Bereg, 1883 (10. évfolyam, 1-54. szám)
1883-01-07 / 1. szám
Beregszász, 1883. január 7. 1. szám. j|j Előfizetési dija ® 1 Egész évre .... (?) Félévre ..... X Negyed évre . . . X Bereg- és Ugocsamegyei p ^ í|i tanítóknak s községek negész Ifi ^ évre, előre beküldve 2 fiO kr. j|] könyvnyomdája BEREG. TÁRSADALMI ÉS MLGYLI LRDLKŰ HETILAP, BEREGMEGYE HIRDETÉSEINEK és A MEGYEI KIR. TANFELÜGYELŐSÉGNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. -------o--MEGJELENIK MNDEM VASÁRNAP REGGEL. X § IX-ik évfolyam. [fi Hivatalos hirdetési díjak: ® $] nyugta bélyeggel s igazolólappal [fi m egyszeri közlésért: [|] r41 100 szóig . . 1 frt 40 kr. $] ^ 200 szóig . . 2 frt 40 kr. j|j l|| Magán hirdetések. ® 50 szóig . . — frt 80 kr. <?>> 100 szóig . . 1 frt 30 kr. <g‰200 szóig . . 2 frt 30 kr. ^ Szerkesztőség: Hová a lap szellemi részllete közlemények küldek: Beregszász, Namény ut 453. Kiadóhivatal Hová az előfizetési és vetési díjak s reclamátiók intézdtek: Nagy Lajos és Sall Gyula ^ Hirdetések s a nyilttérbe $ © szánt közlemények készpénz sd [|! fizetés mellett fogadtatnak el © $ .........— ...... ® Nyilttér sora 20 kr. ítl^i Egyes szám 10 kr. ifi ELŐFIZETSZ FELHÍVÁS „BEREG“ 1883-ik évi kilnczedik évfolyamára. —OÍ&^Ű^O»Nyolcz éve már, ióta lapunk a közönség igaz igényeinek szolgálatában. E nyolcz év alatt meggyőződhetett olvasóközönségük a felől, hogy mindenkor s minden tekintetben elfogtság nélkül s pártatlanul igyekeztünk hazánk és különen megyénk s városunk érdekeit előmozdítani s rendetlenül, az egyenes útról soha el nem tántorodva éltü keresztül a kezdetleges évek nehéz küzdelmeit. E kétségbevonhatlan tényre egyszerűen hivatkozva hívjuk fel olvasóikat előfizetésre egyetlen megyei lapunknak, a ,,Ber ©eynek kilenczedik évfolyamára. Programmunka égi marad; lapunk dolgozó társai szintén a régiek lesznek új erőkkel szaporodva. Hangzatos frázisknak, nagy szavú ígéreteknek nem vagyunk barátai; csak anyit mondunk tehát, hogy mindent, mit a közügy érekében hasznosnak s jónak látunk, igyekszünk megtenni s pártolni; a rosszat és helytelent pedig kímélet nélkül időzni fogjuk. Ajánljuk lapunkt a nagyérdemű közönség becses pártfogásába az uj év alkalmával. Előfizetések pstautalvánnyal legczélszerűbben eszközölhetők. Befizetési díj: Egy évre ............................. . 4 frt. Félévre ......................... . 2 frt. Negyedévre ......................... . 1 frt. Néptanítók s breg- és ugocsamegyei községeknek egy évre előre beküldve 2 frt 50 kr. Gyűjtőknek minden 6 előfizető dánynyal szolgálunk Beregszász, 1812. deczember 31. A „BEREG” szerkesztősége és kiadóhivatala után tiszteletpel- Megyei hivatalos közlemény. BSH 555555 S 5555 AB 5 BS 555 Sä5 S 5 S 5äSA 55ä55SS 5—5Ä—E55S* 2. szám. J. i. 1883. Beregmegye főispánjától. Felhívás Beregmegye közigazgatási bizottságának külömben a folyó hó 11-én tartando*t rendes havi ülését, fontos okokból az 1876. évi VI. tcr. 18. §-a alapján elhalasztom és egyszersmind az e havi ülés határidejéül a folyó hó 18-ik napjának d. e. 9 óráját tűzöm ki, a mikorra a közigazgatási bizottság tisztelt tagjait megjelenésre ezennel felkérem. Kelt Beregszász, 1882. január 2-án. A k. r. bizottság elnöke B. Perényi Zsigmond, főispán. A