Békésmegyei Közlöny, 1880. július-december (7. évfolyam, 125-250. szám)
1880-10-09 / 194. szám
B.-Csaba, 1880. Előfizetési dij : helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve, egy évre 8 frt; félévre 4 frt; évnegyedre 2 frt. Kéziratok nem adatnak vissza. VII. évfolyam, 114. szám. Szombaton, október 9-én. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként ötször: vasárnap, kedd, szerda, csütörtök és szombaton. Kiadóhivatal: Takács Árpád nyomdája. Előfizethetni helyben a szerkesztőségben, a kiadóhivatalban Takács Árpád ur nyomdájában vidéken a po! a luva tlokjial 5 kros postautalvánnyal Szerkesztőség: Apponyi-utcza 891. számu ház. Egyes számára 4 kr A szerdfri és szombati számára 3 kr. Kapható Grünfeld I. könyvkereskedő urnái. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilt tél"-ben egy sor közlési dija 2 fi kr. Előfizetési felhívás a „Békésmegyei Közlöny 14 hetenként ötször megjelenő politikai, társadalmi és vegyes tartalmú lap 1880-dik évi hetedik évfolyamának utolsó évnegyedére. Előfizetési dij egy negyed évre 2 frt. Egy hóra 80 kr. Az előfizetés czélszerüen posta,eszközölhető. tf. Csaba, 1880. szeptember hóban. A „Békésmegyei Közlöny" MEGYEI KÖZÜGYEK. Szabályrendelet Békésvármegye területén az országos és heti vásárok alkalmával tartott gabonapiacz rendezése és az adás-vevési módozatok megállapítása tárgyában. (Folyt. és vége.) 1)„ §. Kereskedő részére megbízott által történendő bevásárlás csakis magyar szövegű nyomtatott jeggyel eszközölhető. A czég pecsétjével ellátott nyomtatott jegyeknek a következő szerkezettel kell birniok, ugymint: A jegyen legfelül van a czég megnevezése; utána egy üres tér az eladó nevének bejegyzésére ; a második sor a gabonanem megjelölésére és a métermázsánkénti ár feljegyzésére; a harmadik a kapott foglaló bejegyzésére; és a negyedik sor a netán kikötött minőség feljegyzésére; ezután következik a gabona minőségére vonatkozó meghatározás; végül a bevásárlás napja és a bevásárló aláírása; az oldalakon az eladóra vonatkozó szabály kivonatát kell tartalmaznia; végül a hátsó oldalon kell a leszámolásnak eszközlésére szükséges rovatokat tartalmaznia. Az eladandó gabonának netáni hibájára eladó a vevőt figyelmeztetni köteles s ezen hiba a minőségi rovatba bevezetendő. Azon eladó, ki ugyanazon gabona áruczikkre két bevásárlási jegyet elfogad, úgyszintén azon jegyén, ki ilyenre az eladót felszólítja, vagy épen biztatja. 20—25 írtig terjedő birsággal büntettetik. 6. §: A vevő czég köteles a bevásárlója által megvett gabonát, ha az az 6. § ban érintett bevásárlójegybe bevezetett minőségűnek találtatik, a kialkudott ár szerint átvenni. Ellenben az eladó köteles mihelyt a bevásárlási jegyet átvette, a próbazsákot bekötni s gabonájával a vásártért elhagyva a kijelölt magtárhoz hajtani; a mennyiben gabonája a próbazsákban levővel nem egyeznék, akkor vevő az átvételre nem köteleztetik s eladó a foglaló viszszaadása mellett a magtárt azonnal elhagyni köteles. 7. g Misiden bevásárlónak azon czégtől, melynek részére a bevásárlást eszközli, azon szóló írásbeli megbízással kell birnia ; ezen napra meghatalmazás a bevásárlási nap megjelölése mellett időről-időre, azonban legfeljebb csakis egy havi tartamra hosszabbítható meg. Kivételt képeznek: a czég a rendszeres üzleti személyzete ha a czég főnökének igazolványával van ellátva; s oly egyének, kik saját szükségletükre eszközölnek bevásárlást. 8. §. A megyebeli városok és községek kötelesek a helyes felmérés czéljából a hiteles tizedes mérleget felállítani, ahhoz vásártéren értő kezelő személyzetet alkalmazni és az ólmozáshoz szükséges anyagokat beszerezni, amely kiadások fedezésére métermázsánként 2 krt meg nem haladható dijakat szedhetnek. 