Békésmegyei Közlöny, 1880. július-december (7. évfolyam, 125-250. szám)

1880-09-16 / 178. szám

„Békésmegyei Közlöny" 1880. 1­39. szám. az iparhatósági igazolvány kiszolgálta­tási iránti kérelem előterjesztésekor az ipar gyakorlására vonatkozó jogosultság mutatandó ki. Politikai hirek. — Szaid basa kineveztetése török minisz­terelnökké európaszerte nagy kedvetlenséget idé­zett elő. Szaid tehetség nélküli, minden tekintet­ben jelentéktelen ember, s e mellett vezére azon pártnak, mely semmit sem akar teljesíteni az Európa által követelt reformok közül. Hatzfeld gróf, a konstantinápolyi német nagykövet máris utasíttatott, hogy a legelső alkalommal adjon ki­fejezést a Szaid basa kinevezése miatt uralkodó általános lehangoltságnak.­­ A német birodalmi kormány Londonban és Párisban határozottan kijelentette, hogy Ausztria-Magyarország és Né­metország semm­i szín alatt sem fogják eltűrni, hogy bizonyos állam intrigái folytán humanitárius ürügyek alatt újabb konfliktusok teremtessenek a balkán félszigeten.­­ A radikálisok Franczia­ország részvétét a flotta-demonstráczióban a kor­mány elem­i agitáczióra használják fel. Utóbbit a parliament rögtöni egybehívására akarják késztetni. A szeszes italokról. (Folytatás.) III. Mint már említettük, a must és bor­elemek összetételéből áll. Erjedés által ez elemek felbomlanak azaz átváltoznak. A must alkatrészei a következők : 1 ) Víz 70—90% ; 2) vonatany­ag, mint pl fehér­ny­e, mézga, mész, vas, vilsar, ammoniak stb. 1 - 2 °/0; 3) borsav, mint pl borkő, borseprő, borsavas mész 0 3 - 1 °/oí 4) szőlő ezukor mintegy 10 — 30% Az erjedésnél ezen alkatrészek viszik a főszerepet. Erje­dés után kész borunk van, melynek alkat­részei: az alkohol 5—12o/0 ; víz 80 90%; sav 0-3—1%; ezukor 0 5—3% és vonat­anyag 1—6%. A borban található még a testanyag, mely a bogyók héjában rejlik, s melyet csakis szesz képes feloldani. Az erjedés pedig következőleg ment végbe A must czukortartalma ugyanis felbomlik elemeire, azaz a levegő s meleg hozzá­járulása mellett borszes­szé változik át, e vegybomlás alatt fojtó levegő vagyis szén­sav fejlődik ki, mely­re többé nincs szükség a borban. Ezen a czukorból kifejlett szesz egy­felől mint előbb említettük feloldja a testany­agot, másfelől a hordó fenekére és oldalára csapja le a bor nyálkás részeit, így fejlődik az u. n. seprő, melyet ha sokáig bennhagyunk a borban, akkor a bor m­egeczetesedik és nyúlóssá lesz. A borkő­ savany a nyálkás részek természetes oldószere, megóvja azokat a szesz túlságos lecsapó hatása ellen, mert a bor kellő si­maságának koczkáztatása nélkül egészen nyálka nélkül nem maradhat; azonkívül még egy kis élesztőre is van szüksége az uj bornak, a­miért is a borkősavany jelen­léte folytán egy kevés ezukor is marad az uj borban, innét van annak édeskés íze Másfelől a borkő­-arany a mustban talál­ható haman­nyal, t­i. kali-és hamuzsírral, valamint a més­szel egyesül és azokkal mint sok részint a seprőbe, részint a hordó­f­ilaira vagy fenekére regőczök alakjában rakodik le. A legeny tartalmú részek alatt pedig a bor, illetve a must ny­álkás részei értendők. Ezekből fejlődik ki a levegő, illetőleg az eleny. A czukornak