Békésmegyei Közlöny, 1878. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1878-01-03 / 1. szám
V. évfolyam. 1878. 1. szám. * B.-Csaba, január 31-án. BÉKESMEGYEI KÖZLÖNY. Megjelenik hetenként A kétszer: vasárnap és csíbtörtölön. Előfizetési dij: helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Kéziratokat nem adatnak vissza. Szerkesztőségi és kiadó-hivatal: Vasut-utcza, közbirtokossági épület. Egyes számára 10 kr. kapható Biener B. urnái B.Csabán Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési díja 26 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. urnál és a nyomdában, vidéken mindé., postahivatalnál 5 kres postautalványnyal. \ A megyei tisztújítás eredménye. \ • Két tényező van, a melynek oka lehet a tisztnyitás eredményével, meg- vagy meg nem elégedve lenni : a közönség és a tisztikar. Ami a tisztikart illeti, annak minden oka a mi megyeit restaurácziónk eredményével megelégedettnek ítélni. Minden a réginél maradt, s nincs egyetlen egy sem a központi főbb tisztviselők közül, kit a választók bizalmának legalább többsége állagában meg nem hagyott volna. A járási tisztviselőik közül csak egy bukott el, a gyulai szolgabíró. ha már minden tekintetben és kivétel nélkül, ott is hol a kivételnek jogos alapja lett volna, keresztül vitték azon elvet, hogy a régi tisztviselő újra megválasztassék : miért kellett épen a volt gyMilai szolgabírónál kivételt tenni, kinek jelleme minden gyanúsításon felül áll, ki buzgósággal és mi fő eréllyel látta el hivatalát a törvény szellemében, az előttünk a legtitokszerűbb talány. Tán azért, mert a nekie alárendelt községek bíróival vag j egy Tiftrvoí nem fraternizált, ha hivatalosan őrizkezett velük, tán mert szubordináczióra szoktatta őket ? A választások történetében merülnek fel ily. talányok ! Hogy a közönség meg van-e elégedve ? Ehez férne egy pár szó. De fátyolt vetünk a multakra és mint alkotmányos érzületű emberek, meghajlunk a többség akarata előtt. A jövőnek a legszebb reménnyel nézünk elébe. Azon tisztviselők, kik hivataloskodásuk lefolyt idejük után, ha meg is választattak újra, mégis a választási mozgalmak alatt a közönség részéről eljárásuk miatt némi félreismerhetlen elégedetlenséget vettek észre: bizonyosan okukndanak a múltból. Az egyik remélhetőleg az ügyes-bajos feleknek, szegénynek, gazdagnak egyaránt udvarias és szíves felvilágosítással fog szolgálni és heves indulatait megfékezendi, a másik pedig nem fogja soha elfelejteni, hogy ő nem Gyulának, hanem a megyének tisztviselője és nem fogja Gyulát ezentúl is azon Danaidák hordójának tekinteni, mely arra van hivatva, hogy a megye rovására mindent elnyeljen. Mint gyulai polgár, mozdítsa elő- ahol lehet kedvencz-városa érdekeit , de mint megyei tisztviselő, legyen elég erkölcsi bátorsága a megye egy töredékrészének érdekei ellen síkra szállni, ha az egész megye kézzelfogható érdeke úgy kívánja ! A legnagyobb és legszebb feladatok egyike vár az árvaszékre. Itt sem akarunk rekriminálni és itt is csak azon reményünket fejezzük ki a jövőre, hogy az árvaszéki elnök nem lesz többé sorozási bizottsági elnök is, hanem minden idejét magasztos hivatásának szentelendi és gondoskodik arról eréllyel, hogy tisztársai is arra szenteljék, hogy Békés megye az árvák ügyeinek gyors és lelkiismeretes kezelésében is, mint az adminisztráczió egyéb ágazataiban, példányképül szolgálhasson a haza más megyéinek. A jövőnek legszebb reménnyel nézünk e Hlébe, mert megyénknek oly főispánja van, ki hivatalos ügyiben nem ismer rokon- vagy ellenszenvet, ki legjobb barátja iránt is, ha hivatalos kötelességét mulasztaná, a kellő szigort alkalmazni akarja és tudja , ki a főispáni méltóságot nem tekinti parádénak, de komoly kötelezettsé k& és felelőséggé járó, ellenőrző tisztség k. ki nem kereste e magas hivatalt, melyet igaztársainak kérelmébe elfogadott, de ha elfogadta, annak a legapróbb részletekig meg tud felelni. Aki ismeri lapunk irányit, tudni fogja, hogy belőlünk nem kegyhajhá^i, nem hizelgés szól. Mi nem kérünk, nem várunk semmit, s így csak azon őszinte érzés szólal meg bennünk, melyet a valódi polgári erény itat minden jó érzelmű embernek, ha személyes érdeke nincsen is, viseltetni kell. Jó reménynyel tekintünk tehát megyénk jövő közigazgatása elé és fátyolt vonva a multra, mi is teljes szivünkből mondjuk : éljen Békésvármegye uj tisztikara, s adjon a minden egyesnek nemcsak szándékot, mindenható de erős akaratot és kitartást, hogy a fokozott igényeknek mindenben becsülettel megfelelhessen és e megye, szűkebb hazánk, anyagi és szellemi felvirágzását jó akarata szerint előmozdíthassa is. — A népgyűlésben választott huszonötös