Békésmegyei Közlöny, 1878. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1878-06-30 / 52. szám

V. évfolyam. 1878. 49. szám. B.-Csaba, június 20-án. BÉKESMEGYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként kétszer : vasárnap és csütörtökön. Előfizetési dij: helyben házhoz hordva vagy postán bér­mentve küldve: egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és kiadó-hivatal: Vasut-utcza, közbirtokossági épület. Egyes szám­ára 10 kr. kapható Biener B. urnái B.­Csabán. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. ur­nál és a nyomdában, vidéken minden postahivatalnál 5 kros postautalványnyal. 66 Előfizetési felhivás a Békésmegyei Közlöny 1878. V-ik évi folyamának 2-ik félére. Félévre ... 3 frt negyedévre . . 1 frt 50 kr. WF* Az előfizetés legkényelmesebben 5 kros­z postautalvány által eszközölhető. Az előfizetési pénzt a „Békésmegyei Közlöny" kiadóhivatalához kérjük czimezni. Kilencz egyszerre beküldött előfizetés után egy ingyenpéldány jár. Hirdetések méltányos árak mellett vétetnek fel. Korunk kinövései. — Három közlemény. II. A cziv­, rang, rendjel, autokrat kormányú államokban díszlik leginkább, hol a közigazgatás, törvénykezés, a nemzetgazdászati élet minden szálai egy központban, a kormány kezeiben tartatnak össze, hol tehát a népjogok s polgárjogok kifej­lése, a hatalom jogai csorbítását idézné elő, azért szükséges ellensúlyozóról, akadályokról gondos­kodni, melyek a népet önmegfelejtkezésbe ejtsék. Az ily államhatalom elég eszélyes látszólagos nagyobb helyi önkormányzat adásával megkáp­ráztatni a polgárjogok után esdő szemeket. A köz­igazgatás számos teendőit sorozzák a községek körébe, azonban az elöljárót vagy kinevezik, vagy a kormány közeg felügyelete és teljes rendelkezése alá adják, mint volt ez a császárság előtt Fran­cziaországban. Nagy Oroszországban is a községi elöljáró (starosta) határoz a közgyűléssel együtt a köz­ségi ügyekben, több község pedig egyesítve adja a válostot, mely az amerikai toronthipnak, és a portugál concelhónak felel meg 300—2000 la­kóval, melynek főnöke a starshina, ki mellett a község elöljárói képeznek tanácsot. Ez határoz adó, ujonczozási, it és robot ügyekben. Fontos ügyekben 10 család küld egy-egy képviselőt, kik a nagy tanácsot alkotják. Ezek 7—10 esküdtet választanak, kik 100 rubelig polgári perekben ítélnek. Látjuk tehát ezen közigazgatási szerve­zetből, hogy annak tetszetős külszíne van. Hiszen még békebirájukat is választják. És mégis alig fogja valaki mondani, hogy az orosz nép szaros­tái alatt szabadságot élvez. Hiszen ha hozzá gon­doljuk, hogy azon nagy területen, mely a Dnye­peren tul terjed, és melyen 30—35 millió ember lakik, mind azon föld, mely nem a koronáé vagy földesuraké, a községek közös tulajdona: elkép­zelhetjük a községi lakosok szabad rendelkezési jogkörét, és nem irigyeljük ezen községi szerve­zetét, melyet Haxthausen (orosz író a szlávfaj uralma legnagyobb biztositékául tekint, mig el­lenben az őszintébbek mint Tehitcherin és Bistram bevallják, hogy bizony ez nem­ egyéb, mint az Iván czár által 1592-ben behozott jobbágysági viszony alapja, mely Péterfft^Mk iote folytán egye­nesen az állami adófizetés garantiává lett, mivel a községet solidárisan felelőssé tevé az adókért. Nem kell hinni, hogy az absolut hatalom egyeseket saját­­ érdeke nélkül