Bereg, 1892 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1892-10-09 / 41. szám

41. szám. XVIII. évfolyam. Megjelenik minden vasárnap. Beregszász, 1892. október 9. TÁRSADALMI ÉS MEGYEI ÉRDEKŰ HETI­LAP. BEREGVÁRMEGYE, A BEREGVÁRMEGYEI MAGYAR KÖZMŰVELŐDÉSI EGYLET­ ÉS A GAZDASÁGI EGYESÜLETNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési árak: Egész évre 4 frt, félévre 2 frt. negyedévre 1 frt. — Egyes szám 10 kr. Nyilttér sora 20 kr. — Hirdetési bélyegdij 30 kr. Hirdetések árszabály szerint jutányosan számíttatnak. Felelős szerkesztő: Belmunkatárs: dr.Belényesy András Kóródy Zoltán Szerkesztőség: Beregszászban, Félszer­ utcza 512-513. sz. Kiadóhivatal: Beregszász, Namény-utcza 503. sz. Előfizetés, hirdetés és nyílttéri díjak a kiadóhivatalban fizetendők. Hirdetések készpénzfizetés mellett közöltetnek. G­azdaközönségünk és az áruraktár. három Minden gazdasági termény előállítása tényező közreműködésétől függ, ezzel a külső természet, a tőke és a munka. Általánosságban azért minden birtok termés­hozama annál nagyobb lesz, minél több tőke és munka vétetett igénybe a termés eredmény elérésénél. A megfelelő tőke gyakran hitel igény­bevétele által teremtetik elő és a nagy­bir­tokos előnye a kis­gazda fölött leginkább abban áll, hogy előbbinek a hitelszerzés minden útja könnyebben hozzá­férhető, sőt ha el van ismerve róla hogy jól gazdálko­dik, személyes hitele is tetemes. Azon államokban a­hol a gazdasági érdek­képviselet kellőleg szervezve van, ezen hiányon hitelszövetkezetek alakítása által van segítve. A társadalmi tevékenység hazánk né­mely megyéjében szintén létesített már ily hitelszövetkezetet, megyénkben azonban te­kintettel annak heterogén viszonyaira ily szö­vetkezet létesítése társadalmi úton ez idő szerint még keresztül vihető nem volt, bár illetékes tényezők e kérdés megoldásával már behatóan foglalkoztak. Nagy szolgálatot tett azért a „Bereg­szászi Gőzmalom és Áruraktár Részvénytár­saság“ midőn a közraktári intézményt léte­sítette, mert ez által a gazdaközönségnek egy olcsó hitelforrást nyitott. A termények előnyös értékesítésére ál­talánosságban csak rövid ideig tartó alka­lom kínálkozik. Ez alkalom megragadása most lehetővé van téve a termelőnek, mert a közraktár által nyújtott olcsó hitel foly­tán nincsen oda utalva, hogy pénzszükség által szorítva, a termés betakarítása után ezt azonnal áruba bocsássa és ha áruját a közraktárba beadja még az az előnye is megvan hogy az alkalmas piaczon lévén el­hely­ezve a kereskedelmi előnyös conjunc­­turát minden perczben felhasználhatja; el­lenben ha otthon tartja készletét úgy, elte­kintve attól hogy a kezelési költség ott is csaknem annyira rúg mint a közraktárban, az utak járhatatlansága és a közlekedési eszközök hiánya miatt, éppen akkor nem jelenhet meg terményével a piac­on, mikor az előnyös értékesítést magának biztosíthatná. Hogy a közraktár által nyújtott hitel olcsó, bizonyítja az, hogy nincsen várme­gyénkben pénzintézet melynél a hitelt igény­lők oly olcsón juthatnának, pénzhez, mint itt. Árszabása is mérsékelt. Előnyösebb még a Magyar Leszámítoló és Pénzváltóbank közraktárai árszabásánál is, pedig ezen intézet a közönség legnagyobb bizalmát élvezi, a­mi abból is látszik hogy ezen intézetnél az első tiz év raktározási forgalma nem kevesebb mint 38.226,689 méter mázsát tett ki. Egy példával kívánom illustrálni a költ­séget mely egy fél esztendei raktáro­zási idő alatt felmerül. Ez a következő: Beraktározási költség fekbér a 6 hónapra 3-szori lapátolás kiraktározás 2-5 krajczár, 15-6 2-4 35 24 krajczár, összesen Már most a legnagyobb valószínűség szerint e fél esztendei idő alatt áll elő oly előnyös kereskedelmi conjunctura, hogy idő­közben a tulajdonos eladhatja terményét , és ha ezen várt áremelkedés nem is követ­keznék be, csak normális eladási viszonyo­kat feltételezve, még mindég megtérülnek ezen költségek azon árkü­lömbözet által mi­lyen a tavaszi és őszi árkülömbözet lenni szokott. Erről különben a határidő üzlet jegy­zései is tanúságot tesznek. — Azért melegen ajánljuk ez a gazdaközönség érdekében lé­tesített intézmény igénybevételét. St. M. I SX\\X\\XO-X'\X\\X\\X\\X\\X\\X\\X\\X\\X\\X\ \\\V.