Bereg, 1892 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1892-10-09 / 41. szám
41. szám. XVIII. évfolyam. Megjelenik minden vasárnap. Beregszász, 1892. október 9. TÁRSADALMI ÉS MEGYEI ÉRDEKŰ HETILAP. BEREGVÁRMEGYE, A BEREGVÁRMEGYEI MAGYAR KÖZMŰVELŐDÉSI EGYLET ÉS A GAZDASÁGI EGYESÜLETNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési árak: Egész évre 4 frt, félévre 2 frt. negyedévre 1 frt. — Egyes szám 10 kr. Nyilttér sora 20 kr. — Hirdetési bélyegdij 30 kr. Hirdetések árszabály szerint jutányosan számíttatnak. Felelős szerkesztő: Belmunkatárs: dr.Belényesy András Kóródy Zoltán Szerkesztőség: Beregszászban, Félszer utcza 512-513. sz. Kiadóhivatal: Beregszász, Namény-utcza 503. sz. Előfizetés, hirdetés és nyílttéri díjak a kiadóhivatalban fizetendők. Hirdetések készpénzfizetés mellett közöltetnek. Gazdaközönségünk és az áruraktár. három Minden gazdasági termény előállítása tényező közreműködésétől függ, ezzel a külső természet, a tőke és a munka. Általánosságban azért minden birtok terméshozama annál nagyobb lesz, minél több tőke és munka vétetett igénybe a termés eredmény elérésénél. A megfelelő tőke gyakran hitel igénybevétele által teremtetik elő és a nagybirtokos előnye a kisgazda fölött leginkább abban áll, hogy előbbinek a hitelszerzés minden útja könnyebben hozzáférhető, sőt ha el van ismerve róla hogy jól gazdálkodik, személyes hitele is tetemes. Azon államokban ahol a gazdasági érdekképviselet kellőleg szervezve van, ezen hiányon hitelszövetkezetek alakítása által van segítve. A társadalmi tevékenység hazánk némely megyéjében szintén létesített már ily hitelszövetkezetet, megyénkben azonban tekintettel annak heterogén viszonyaira ily szövetkezet létesítése társadalmi úton ez idő szerint még keresztül vihető nem volt, bár illetékes tényezők e kérdés megoldásával már behatóan foglalkoztak. Nagy szolgálatot tett azért a „Beregszászi Gőzmalom és Áruraktár Részvénytársaság“ midőn a közraktári intézményt létesítette, mert ez által a gazdaközönségnek egy olcsó hitelforrást nyitott. A termények előnyös értékesítésére általánosságban csak rövid ideig tartó alkalom kínálkozik. Ez alkalom megragadása most lehetővé van téve a termelőnek, mert a közraktár által nyújtott olcsó hitel folytán nincsen oda utalva, hogy pénzszükség által szorítva, a termés betakarítása után ezt azonnal áruba bocsássa és ha áruját a közraktárba beadja még az az előnye is megvan hogy az alkalmas piaczon lévén elhelyezve a kereskedelmi előnyös conjuncturát minden perczben felhasználhatja; ellenben ha otthon tartja készletét úgy, eltekintve attól hogy a kezelési költség ott is csaknem annyira rúg mint a közraktárban, az utak járhatatlansága és a közlekedési eszközök hiánya miatt, éppen akkor nem jelenhet meg terményével a piacon, mikor az előnyös értékesítést magának biztosíthatná. Hogy a közraktár által nyújtott hitel olcsó, bizonyítja az, hogy nincsen vármegyénkben pénzintézet melynél a hitelt igénylők oly olcsón juthatnának, pénzhez, mint itt. Árszabása is mérsékelt. Előnyösebb még a Magyar Leszámítoló és Pénzváltóbank közraktárai árszabásánál is, pedig ezen intézet a közönség legnagyobb bizalmát élvezi, ami abból is látszik hogy ezen intézetnél az első tiz év raktározási forgalma nem kevesebb mint 38.226,689 méter mázsát tett ki. Egy példával kívánom illustrálni a költséget mely egy fél esztendei raktározási idő alatt felmerül. Ez a következő: Beraktározási költség fekbér a 6 hónapra 3-szori lapátolás kiraktározás 2-5 krajczár, 15-6 2-4 35 24 krajczár, összesen Már most a legnagyobb valószínűség szerint e fél esztendei idő alatt áll elő oly előnyös kereskedelmi conjunctura, hogy időközben a tulajdonos eladhatja terményét , és ha ezen várt áremelkedés nem is következnék be, csak normális eladási viszonyokat feltételezve, még mindég megtérülnek ezen költségek azon árkülömbözet által milyen a tavaszi és őszi árkülömbözet lenni szokott. Erről különben a határidő üzlet jegyzései is tanúságot tesznek. — Azért melegen ajánljuk ez a gazdaközönség érdekében létesített intézmény igénybevételét. St. M. I SX\\X\\XO-X'\X\\X\\X\\X\\X\\X\\X\\X\\X\\X\ \\\V.