9. §. Ha az eladás mustra szerint történik, a mustra a vevőnek vagy hivatalos ónlemezzel lezárva, vagy az eladó saját pecsétjével lepecsételve átadandó. Kelt Békésmegye bizottságának 1880. évi szeptember hó 13-án s folytatva B -Gyulán tartott rendes közgyűléséből. Kiadta: Terényi Xla,jos, m. aljegyző. A „BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖM" TÁRCZÁJA, Az apa intései. — Elbeszélés. — Irta, Grosz Xja,jos. (Folytatás.) Még csendes volt látszólag. — De tartani lehetett attól, hogy nemsokára elveszti látszólagos nyugalmát s akkor ? Erre Elemér azt mondta magának, hogy ő parancsolni fog egy szenvedélyének, és megmutatja, hogy férfi s nem fogja tűrni, hogy holmi leány féle elkábitsa; ezt azt öreg Cserhátynak is fogadta s majd meglátja, hogy nem lesz-e ura magának? Azon pillanatban, midőn észreveszi, „ hogy heves érzelmek kelnek szivében, azonnal kitépi kebléből. — És talán még nagyobb fogadást is tesz vala, ha Irma meg nem szólítja édes, zengzetes, fülemüle hangján, mely hangok Elemérnek nem a füléhez hatottak, mint más halandónak, hanem épen szenvedélyeihez, melyek 0. legelső adott alkalommal ki akartak törni. Óh csak ez a leány ne volna itt sóhajtá magában. De az a leány ott volt; mellé ült egy székre, mert most már mint leendő sógorát s tretn «nnt nevelőt tekintette. Azután kérdezősködött tőle egy rö^tésről is, meg arról, hogy gondolt-e arra, s a PMP tértekor ily meglepetés vár reá? Még sok kérdéseket intézet hozzá, melyek mindinkább kábiták az erős férfit, ki togadást tön, hogy szivének ura lesz. Parancsolni fog neki. Szegény Elemér ő nem tudta, hogy a szívnek csak az parancsolhat, ki eszét rendelte a fölé, ki a hideg ész szavára hallgat és kit nem indítanak meg a nők könyhullajtásai, ki a legszebb szemek villámainak, a legszebb hölgy mosolyának is ellent tud állani. De mindezek Elemér előtt ismeretlenek voltak s midőn egy reggel fölébredt azon vette magát észre, hogy megint szerelmes. Eleinte haragudott egy kicsit, de tudva azt, hogy itt nem jár ugy mint Kalkbadban, azután itten nem Almafalvi által ismerte meg Irmát, s miután végre Irma is mutatott valami kis rokonszenvet iránta, megbékült magával s nem hajtá végre kegyetlen ítéletét szivén; hanem hagyta azt dobogni tetszése szerint. — Igy tesznek a határozott, erős férfiak. Fogadásukat szentül megtartják ! — VII. Az öreg Cserháty megtudta a viszonyt Julcsa leánya és Vilmos között; nem késett beleegyezését adni egybekelésükhöz. De miután a menyegző még csak 3 hó múlva tartatik meg, hagyjuk őket nyugodtan élvezni azt a pár hetet amit együtt töltenek még. Menjünk B.-be Somfásy Endréhez s nézzük meg, hogy érzi magát beteges nejével. Az ut Nagyváradról B -ig nagyon szép, gyönyörü, elragadó. Hegy-völgy az egész Jobbra-balra magas dombok emelkednek sürü tölgy-bükk , cser-, gyertyán- és másféle erdei fák és bokrokkal. A völgyben kristály tiszta patakok futnak kígyódzva egy lejebb fekvő pont felé. A fák tetején ezer meg ezer madár hallatja szebbnél szebb hangját. Az út tehát elég szép volna, csak nagyon döczögős. Az eső is nagy szemekben kezd hullani mindinkább gyorsulva, félhomályt végre ködbe borul az egész tájék és a csak az egymást sűrűn érő villámok czikázásai világítják meg kísérteties fénnyel. Az út sárosodik, a lovak, — no ezek szegények szivesen mennének, csakhogy lábaik nem viszik őket. Még csak 3 mértföldre vagyunk Váradtól, s 4 ostor és 2 husáng pusztult el szegényeken eddig. Hát még B.-ig? Most egy magas hágóhoz érünk. Itt már tovább nem állhatjuk ülve az állatkínzást. Leszállunk. A kocsis is. Igy haladunk fel a tetőre többször ismétlődvén a fel és lehaladás, végre B.-be sérünk. Csinos kis város. Van főiskolája, szép piacza, gyönyörű emeletes házak s több ily nevezetesség díszíti a főutczát. Ennek közepén a Fekete-Körös egyik ága fut keresztül, melyen át tölgyfa híd vezet. (Folyt. köv.)