Békésmegyei Közlöny, 1878. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1878-06-30 / 52. szám
V. évfolyam. 1878. 49. szám. B.-Csaba, június 20-án. BÉKESMEGYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként kétszer : vasárnap és csütörtökön. Előfizetési dij: helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és kiadó-hivatal: Vasut-utcza, közbirtokossági épület. Egyes számára 10 kr. kapható Biener B. urnái B.Csabán. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. urnál és a nyomdában, vidéken minden postahivatalnál 5 kros postautalványnyal. 66 Előfizetési felhivás a Békésmegyei Közlöny 1878. V-ik évi folyamának 2-ik félére. Félévre ... 3 frt negyedévre . . 1 frt 50 kr. WF* Az előfizetés legkényelmesebben 5 krosz postautalvány által eszközölhető. Az előfizetési pénzt a „Békésmegyei Közlöny" kiadóhivatalához kérjük czimezni. Kilencz egyszerre beküldött előfizetés után egy ingyenpéldány jár. Hirdetések méltányos árak mellett vétetnek fel. Korunk kinövései. — Három közlemény. II. A cziv, rang, rendjel, autokrat kormányú államokban díszlik leginkább, hol a közigazgatás, törvénykezés, a nemzetgazdászati élet minden szálai egy központban, a kormány kezeiben tartatnak össze, hol tehát a népjogok s polgárjogok kifejlése, a hatalom jogai csorbítását idézné elő, azért szükséges ellensúlyozóról, akadályokról gondoskodni, melyek a népet önmegfelejtkezésbe ejtsék. Az ily államhatalom elég eszélyes látszólagos nagyobb helyi önkormányzat adásával megkápráztatni a polgárjogok után esdő szemeket. A közigazgatás számos teendőit sorozzák a községek körébe, azonban az elöljárót vagy kinevezik, vagy a kormány közeg felügyelete és teljes rendelkezése alá adják, mint volt ez a császárság előtt Francziaországban. Nagy Oroszországban is a községi elöljáró (starosta) határoz a közgyűléssel együtt a községi ügyekben, több község pedig egyesítve adja a válostot, mely az amerikai toronthipnak, és a portugál concelhónak felel meg 300—2000 lakóval, melynek főnöke a starshina, ki mellett a község elöljárói képeznek tanácsot. Ez határoz adó, ujonczozási, it és robot ügyekben. Fontos ügyekben 10 család küld egy-egy képviselőt, kik a nagy tanácsot alkotják. Ezek 7—10 esküdtet választanak, kik 100 rubelig polgári perekben ítélnek. Látjuk tehát ezen közigazgatási szervezetből, hogy annak tetszetős külszíne van. Hiszen még békebirájukat is választják. És mégis alig fogja valaki mondani, hogy az orosz nép szarostái alatt szabadságot élvez. Hiszen ha hozzá gondoljuk, hogy azon nagy területen, mely a Dnyeperen tul terjed, és melyen 30—35 millió ember lakik, mind azon föld, mely nem a koronáé vagy földesuraké, a községek közös tulajdona: elképzelhetjük a községi lakosok szabad rendelkezési jogkörét, és nem irigyeljük ezen községi szervezetét, melyet Haxthausen (orosz író a szlávfaj uralma legnagyobb biztositékául tekint, mig ellenben az őszintébbek mint Tehitcherin és Bistram bevallják, hogy bizony ez nem egyéb, mint az Iván czár által 1592-ben behozott jobbágysági viszony alapja, mely Péterfft^Mk iote folytán egyenesen az állami adófizetés garantiává lett, mivel a községet solidárisan felelőssé tevé az adókért. Nem kell hinni, hogy az absolut hatalom egyeseket saját érdeke nélkül előnyökben, kedvezményekben, kiváltságokban részesítsen, hogy egy meghatározott cselekvési tért önhaszna mellőzésével alárendeltjeinek engedjen át. A cselekvés szabadságát minden ember óhajtja, csakhogy a zsarnok igen sokat erzőleg, és kizárólag követel belőle, és nem képes odáig felemelkedni, hogy másoknak is engedjen azon szabadságból, melyet önmagának köv hahóméi király, midőn az angol követ tőle molgaság eltörlését kiváná, azt felelé: „Vessen véget a királynő a rabszolgaságnak mindenütt, csak neki ne tiltsa meg annak folytatását." A népek szabadságát tehát az önkényuralom által a községi életben adott nagyobb autonómia ép ugy nem óvja meg, mint nem lehet mindig a többség akaratát a szabadság kifolyásának nevezni, mert hiszen kétségkívül a többség uralkodott Francziaországban is a Bertalan éji mészárlások idejében s azért mégsem volt szabadság Francziaországban! De a polgárjogok egyik legszebbike : a választás magában szintén nem elégséges a szabadsághoz. Helyesen mondja dr. Lieber: „Az algíri bejt a katonaság szokta választani, kik őt ismét letették, ha nem tetszett nekik tovább, de azért Algierban nem volt szabadság, sőt maguk a választó katonák sem voltak szabadok." A szabadság a választás álarcza alatt hirdettetett Napolen Lajos által is az 1852-iki államcsin után. Hány franczia adta reá szavazatát a szabadság reményeiben! De az önkényuralom imádói ezen alkotmányosdit épen azért játszották le, mert a megválasztandó által lenyűgözni hitték a szabadságot, mit el is értek. A czim, rang, rendjel, bureaukratismus szeretete, a szabadság iránti hajlamot öli ki a szivekből. Eltompul a nép fogékonysága az alkotmányosság iránt, és