előnyökben, ked­vezményekben, kiváltságokban részesítsen, hogy egy meghatározott cselekvési tért önhaszna mel­lőzésével alárendeltjeinek engedjen át. A cselekvés szabadságát minden ember óhajtja, csakhogy a zsarnok igen sokat erzőleg, és kizárólag követel belőle, és nem képes odáig felemelkedni, hogy másoknak is engedjen azon szabadságból, melyet önmagának köv­­­ hahóméi király, midőn az angol követ tőle m­­olgaság eltörlését kiváná, azt felelé: „Vessen véget a királynő a rabszolga­ságnak mindenütt, csak neki ne tiltsa meg an­nak folytatását." A népek szabadságát tehát az önkényuralom által a községi életben adott nagyobb autonómia ép ugy nem óvja meg, mint nem lehet mindig a többség akaratát a szabadság kifolyásának ne­vezni, mert hiszen kétségkívül a többség uralko­dott Francziaországban is a Bertalan éji mészár­lások idejében s azért még­sem volt szabadság Francziaországban! De a polgárjogok egyik leg­szebbike : a választás magában szintén nem elég­séges a szabadsághoz. Helyesen mondja dr. Lie­ber: „Az algíri bejt a katonaság szokta válasz­tani, kik őt ismét letették, ha nem tetszett nekik tovább, de azért Algierban nem volt szabadság, sőt maguk a választó katonák sem voltak szaba­dok." A szabadság a választás álarcza alatt hir­dettetett Napolen Lajos által is az 1852-iki állam­csin után. Hány franczia adta reá szavazatát a szabadság reményeiben! De az önkényuralom imádói ezen alkotmányosdit épen azért játszották le, mert a megválasztandó által lenyűgözni hitték a szabadságot, mit el is értek. A czim­, rang, rendjel, bureaukratismus sze­retete, a szabadság iránti hajlamot öli ki a szi­vekből. Eltompul a nép fogékonysága az alkot­mányosság iránt, és azon magasztos jogoknak, mely a népeket nagygyá korunkban egyedül te­heti, maga lesz gyilkosa. Korunk ezen kinövései valóságos gyomok, melyek a legéletképesebb nö­vényt is megfosztják életnedvétől, azért mint szor­galmas kertész, jó gazdasszonyok szokták, kettőz­tetett erővel lássunk azok kiirtásához! Mert ha tovább terjeszkednek, ősi szép magyar alkotmá­nyunk csírájára sem fogunk akadni. Azok ugyanis, kik hatalomban részesülnek, megszeretik ezt, és minden áron megtartani igyekeznek, az elnyo­mottaknak jaja pedig könyörületre nem találand­­­ ó „Mésigjsi Közlöny" tárczája. Gróf Károlyi György Békésmegye főispánja 1841—1848. (Folytatás.) Legelső szerzeményét Fehérmegyében a sárkereszti részbirtok képezi, melyhez járult a szomszéd csurgói uradalom gr. Berényitől megvásárolva. Talán azért, mert ez volt első szerzeménye, ragaszkodott hozzá oly nagy előszeretettel, hogy rövid időn a legrendezettebb állapotba helyezte. Nagyszerű kastélyt építtetett e szép vidékre, melynek kényelem dolgában alig van párja e hazában. Száznál több szoba áll a család rendelkezésére, azonkivül a szalonok meglepő csint és elegantiát lehelnek. Igazi uri­lak ez, melynek értékes tárgyai szép összhangban vannak a vidék idyllikus képével. A bakonyi és vértesi hegylánczokat elválasztó szép völgyre való kilátás; Fejér­vár tornyai, a távoli erdők, a dus mezők, virágos rétek, a kastélykert pompás facsoportozatai, a halastó csillogó tükre hintázó hattyúival és rengő csolnakjaival s végre az egész kert hazai és külföldi flórája illattengerével Spa­nyolország regényes tájaira varázsolja a képzeletet. Itt van a magyarázata annak, hogy Károlyi György