küldöttség dec. 31-ikén 1L órakor a független szabadelvű párt helyiségében értekezletet tartott. A tanácskozás tárgyát azon kérdés képezte, hogy átadassék-e a napgyűlésben hozott határozat a miniszterelnöknek vagy ne? Zielfi Ignácz kifejti, hogy a resolutiók átnyújtása immár fölöslegessé vált, minthogy erről már tudomása van úgy az egész országnak, mint magának a miniszterelnöknek. Tenczer Pál ellenben a határozat átadását szükségesnek és a küldöttség kötelességében állónak tartja, ha deputatió foganatosítani akarja népgyűlés határozatát. Ezen indítványt pártolja Eötvös Károly, Sztupa György és Mogyoródi ezredes is, mire határozatba ment, hogy a határozat átnyújtása meg fog történni, mihelyt a miniszter?!!'Mr-viasaatér. távirat, mely tudósít, hd^jj'f 111'fi11ni0 fMugyan kiürileSmf^ fr juosulni latszik az is, hogy Muktár p.iv>. nem marad a?, ázsiai seregek élén. ^ t — A hirlapbélyeg behozatalának tervére vonakozó közleményeket megczáfolják. Behozáshoz csatlakozik egy krisifomatu lap is, mely következő épületes dolgokat irja: „Mint illetékes helyről értesülünk, a minisztertanácsban hírlapbélyegről nem volt szó, hanem igenis arról, s ez komolyan terveztetik, hogy a kiadói jog s a hírlapok utáni jövedelem terhére részben új adó rovassék, részben adófelemelés történjék. Ez uj adókivetést illetékes helyen az egyre szaporodó hírlapi vállalatokkal indokolják." — Verhovay Gyulát decz. hó 29-én a budapesti esküdtszék az ellene a kassai toosztra irt czikk folytán a főügyészség által emelt sajtóvétség vádja alól 8 szóval 4 szó ellenében felmentette. _ A „Brasgyei Közlöny" tárcsája. Békésmegyei fényképek. Természet után rajzolja : Piktor. I. Beliczey István. A lehetetlenség fogalmát a magyar íató találósa fejezi azzal, hogy: „fából vaskarika." w Fából vaskarika: oly férj és nő, ki*az esztendei „békés" együttlét alatt egyszer sem perelt. Fából vaskarika: hogy valaki,mindig és mindenkinek a tiszta igazságot mondja, segallább egyszer ne törjék be érte a fejét. * / Fából vaskarika: hogy a politikai exegencziák tudományának magaslatán álló diplomata soha se füllentsen. í Fából vaskarika: a magyar kormány által kinevezett, ezt képviselő oly főispán, ki a nép, a polgárság érdekében, még a kormánynak is opponáljon, ott a hol az egyéni meggyőződés ugy parancsolja. És Beliczey István, ily főispán! Mielőtt ő felsége és a kornalvv bizalma gerendási magányából a filispáni s^kre i m eghitta, Gyula városa országgyűlési képviselője volt; ílelőtt lett, nem volt egyéb, mint e megye egys^rü, képviselő munkás birtokosa. S akkor is elhatározó befolyása volt a kw&gyekre, olyan mint most. Családja a közélet terén föltétlenül e megy családjaihoz tartozik, és csak így van, mely egyes tagjainak e téren való működésében részben fölülmúlja, részben az ő családjával vetélkedik, a Wenckheim család. Beliczey István Békésmegye Tisza Kálmánja, azon időből, midőn még nem verték be ablakait, és nem vetemedtek arra, hogy megmacsia zenézzék, sőt midőn egykét „pecsovics" hírében álló ultra Deák-pártinak inkább ő vezette be az ablakait, és alkalmatlankodott holmi fáklyás zenékkel. Mint főispán, az ezelőtti Beliczey Istvántól csak abban különbözik, hogy a megyegyüléseken és közigazgatási bizottságon, a kormány háta mögött megvédi azt minden támadástól erős érvelésének paizsával hűségesen, de mikor szemben áll velük, a hatalom képviselőivel, rájuk pirit és megmondja n«i.V.^ . eit vagy amazt jobban és tagazatosabban is csinálhattátok volna! Nem azért főispán, hogy egy alkotmányos Ritter v. Merfortként, oly, a tényállással meg nem egyező relácziókat adjon kormányának: „Alles ruhig!" hanem hogy a nép kívánalmait, a közigazgatás, a törvénykezés hiányait, a megyénket minduntalan fenyegető vízveszélyek nagyságát személyesen felismerve, orvoslást, és a méltányos igények lehető teljesítését sürgesse. Nem árul — mint mondani szokták — zsákban iuftískát, felfelé sem. ^Itttünő nemzetgazdász, nagyokban ugy mint kicsinyekben, XJ[ja életében csak egyszer lett volna a fején czylinder, bizomyára valaha földmivelés, ipar és kereskedelemügyi miniszernek vinnék el. Magyar embét, létére sem derogál neki e vagyonát minden tisztességes utoBó módon — horribile dictu — még kereskedéssel is növelni. Persze, hogy ő személyesen nem kereskedik. Annyira M • y "-országon még nem emancipáltuk magunk .Í • • ,inges előítéletek járma alól, hogy meg ne szólnom érte, ha ő személyesen bátorkodnék egyszer máskor valami jó vagy rosz üzletet csinálni. Gerendási gazdászata mintaszerű. Ott hol kell, nem kimér kiadást, de azért takarékos, és a sok kicsiny megtakarításból van (s azután miből költeni a nagyobb szúk- V