azon magasztos jogoknak, mely a népeket nagygyá korunkban egyedül teheti, maga lesz gyilkosa. Korunk ezen kinövései valóságos gyomok, melyek a legéletképesebb növényt is megfosztják életnedvétől, azért mint szorgalmas kertész, jó gazdasszonyok szokták, kettőztetett erővel lássunk azok kiirtásához! Mert ha tovább terjeszkednek, ősi szép magyar alkotmányunk csírájára sem fogunk akadni. Azok ugyanis, kik hatalomban részesülnek, megszeretik ezt, és minden áron megtartani igyekeznek, az elnyomottaknak jaja pedig könyörületre nem találand ó „Mésigjsi Közlöny" tárczája. Gróf Károlyi György Békésmegye főispánja 1841—1848. (Folytatás.) Legelső szerzeményét Fehérmegyében a sárkereszti részbirtok képezi, melyhez járult a szomszéd csurgói uradalom gr. Berényitől megvásárolva. Talán azért, mert ez volt első szerzeménye, ragaszkodott hozzá oly nagy előszeretettel, hogy rövid időn a legrendezettebb állapotba helyezte. Nagyszerű kastélyt építtetett e szép vidékre, melynek kényelem dolgában alig van párja e hazában. Száznál több szoba áll a család rendelkezésére, azonkivül a szalonok meglepő csint és elegantiát lehelnek. Igazi urilak ez, melynek értékes tárgyai szép összhangban vannak a vidék idyllikus képével. A bakonyi és vértesi hegylánczokat elválasztó szép völgyre való kilátás; Fejérvár tornyai, a távoli erdők, a dus mezők, virágos rétek, a kastélykert pompás facsoportozatai, a halastó csillogó tükre hintázó hattyúival és rengő csolnakjaival s végre az egész kert hazai és külföldi flórája illattengerével Spanyolország regényes tájaira varázsolja a képzeletet. Itt van a magyarázata annak, hogy Károlyi György gróf legörömestebb tartózkodott e jószágán, melyet ő tett paradicsommá. Gyakran mondogatá: „Itt legszebb nekem a természet; itt az első és utolsó fa, fa, virág, épület, 4dat, minden, amit a szem lát, az én teremtményem. Még a nép is az én szárnyaim alatt növekedett már. Azért szeretem oly véghetetlenül e helyet." Mint a művész gyönyörködik a maga teremtményében, mert ő teremtette, azonképen gr. Károlyi Gy. is különösen azért uradalmaiban gyönyörködött, melyeket ő maga szerzett ,és varázsolt át mintagazdaságokká. Ilyen pedig igen sok volt. Az volt róla az általános nézeet, hogy családja ősi fészkétől II.Károlytól egész Bécsig ugy utazhatott, hogy mindenütt saját jószágán tarthatott állomást s hogy ősi jövedelme egy millióra ment. Szerzeményi vagyonát, családja jövőjének biztosítása szempontjából, végrendeletileg hitbizományokká alakította. Ősi javaiban pedig jövőre is biztosítani akarta a Károlyiaknál eddig fennállott öröklési módot, a fiágiságot. Fenmaradt öröklései: Gyula, Viktor, Gábor, Tibor, István és Pálma. A hitbizománynál azon szigorú felfogásból indulván ki, mely egész lényét aristokratikus jellemezte, ugy intézkedett, hogy annak birtokosa csak oly katolikus családtagi lehet, kinek neje főúri születés. Az első alapítvány az elsőszülött gr. Gyulát és örököseit, a másodikig másodszülött gr. Viktort és családját illeti, mindenikben/a. an csak a férfiágat. És ha ez kihalni?, akkor első esetben Tibor, a másodikban István grófok fiága következnék s végre a kölcsönös örökösödés. A? alapító leszármazó fiörököseinek kihalása után pedig » testvéri ág,1. i. id. gróf Károlyi István s végre gróff Károlyi Aajos leszármazó fiutódai következnének. Az első hitbizomány tartozékai: a Heves- és Külső Szolnok-, illetőleg Nógrádmegyében fekvő debrői uradalom; Budapesten az egyetem téren levő grófi palota és kert; Budapesten az üllői uton levő grófi ház mögött a három pipa utczára nyiló tenyészkert; a budapesti határban a Rákoson fekvő grófi rétbirtok; minden ezüstkészlet. A második hitbizomány tartozékai: a Fejérmegyében fekvő csurgói uradalom; a Pest- Pilis- Solt- Kiskunmegyében fekvő sőregi puszta; Budapesten az üllői uton lévő ház. A pesti házak mind saját szerzemények és épitmények. A szerzeményekhez járul még: a kéczi uradalom, mely gr. Károlyi Istvántól, a kis-szénási uradalom, mely részben gr. Károlyi Lajostól, részben gr. Bolza Józseftől, végre a mácsai uradalom, mely Csernovics Pétertől szereztetett. Nem szólunk itt az ősi birtokokról, a n.-károlyi, nyir-bátori, fehér-gyarmati, erdődi, misztótfsllusi, radványi, daróczi, salánki, surányi, főthi, szentesi, orosházi, h.m.-vásárhelyi és csongrádi uradalmakról; nem szólunk a tömérdek beruházásról, barom-állományról, ménesekről és juhnyájakról, melyek országszerte híresek, csak azt kívánjuk megérinteni, hogy gr. Károlyi György, ki a sportnak minden nemében gyönyörködött, a szép paripák és gulyák mellett figyelmét az iparra is kiterjesztette. Az ő nagymuzsalyi timsó és parádi üveggyárai kiváló érdeküek, s akik az iparkiállitások történetét ismerik, tudják, hogy ugy a belföldi, mint a külföldi kiállításokon gr. Károlyi György uradalmai roáltólag szoktak lenni képviselve, amiről legutóbb a szegedi orsz. kiállítás is fényes tanúbizonyságot tett. (Vége köv.)