\\\\V\VN\\\V,\XWX'\\Y WWWWWV X. .X X X .XV X x\\x\ Vármegyei közgyűlés. Beregvármegye törvényhatóságának bizottsága f. hó 4 én és 5 én közgyűlést tartott, melynek tárgyalásairól a következőket jelentjük. A főispán a közgyűlésbe ősi szokás szerint meghivatván, a gyűlést a következő beszéddel nyitotta meg. Mielőtt a gyűlést megnyitni szerencsém lehetne vármegyénk belügyeit, illetőleg kívánok pár rövid megjegyzést tenni. A központi scontrot megtartottam a tegnapi napon mint az gyakorlatban van; úgy az ügy mint pénzkezelést illetőleg mint a múltban úgy általánosságban most is csak dicsérőleg nyilatkozhatom a tisztikar oda adó szorgalmát illetőleg. Az ügyforgalom azonban oly óriásilag növekszik, nem egész 3/4 év ismét 841 szám szaporulatot mutatván fel hogy daczára a legönfeláldozóbb munkásságnak maholnap mi kik a vármegye administratióját vehetjük abba a helyzetbe jutunk, hogy kénytelenek leszünk kinyilatkoztatni, hogy az adminizlatió menetéért a folyton fokozódó követelményekkel szemben, azon tiszti létszámmal, amely 67 óta nem változott, a felelőséget el nem vállalhatjuk. Ezért azon indítvánnyal járulok a törvényhatóság elé méltóztassanak az alispáni jelentésből kifolyólag, beszerzendő statisztikai adatok alapján az országgyűléshez feliratot intézni, valamint feliratunkat közölje a szomszéd törvényhatóságokkal de a vármegye képviselőivel is a melyben felfejtvén helyzetünket, kérjük az ország törvényhozását, hogy vagy tűzesse napirendre a közigazgatási törvény reformját, vagy ha ez nincs kilátásban úgy gondoskodjék sürgősen a vármegyék dotációinak felemelése által arról, hogy az administrate fel ne akadjon. Súlyosbítja helyzetünk, tisztelt közgyűlés még azon körülmény is, hogy nagyrészt a túlfeszített munka folytán megbetegedett főjegyzőnket nélkülözzük, aki nem csak büszkesége, de egyik főtámasza, oszlopa, tisztikarunknak. Egy hely áll itt üresen ma, amelyen 19 év óta meg szoktuk őt láthatni, azt hiszem mindnyájunk osztatlan érzelmének adok akkor kifejezést, a midőn azt óhajtom, hogy őt erőben egészségben minél előbb ismét körünkben láthassuk. Most pedig van szerencsém a gyűlést megnyitni. Az elnöki megnyitó után Kovács Lajos tb. főjegyző a főispánt pár rövid szóban üdvözölvén, következett a napirend. Varga Lőrincz és társai bizottsági tagok indítványára a közgyűlés zajos éljenzések között egyhangúlag elhatározta, hogy Kossuth Lajos nagy hazánkfiához 90-ik születésnapja alkalmából, a magyar haza iránt tanúsított elévülhetetlen érdemeiért üdvözlő irat intéztessék. Az alispán időszaki jelentése felolvastatván a közgyűlés elhatározta, hogy a képviselőházhoz felterjesztést intéz az iránt, hogy vagy vétessenek napirendre a közigazgatási reformot célzó törvényjavaslatok, vagy pedig ha ez nem lehetséges, intézkedjék a törvényhozás a vármegye dotatiójának felemelése iránt. Ugyancsak az alispáni jelentés alapján elhatároztatott, hogy a felvidéki ínségesek javára begyült s az ínség megszűnése folytán ki nem osztott adományokból 100 frt a megyebeli tűzkárosultak részére adományképp osztassák ki, a fennmaradó összegből pedig egy szükség esetén jövőben felhasználandó könyöradományi alap létesíttessék. Az ebtartási szabályrendelet a miniszter által módosítás végett leküldetvén, az az e végre alakított bizottságnak javaslattétel végett kiadatott. Olvastatott a kereskedelmi miniszter leirata, melyben tudatja, hogy a podheringi Latorcza hídon kért vámmentességet nem engedélyezheti, mert arra a kincstár 1894. január 1-ig szerződést kötött és mert annak bérjövedelme a jövő évi állami költségvetésbe fel van véve. A közgyűlés elhatározza, hogy hivatkozva azon fontos gazdasági érdekekre, melyek az említett hid vámmentességét indokolják a miniszterhez újból feliratot intéz, a melyben arra kéri, hogy a vámmentességet legalább 1894. évi január hó elsejétől engedélyezze s a felirat kedvező elintézése érdekében a vármegyei képviselőket közbenjárásra felkéri. Egyúttal a közgyűlés kimondta azt is, hogy miután az útadó a polgárokra amúgy is nagy terheket ró, a forgalmi s gazdasági viszonyokra annyira bénítólag ható hidvárook eltörlése iránt a képviselőházhoz feliratot intéz. A vármegye jövő évi költségvetése 58925 frt szükséglet és 59050 frt fedezettel megállapittatott. A betegápolási pótadó a jövő évre is 5 °0-ban állapíttatott meg. Az igazoló választmány tagjaiul az 1893. évre a főispán kinevezte elnökké Tájel Ödön főjegyzőt; tagokká: Ekkel György, Benda Kálmán és Kallós Tivadar bizottsági tagokat; a közgyűlés megválasztotta: Kóródy Sándor, Jászay Jenő, Barta Ödön, Tar János és Varga Lőrincz biz. tagokat. A közgyűlés elhatározta, hogy a vármegye területén két helyen u. m. Beregszászban és Munkácson alakíttassanak lóavató bizottságok, a bizottságok tagjaivá megválasztattak : I. a beregszászi lóavató bizottságba elnökké: Jobszty Gyula alispán, tagokká: Balla Sámuelt, id. Buzinkay Pétert és Dancs Györgyöt, a megyei állatorvosba tiszaháti és kaszonyi főszolgabírákat, és Beregszász város polgármesterét.