történt átváltoztatása után ezen szes­szé­légeny­tartalmú részek, mint már említők, nem üdvösek a borra, mert különben eczetté változnék át a bor, mint ezt gazdasszo­nyaink tapasztalhatták, ha a borba kenyér­darabokat adnak és azt a levegő befolyása alatt az erjedésre kedvező melegnek kite­szik. Található ezenkívül a borban még az u. n. csersavany, melynek tulajdonsága olyan mint­ a szeszé. A bőrről eddig mondottakat röviden összefoglalva a következőkben állapodha­tunk meg. A szőlőnedv magától rövid idő alatt forrásba jön, azaz megkezdődik benne a vegybomlás, melynek eredménye a szesz és szénsav. A bornak egészen tökéletes kiforrására több esztendő kiv­itatik és a bor jósága azért szokott éveinek számával növekedni, mivel annál jobban kiforrott a bor, mentől idősebb. minden szeszes italban A borban is mint annak s­zesz­tar­talma játsza a főszerepet. Ez a szesz­tartalom meglehetősen felhiggizott állapot­ban van a borban, a­miért is sokkal eny­hébb a hatása, mint pl. a pálinka nemeknek. Pl. a közönséges magyar borokban minden 100 kupában mintegy 9—10 itere tisztás borszesz vagyis spiritus van. A tokajiban 11 kupa. Legtöbb van a portugalli és spanyol borokban 20—23 kupa. A szénen­ kivül van még a bo­rban több vagy ke­vesebb szőlő­ ezukor, mely az erjedés végy bontó hatása által ki nem menekült. Ettől van a bor édeskés ize. Igen sok ilyen ezukor van a tokajiban és egyéb asszu borokban. Van a borban egy külö­nös savany, mi annak havany kás ízét okozza, ez a borsavany, mely a borban nem külön, hanem haméreggel egy­esülve, a közéletben mindnyájunk által ismeretes borkő fordul elő, a mely borkő később az­­ edény falaira lerakodik. E szerint állás közben a jó borok veszitenek savanyúsá­gukból s ezért drágábbak m­ índig az ó borok. Egy lap legközelebb következő újdon­ságot hozta: A brémai tanács pinczéjében 256 és 212 éves borok vannak, melyek­nek értékök a gyémántéval egyenlők. Ha hihető akkor egy palaczkért abból a bor­ból 33 miill. frt; egjy pohárral annak 8-ad része vagyis 4,125,000 frt és egy csöpp 7 150 frt 50 kr. testre. A mi boraink hatását illeti az emberi ez habár tán enyhébb alakban, ugyan az, a mit általában a szeszes ita­lokról látunk. Lexnei Talsa­to. (Folyt. köv.) A békésmegyei régész- és művelődés­történeti egylet köréből. Elnöki megnyitó beszéd és jelentés a békésmegyei régész- mivelődés­történelmi egy­letnek B.-Gyulán, 1880 évi szeptember hó 13-án tartott közgyűlésén felolvasta : Göndöcs Benedek egyleti elnök. (Folytatás.) De hiszen ez csak természetes eredménye azon örvendetes körülménynek, hogy a nemes munkában, melyre egyletünk, illetve e megyének oly sok szépre képes szellemi erői s kiváló tehet­ségei egyesülten vállalkoztak, belátva törekvésünk­nek üdvös voltát, a hazai régészet, történelem s általán a közművelődés fejlesztésére, előmozdítá­sára irányuló czélját : szellemi erejök, tekintély­ek és nagy nevekkel siettek támogatni bennünket oly férfiak is, kiknek neve — mint egy-egy önálló fényes csillag — ragyog a hazai tudományok egén. Megyei jeleseink nagy számát ezúttal nem a maga nyomorban sinlődik, áma szemtelen tola­kodók nem is ismernek rá többé. Mihelyt elhagyod