gróf legörömestebb tartózkodott e jószágán, melyet ő tett paradicsommá. Gyakran mondogatá: „Itt legszebb nekem a természet; itt az első és utolsó fa, fa, virág, épület, 4dat, minden, amit a szem­ lát, az én teremtményem. Még a nép is az én szárnyaim alatt növekedett már. Azért szeretem oly­­ véghetetlenül e helyet." Mint a művész gyönyörködik a maga teremtmé­nyében, mert ő teremtette, azonképen gr. Károlyi Gy. is különösen azért uradalmaiban gyönyörködött, m­elyeket ő maga szerzett ,és varázsolt át mintagazdaságokká. Ilyen pedig igen sok­­ volt. Az volt róla az általános nézeet, hogy családja ősi fészkétől II.­Károlytól egész Bécsig ugy utazhatott, hogy­ mindenütt saját jószágán tarthatott állo­mást s hogy ősi jövedelme egy millióra ment. Szerzemén­yi vagyonát, családja jövőjének biztosítása szempontjából, végrendeletileg hitbizományokká alakította. Ősi javaiban pedig jövőre is biztosítani akarta a Káro­lyiaknál eddig fennállott öröklési módot, a fiágiságot. Fenmaradt öröklései: Gyula, Viktor, Gábor, Tibor, István és Pálma. A h­itbizománynál azon szigorú felfogásból ind­ulván ki, mely egész lényét aristokrat­ikus jelleme­zte, ugy intézkedett, hogy annak birtokosa csak oly katoli­kus családtagi lehet, kinek neje főúri születés. Az e­lső alapítvány az­ elsőszülött gr. Gyulát és örököseit, a má­sodik­­i­g másodszülött gr. Viktort és családját illeti, mindenikben/a.­­ an csak a férfiágat. És ha ez kihalni?, akkor első esetben Tibor, a másodikban István grófo­k fiága következnék s végre a kölcsönös örökösödés. A?­ alapító leszármazó fiörököseinek kihalása után pedig » testvéri ág,­­1. i. id. gróf Károlyi István s végre gróff Károlyi A­­ajos leszármazó fiutódai következnének. Az e­lső hitbizomány tartozékai: a Heves- és Külső Szolnok-, illetőleg Nógrádmegyében fekvő debrői urada­lom­; Budapesten az egyetem­ téren levő grófi palota és kert; Budapesten az üllői uton levő grófi ház mögött a három­ pipa utczára nyiló tenyészkert; a budapesti határ­ban a Rákoson fekvő grófi rétbirtok; minden ezüstkészlet. A második hitbizomány tartozékai: a Fejérmegyé­ben fekvő csurgói uradalom; a Pest- Pilis- Solt- Kiskun­m­egyében fekvő sőregi puszta; Budapesten az üllői uton lévő ház. A pesti házak mind saját szerzemények és épitmények. A szerzeményekhez járul még: a kéczi ura­dalom, mely gr. Károlyi Istvántól, a kis-szénási uradalom, m­ely részben gr. Károlyi Lajostól, részben gr. Bolza Jó­zseftől, végre a mácsai uradalom, mely Csernovics Péter­től szereztetett. Nem szólunk itt az ősi birtokokról, a n.-károlyi, nyir-bátori, fehér-gyarmati, erdődi, misztót­fsllusi, radványi, daróczi, salánki, surányi, főthi, szentesi, orosházi, h.­m.-vásárhelyi és csongrádi uradalmakról; nem szólunk a tömérdek beruházásról, barom-állomány­ról, ménesekről és juhnyájakról, melyek országszerte híresek, csak azt kívánjuk megérinteni, hogy gr. Károlyi G­yörgy, ki a sportnak minden nemében gyönyörködött, a szép paripák és gulyák mellett figyelmét az iparra is kiterjesztette. Az ő nagymuzsalyi timsó és parádi üveg­gyárai kiváló érdeküek, s akik az iparkiállitások történe­tét ismerik, tudják, hogy ugy a belföldi, mint a külföldi kiállításokon gr. Károlyi György uradalmai roáltólag szoktak lenni képviselve, amiről legutóbb a szegedi orsz. kiállítás is fényes tanúbizonyságot tett. (Vége köv.)

Next