Községi Fiú Felső Kereskedelmi Iskola, Békéscsaba, 1928

váltóval. Mivel pedig passzív fizetési mérleggel rendelkező ország­ban a dolog természete szerint a külföldi váltók iránt nagy a kereslet, a váltók árfolyama csakhamar eléri a fent említett pontot, amikor olcsóbb volta miatt kezdetét veszi az aranykivitel. Ezt a kiviendő nemesércet az aranyexportőrök főképen a jegybanktól szerzik meg, mégpedig bankjegyek beváltása, vagy a jegybanknál őrzött betéteik kivonása által. Ennek folytán a jegybank érckész­lete állandóan fogy s ha ezt tétlenül nézi, kicsúszik a bankjegyek mögül a fedezet és kezdetét veszi az infláció, a maga minden átkával. Mit tehet ilyen körülmények között a jegybank? Közvetlenül nem akadályozhatja meg az aranykivitelt, mert ezzel a valuta iránti bizalmat ingatja meg, így kénytelen a leszá­mító kamatlábat emelni. A kamatláb emelésének eredménye, hogy­­ a nagyobb kamatozást kihasználandó, — sok külföldi tőke keres elhelyezést belföldön, a külföldi tőzsdéken a belföldi váltók iránt élénkül a kereslet s árfolyamuk ennek következtében emelkedik, belföldön viszont a külföldieké csökken és így ismét olcsóbb lesz a devizával, mint a nemesérccel való kiegyenlítés, tehát a nemes­­érckivitel megszűnik. Ez az előnye a kamatláb felemelésének, de tekintetbe kell vennünk azokat a hátrányokat is, amelyeket a belföld számára jelent: megdrágítja a termelést, csökkenti a fogyasztást, megöli a gyengébb vállalatokat, gátat vet újabb vállalatok keletkezésé­nek stb. Végeredményben tehát a mai gazdasági élet súlyos bajainak jó része kedvezőtlen fizetési mérlegünk következménye. Ezért volt kénytelen a Magyar Nemzeti Bank hivatalos bankkamatlábát 8%-ra emelni s úgy hisszük, ha a pénzpiacon a viszonyok nem változnak, csakhamar újabb kamatlábemelésre lesz szükség. E nehézségek megállapításával azonban nem elégedhetünk meg. Kutatnunk kell, hogy mivel lehetne a mai viszonyok javulását előmozdítani. A kifejtettek alapján önként adódik, hogy legelső teendők fizetési mérlegünk javítása. A kereskedelmi mérleg passzív egyenlegének csökkentésén kívül erre más mód alig kínálkozik. Csak e tekintetben van szabad kezünk. Kereskedelmi mérlegünkön végigtekintve, azt látjuk, hogy hazánk ugyanabban a helyzetben van, mint a legtöbb agrárállam: nyers­anyagokat visz ki és kész gyártmányokat hoz be. Kiviszünk gyapjút és behozunk posztót, kiviszünk nyersbőrt és behozunk kidolgozott talpbőrt. Végeredményben tehát mi adunk munkát a külföldi gyá­rosnak, kenyeret a külföldi munkásnak, ugyanakkor, amikor a ma­gyar munkásság évek óta szenved munkahiányban. Emellett rontjuk saját fizetési mérlegünket és mintegy önként vállaljuk mindazokat

Next