megyei közéletből. A megyei közélet terén egy idő óta lábra kapni készülő irányzat ellen lehetetlen tiltakozóig föl nem szólalni, mivel ha ezen irányzat erősbödni talál, megyei közéletünknek egy oly káros elfajulása és kinövésévé válhat, hogy az a közügyek iránti érdekeltséget nemcsak hogy teljesen kiöli, hanem ezen felül lehetetlen lesz a köztörvényhatóság eddigi erkölcsi színvonalát s a közgyűlések méltóságát is föntartani. Nem szólunk itt arról a sajnálatos tényről, melynek fenforgása oly roppant kártékonyan hat egész megyei közéletünkre, t. i. hogy megyei közéletünk teréről, a zöld asztal mellől az a közügyek iránt érdeklődő és senkitől sem függő elem teljesen hiányzik, hanem arról akarunk röviden beszélni, amit megyei közéletünk terén csak most a legújabb időben kezdtünk tapasztalni. Vannak ugyanis oly közigazgatási útra tartozó ügyek, ahol egyik, vagy másik bizottsági tag urnak üzleti érdekéről, vagy más szóval zsebéről van szó s ezen üzleti érdekeltek megmentése és sikerre juttatása a köztörvényhatósági jóváhagyástól függ, ahová ez ügyek részint a törvény rendelkezése, részint apelláták folytán kerülnek. Már a községi képviselő testületeknél, hol ez ügyeket első fokúlag tárgyalják, megkezdődik a nagy hajsza. Gondosan feljáratnak az érdekeltek és ügynökeik által a képviselőtestületnek minden kapacitálható tagjai és az aljas korteskedés minden eszköze kimeríttetik, hogy a zseb és üzleti érdek diadalra jusson. Ezerszer sajnos és szomorú, hogy a legközelebbi múltban az egyes képviseleti közgyűlések előtt sikerült az illetőknek ilyes üzleti ügyeket, a világos törvények ellenére sikerre juttatni. Világosan akarunk beszélni és nyiltan kimondjuk, hogy az ösmeretes faeladási és kaszárnya építési s más ehez hasonló ügyekre czélozunk, melyek bőven és eléggé ösmeretesek a megyei közönség előtt s melyek annak idején a hazai sajtókban is szellőztetve voltak. Ezen ügyek aztán a drága, de kedvező képviselőtestületi határozatok kapcsában, részint fellebbezések, részint a törvény rendelkezései folytán a megyei közgyűlés elé kerülnek s a közgyűlés jóváhagyásától függ aztán azoknak érvényben maradása és jogerőre emelkedése. Ekkor kezdődik aztán a második hajsza, t. i. a megyei bizottsági tagoknak egyénenkénti megostromlása. Azon bizottsági tagokra, akik az illető érdekelttel üzleti összeköttetésben vannak, üzleti szempontból gyakoroltatik a pressio s kiadatik nekik a parancs a közgyülésenn megjelenés és szavazásra; a megyei tisztviselőkre azon pressiót gyakorolják, hogy ha kedvezőtlenül mernek fölszólalni, vagy szavazni, a legközelebbi tisztujításnál megbuktatják, mert hisz az érdekelt bizottsági tag és vállalkozó úr hatalmas ember, 30 bis, 40 vokssal rendelkezik. A jó barátok és hitsorsosok hangadó tagjai gondosan felkéretnek, hogy szólaljanak fel a kérdéses ügy mellett, a nem hangadók pedig támogassák azt szavazataikkal, s a közgyűlésen okvetlenül megjelenjenek, így csinálódik aztán a részrehajlatlan közvélemény ! Mikor aztán a megyei közgyűlés napja eljön, akkor már az ügy el van döntve, csupán csak szavazni kell. Már a közgyűlés arczulatja A L I. Beköszöntött a komor őszi idő. — Minden pusztult, minden hervadott. — A Ladányi park fái is hullatták