Gyulához, a város díszpolgárához Továbbra is zárva maradnak az üzletek vasárnap. — Hétezer hold szikes föld van a város határában .4 „Békés* munkatársától.) A város képviselőtestülete folyó hó 27-én, szombaton délután 4 órai kezdettel rendkívüli közgyűlést tartott. Napirend előtt Varga Gyula dr. polgármester kérte a közgyűlést, adjon felhatalmazást, hogy Gömbös Gyula miniszterelnököt magas kormányzói kitüntetése alkalmából a város nevében üdvözölhesse. A közgyűlés a kért felhatalmazást nagy lelkesedéssel megadta. A következőkben bejelentette a polgármester, hogy az OMKE gyulai fiókjának előterjesztése az üzletek vasárnapi munkaszünetére, illetve annak felfüggesztésére vonatkozólag, lekerül a napirendről, mert azt az elnökség, mivel a választmány határozata értelmében a kereskedőket megkérdezték s a kereskedők 60 százaléka az üzletek további zárva tartása mellett foglalt állást, visszavonta. A bejelentést a közgyűlés tagjai általános helyesléssel vették tudomásul. Laufer Sándor napirend előtt az önkéntes tűzoltó testület legutóbbi közgyűlésén tapasztaltakat tette szóvá. Sajnálattal állapipította meg, hogy az egyesületben, ahol nyugalomnak és rendnek kellene lenni, ellentétek és viszálykodások dúlnak. Indítványozta, mon át a képviselőtestület az egyesület vezetőségéhez s juttassa kifejezésre, hogy jelenlegi állapotot elítéli és helyteleníti, valaamint juttassa kifejezésre azt is, hogy a tes- TA «CA A búza tragédiája írta: KOHN DÁVID . I. Szabó Pál már tagosítás, tehát évtizedek óta volt a benedeki ötezer holdas uradalom ispánja. Abban az időben még nem gyakornokok, intézők, főintézők, felügyelők és főfelügyelőknek, hanem írnokoknak, ispánoknak, kasznároknak, számtartóknak, legmagasabb rangban tiszttartóknak tiszteltük az uradalmak kezelő urát. Tudja Isten azt is elmondhatni, hogy sokkal közvetlenebb és bensőbb volt akkor az érintkezés uraság és gazdatisztek, de ugyanúgy a gazdatisztek és uradalmi cselédség között is, mint azóta. Szabó Pál uram ispáni minőségben kezelte és kormányozta az uradalmat, amelynek különben csak alig harmada szántóföld, kétharmada sziklegelő s kaszáló. Tipikus, eredeti alakú volt a Pali bácsi-nak becézett Szabó Pál, akihez hasonlót csak a Jókai és Mikszáth regényeiből ösmerhetünk, mert az életben ma már elvétve is alig találhatunk hozzá hasonlót. Abban az időben, különösen az 1650-től 1880 végéig terjedő években, csaknem valamennyi uradalmi gazdatisztnek szabadságharcbeli honvédtiszti múltja volt. Többnyire ezért is alkalmazták őket a hazafias érzelmű mágnások, nem helyezve súlyt rá, hogy akikre gazdaságukat bízzák, Magyaróvárt, vagy Keszthelyt végeztek, annál kevésbé, mert akkor még csak ez a két gazdasági iskola volt az országban, sokkal kevesebb képzett gazdászt produkálva, mint amennyire szükség lett volna. No de, amit nem adott meg az elmélet, azt pótolta a gyakorlat, a tapasztalat, a puritán becsület, ami bőségesen megvolt a hatvan-nyolcvan év előtti gazdatisztek csaknem valamennyiében. E kiváló tulajdonságok megvoltak és tündököltek Pali bácsiban is, aki nagy gyakorlat és tapasztalat adta tudással és tisztességgel sáfárkodott Benedeken, mégpedig igen nehéz viszonyok között. A benedeki szántóföld ugyanis éppen nem mondható kitűnő talajúnak, sőt Békés vármegye valamennyi uradalmi földjeihez viszonyítva, határozottan a leggyengébbnek számított és — három évtized óta elparcellázva kisgazdák között — számít bizony ma is. Hát még a rettenetesen rossz klimatikus viszonyok, amelyekkel meg kell és meg kellett örökösen Pali bácsinak is küzdenie ! De nem panaszkodott. Még pedig nem panaszkodott egészen különös oknál fogva. „Húsz esztendeje, hogy itt gazdálkodók — mondta egyszer — minden esztendőnek megvolt a maga baja. Hol sok eső, hol sok szárazság, hol köd, hol jég, hol rozsda, ami rontotta a termést. De volt egy, egyetlen egy esztendőm, amikor ősztől nyárig minden kedvem szerint történt. Akkor volt eső, akkor szél, harmat, hűvös, meleg, vagy száraz idő, mikor kívántam. Nem volt se köd, se jég, se szorulás és ebben az évben volt valamennyi között a legrosszabb termésem, nem mondom, hogy az idő a gazda. Az sem Azóta az, mert a természet titkát és Isten bölcsességét nem lehet megtanulni." "Ez a Pali bácsi a hetvenes évek végén az aratást megelőző hét egyik napján megjelent nálam, mint a város birtoknyilvántartójánál, azzal, hogy: „ti itt a városházán talán nem is tudjátok, hogy tegnap délután nagy jégeső volt a benedeki pusztán. Egy tábla búzát és egy tábla árpát vert el. Az a furcsa a dologban, hogy a két tábla egymástól jómesszire van, közbül alig esett a jég. Vedd tehát ezt tudomásul és intézkedjetek a kár felvételére.* Én nyomban bejelentettem a kárt a kir. adó-