atyád házát, és nem lesz miből költekezzél, kénytelen leszesz az ilyenekhez leereszkedni, azok társaságát keresni, hogy az ön­fentartás módját megtanuljad, tapasztalni fogod szavaim igazságát. Találsz embereket, kik elegánsul járnak öl­tözve, de kikhez a csizmám se törülném. Aljasok, jellemtelenek, kik nem átalják az embernek sze­mébe hazudni, mit bóknak, szerénységnek, udva­riasságnak keresztelt a modern czivilizáczió, de nem egyebek merő hazugságnál. De hiába i igy kivánja a világ, s a­ki kénytelen nyomorult életét hazugsággal keresett kenyérrel tengetni, annak hódolnia kell a szokásnak, mert különben meg­hal éhen. — A­ki elég bátor az igazságot valaki­nek a szemébe megmondani, az ne számítson va­laha pártfogásra, elhegedülte azt ő tőle talán sz. Dávid, ha ugyan akkor is divat volt a hazugságot ugy táplálni s mindenkinek szemébe mondani mint mostan. A ki a mai világban meg akar élni nyu­galommal, annak bő emberismerettel kell bírnia. Meg kell tudni választani az alkalmat, mikor bó­koljon, mikor szerénykedjen, mikor hízelegjen, mi­kor vitatkozzon, mikor újságoljon. Kinek hazudhat nagyobbakat, kit s ki előtt dicsérhet valamit vagy valakit. Mikor találjon valamely ostoba, üres mon­dást szellemdúsnak, ha az illetőnek pártfogása vagy barátságára szüksége leend. Mindezen jeles tulajdonokkal te még nem vagy megáldva fiam Elemér, s azért nagyon nehéz lenne az élet neked. Te nem ahoz vagy szokva, hogy másnak hízelegjél, hanem hogy igazat mondjál, ezért pedig betörik a fejedet. Ha száz barátod lesz, kilenczvenkilencz kö­zülök meg fog csalni. Elhagy, még mielőtt fölszó­lítanád valami baráti tett megmutatására. A ba­rátság köpeny, melynek védelme alatt kikutatják titkaidat, s ha valamelyik hasznot húzhat titkod­ból, legyen bár az hiedelmed szerint a legjobb barátod, mégis veszve vagy. Mert annak nem czélja a te barátságod leírása, hanem egoismusá­nak kielégítése, s mihelyt nem talál nálad erre anyagot, elhagy, mintha soha sem látott volna. — Megtörténik, hogy évekig leszesz valakivel barát­ságban, de ha egyszer rászorulnál segítségére, üres tanác­csal sietni fog ugyan segíteni, de egyéb­bel nem, s ha talán egy meggondolatlan lépés ál­tal kompromittálnád magadat, ha napfényre jönne a való tény, de ezt barátod megakadályozhatná, nem fogja tenni Ott hogy a faképnél s azt fogja mondani, hogy nagyon csalódott benned Nem fogja mondani, hogy tévedni emberi dolog, minek minden halandó ki van téve, mert ekkor nem ta­gadhatná meg tőled segí­ségét. — Neki pedig épen ez a czélja . Igaz ugyan, hogy a barátság nem olyas­valami, hogy belő­l üzletet lehetne csi­nálni; nem is azért köttetik, hogy szükség idején legyen kihez folyamodnunk segítségért. Sőt én azt mondom, hogy egy barátomtól soha sem kérnék semmit, mert ez által a baráti érzelem reális jel­leget öltene, a­mi pedig az eszményitől végtelen távol áll. Soha nem panaszkodtam barátom előtt. Nem akartam őt ezzel busitani. Az ilyen alkal­makra ott vannak a jó ismerősök, kik szívesen meghallgatják panaszainkat, de busulni nem fog­nak rajta. Ha valamire szükségem volna, nem mennék barátomhoz kérni. Lehet, hogy ő is úgy áll, mint én. (Folyt, köv.)

Next