leveleiket. — Minden el volt fedve, a széles sétautak, a lugasok, a kastély előtti nagy tér, minden, a lehullt sárga levelek alatt. Szomorú takarót ad a természetnek az ősz, megható e lassú haldoklás. A Ladányi kastélyban igen szomorú nyár volt, s az ősz méginkább. A gyásznak, siralomnak vége-hossza nem volt. — Az öreg Ladányi Gedeon kevély szivére nagy csapásokat mért egy felsőbb hatalom, mely előtt az ő daczos fejének is meg kellett hajolni. — A családi sírbolt a park szomorú füzei alatt, a nyáron két uj lakót kapott. — Szelíd, jó lelkű neje és deli fia, a család büszkesége, kerestek nyugalmat egy szebb hazában. Az öreget, fia ravatala előtt ütötte meg a szél! Szegény ember! Mennyi reményt zárt magába e sírbolt!.. Elég is volt azután neki ennyi csapás, tehetetlen rosgatag alak lett! Miért is minden múlandó e világon? ! Fiatal, alig tizenhét éves leányán kívül nem maradt senkije. — A nemrég még vig, zajos Ladányi kastélyban a bánat ütött állandó tanyát. — Emma nevelőjén kivel senkivel nem érintkezett, anyja halála óta nem hagyta el a kastélyt. — A ház régi jó barátai, a vig czimborák is elkerülték a vén Ladányit; fájt nekik rá dózdi arra a keserű arczra, melyre a sors nagyon is látható vonásokkal jegyezte fel csapásait. Egy nagy zsölyeszékben ült egész nap, folytonosan mereven maga elé bámulva. — Vén komornyikja őgyelgett mindig körülte lesve kívánságait. Hej, nagyon csöndes ember lett a gőgös Ladányi Gedeonból ; meglátszott egész valóján, hogy bizony jobb volna már neki is a szomorú füzek alatt, lezárva a nehéz igát, pihenni a többiekkel, csendben, békén! Emmára megint szomorú napok jöttek. Úgyis oly elhagyatott volt, most meg már nevelője is búcsúzni készült. Külföldre akart menni tanulmányai bevégzése végett Jövője kívánta. — Fel akarta magát küzdeni, hogy elérje azt a még most elérhetetlen csillagot, mely derült fényt vetett bus napjaira, s a sugarak oly vigasztalók . A hosszas együttlét, a kölcsönös rokonszenv, ledöntő a rang, az előítéletek korlátait, a szerelem összefűzte őket, nem képezhettek kivételt a szív örök törvényei alól. Őszintén, a lélek, a szív első hevével szerették egymást, élve a jelen perczeinek, örömeinek, nem gondolva arra, hogy a jövőnek fájdalmai is vannak! — És eljött a válás nehéz órája is. Barna Elek kedvencz fája alatt ült egy kis padon. Alkonyodott. A kastélyból messze kihallatszott a zongora hangja, egy-egy accord fájdalmasan zendült végig a fák közt, olyan könnyet facsaró hangok, melynek hallattára összeszorul a kebel, a szivet elfojtja valami, az ember egy ösmeretlen fájdalmat érez, melynek okát nem tudja adni; előjön a múlt, a jelen minden keserűsége, minden bánata, előtűnik az élet sötét oldalaival, küzdelmeivel, nyomorúságával, elfog bennünket az életmegvetés, vágyódás egy szebb világba, hol a remény nem marad puszta remény, a hol a küzdelemnek jutalma van, a szerelemnek csak édessége, s az életnek örök gyönyöre. A nevelő lelkén átvonult mindez egy pár pillanat alatt. A dal elhangzott: Emma sebesen haladt végig a széles utakon, arcza égett, s a szívverése még gyorsabb menésre ösztönözte, j — Tudta, hogy ő ott lesz, ott várja őt. — És ez az MT Lapunk mai számához egy féliv melléklet van coatolva.