\\\\V\VN\\\V,\XWX'\\Y WWWWWV X. .X X X .XV X x\\x\ Vármegyei közgyűlés. Beregvármegye törvényhatóságának bizott­sága f. hó 4 én és 5 én közgyűlést tartott, mely­nek tárgyalásairól a következőket jelentjük. A főispán a közgyűlésbe ősi szokás sze­rint meghivatván, a gyűlést a következő beszéd­del nyitotta meg. Mielőtt a gyűlést megnyitni szerencsém lehetne vármegyénk belügyeit, illetőleg kívá­nok pár rövid megjegyzést tenni. A központi scontrot megtartottam a teg­napi napon mint az gyakorlatban van; úgy az ügy mint pénzkezelést illetőleg mint a múltban úgy általánosságban most is csak dicsérőleg nyilatkozhatom a tisztikar oda adó szorgalmát illetőleg. Az ügyforgalom azonban oly óriásilag növekszik, nem egész 3/4 év ismét 841 szám szaporulatot mutatván fel hogy daczára a leg­önfeláldozóbb munkásságnak maholnap mi kik a vármegye administratióját vehetjük abba a helyzetbe jutunk, hogy kénytelenek leszünk ki­nyilatkoztatni, hogy az adminizlatió menetéért a folyton fokozódó követelményekkel szemben, azon tiszti létszámmal, a­mely 67 óta nem vál­tozott, a felelőséget el nem vállalhatjuk. Ezért azon indítván­nyal járulok a tör­vényhatóság elé méltóztassanak az alispáni je­­lentésből kifolyólag, beszerzendő statisztikai ada­tok alapján az országgyűléshez feliratot intézni, valamint feliratunkat közöl­­je a szomszéd törvény­­hatóságokkal de a vármegye képviselőivel is a melyben felfejtvén helyzetünket, kérjük az ország törvényhozását, hogy vagy tűzesse napirendre a közigazgatási törvény reformját, vagy ha ez nincs kilátásban úgy gondoskodjék sürgősen a vármegyék dotációinak felemelése által arról, hogy az administrate fel ne akadjon. Súlyosbítja helyzetünk, tisztelt közgyűlés még azon körülmény is, hogy nagyrészt a túl­feszített munka folytán megbetegedett főjegy­zőnket nélkülözzük, a­ki nem csak büszkesége, de egyik főtámasza, oszlopa, tisztikarunknak. Egy hely áll itt üresen ma, a­melyen 19 év óta meg szoktuk őt láthatni, azt hiszem mind­nyájunk osztatlan érzelmének adok akkor kife­jezést, a midőn azt óhajtom, hogy őt erőben egészségben minél előbb ismét körünkben lát­hassuk. Most pedig van szerencsém a gyűlést megnyitni. Az elnöki megnyitó után Kovács Lajos tb. főjegyző a főispánt pár rövid szóban üdvözöl­vén, következett a napirend. Varga Lőrincz és társai bizottsági tagok indítványára a közgyűlés zajos éljenzések kö­zött egyhangúlag elhatározta, hogy Kossuth Lajos nagy hazánkfiához 90-ik születésnapja al­kalmából, a magyar haza iránt tanúsított el­évülhetetlen érdemeiért üdvözlő irat intéztessék. Az alispán időszaki jelentése felolvastatván a közgyűlés elhatározta, hogy a képviselőház­­hoz felterjesztést intéz az iránt, hogy vagy vétessenek napirendre a közigazgatási reformot c­élzó törvényjavaslatok, vagy pedig ha ez nem lehetséges, intézkedjék a törvényhozás a vár­megye dotatiójának felemelése iránt. Ugyancsak az alispáni jelentés alapján el­határoztatott, hogy a felvidéki ínségesek javára begyült s az ínség megszűnése folytán ki nem osztott adományokból 100 frt a megyebeli tűz­­károsultak részére adományképp osztassák ki, a fennmaradó összegből pedig egy szükség ese­tén jövőben felhasználandó könyöradományi alap létesíttessék. Az ebtartási szabályrendelet a miniszter­­ által módosítás végett leküldetvén, az az e végre­­ alakított bizottságnak javaslattétel végett ki­adatott. Olvastatott a kereskedelmi miniszter le­irata, melyben tudatja, hogy a podheringi La­­tor­cza hídon kért vámmentességet nem engedé­lyezheti, mert arra a kincstár 1894. január 1-ig szerződést kötött és mert annak bérjövedelme a jövő évi állami költségvetésbe fel van véve. A közgyűlés elhatározza, hogy hivatkozva azon fontos gazdasági érdekekre, melyek az említett hid vámmentességét indokolják a miniszterhez újból feliratot intéz, a melyben arra kéri, hogy a vámmentességet legalább 1894. évi január hó elsejétől engedélyezze s a felirat kedvező elin­tézése érdekében a vármegyei képviselőket köz­benjárásra felkéri. Egyúttal a közgyűlés ki­mondta azt is, hogy miután az útadó a polgá­rokra amúgy is nagy terheket ró, a forgalmi s gazdasági viszonyokra annyira bénítólag ható hidvárook eltörlése iránt a képviselőházhoz fel­iratot intéz. A vármegye jövő évi költségvetése 58925 frt szükséglet és 59050 frt fedezettel megálla­pittatott. A betegápolási pótadó a jövő évre is 5 °­0-ban állapíttatott meg. Az igazoló választmány tagjaiul az 1893. évre a főispán kinevezte elnökké Táj­el Ödön főjegyzőt; tagokká: Ekkel György, Benda Kál­mán és Kallós Tivadar bizottsági tagokat; a közgyűlés megválasztotta: Kóródy Sándor, Já­­szay Jenő, Barta Ödön, Tar János és Varga Lőrincz biz. tagokat. A közgyűlés elhatározta, hogy a vármegye területén két helyen u. m. Beregszászban és Munkácson alakíttassanak lóavató bizottságok, a bizottságok tagjaivá megválasztattak : I. a beregszászi lóavató bizottságba el­nökké: Jobszty Gyula alispán, tagokká: Balla Sámuelt, id. Buzinkay Pétert és Dancs Györgyöt, a megyei állatorvosba tiszaháti és kaszonyi fő­­szolgabírákat, és Beregszász város polgármesterét.

Next