Az Őslakó, 1939. január-június (2. évfolyam, 1-26. szám)

1939-01-01 / 1. szám

oldal. újságokat olvastunk, amelyeknek hasábjain alig pár hete még a cse­heknek gyújtottak tömjént és Cseh­szlovákia integritása mellett tör­tek lándzsát, most pedig ugyanazok a tollak szinteg boldog ujjongással Magyarországot dicsőítik, undorunk — bocsánat az erős kitételért - - hányingerré válik! A zsidók egy része — a magya­rokhoz vagy a csehekhez való csat­lakozás tekintetében — semleges maradt. Magyar kultúráját nem ad­ta fel. Magyarul beszélt. Magyar­nyelvű újságot olvasott, esetleg gyermekét a magyar iskolába járat­ta, de egyébként közösséget, főként politikai sorsközösséget nem vállalt a magyarsággal. Az ilyen semleges zsidók, ha nem is használtak a magyarság­nak, de nem is igen ártottak, így aztán magyar szempontból nem is eshetnek olyan súlyos kifogás alá, mint az előbbiek, a mellőlünk vég­kép elállott zsidók. De a világért sem akarjuk elhall­gatni, hogy láttunk mi — leginkább csak Munkácson — igaz, derék, lélekben is igaz magyar zsidókat is, akik tántoríthatatlanul ott álltak soraink között, megmaradva ma­gyarnak, vállalva és viselve a cse­hekkel szemben jó magyarságuk minden erkölcsi és anyagi hátrá­nyát. Nem voltak sokan, Jaross Andor érsekújvári beszéde szerint az, ujjunkon is megszámlálhatnék má­sutt őket, de ez a kis csapat aztán, amely minden hátsó gondolat nélkül örült a felszabadulás szent órájának, annál szebb és megbecsülendőbb ki­vétel A volt Kárpátalja minden ko­moly magyar vezetője mindenkor méltányolta és megfelelő szerephez juttatta ezeket a magyarnak maradt zsidókat, s nem érte őket kirívóbb mellőzés felszabadulásunk után sem, és hogy a jövőben sincs mitől tar­­taniok, bizosíték rá az új zsidótör­vénynek az az intézkedése, hogy a magyar Felvidéken az illetékes mi­niszter a zsidókkal szemben való magatartás tekintetében kivételeket tehet. 20 éven keresztül éber szemek­kel figyeltük polgártársainkat. A zsidókat is. Ismerjük minden lépé­süket, minden tettüket, így ma­gyarsága súlyának meghatározása céljából mérlegre tehetünk bárkit, aki velünk együtt élte át a 20 esz­­tendő. Tévedés kizárva! Mi nem kívánjuk az ül­döztetését az olyanoknak sem, akik ezen a pontos mérlegen könnyűnek találtatnak. Az átlagember szürke, gyáva és megalkuvó szokott lenni. Társadalmi pellengérre, vagy éppen állami bíróság elé csak azokat állí­tanék, akik a magyarság ellen tör­vénykönyvbe ütköző s megbocsát­hatatlan bűnt követtek el: nemzet­­gyalázást, árul­ást, vagy más ilyet. De viszont azt sem várhatja senki, hogy amikor az érdemek elismeré­séről és a jövő munkásainak a ki­válogatásáról van szó, a könnyű faj­súlyú embereket, akár keresztények. A csehszlovák szociáldemokra­­ta pártnak nem hiába, hogy mindig így írtuk le a nevét, mert még soha jobban el nem árulták, sárba nem taposták, nevetségessé nem tették áldemokraták és ezek álszocialisták, áldemokraták és álszocialisták. Nézzük csak végig működésüket! A cseh szociáldemokraták nem­zetköziek voltak a külföld felé. Ezt azonban gyakorlatban úgy értel­mezték, hogy rálicitáltak a legsovi­­nistább cseh nemzeti és polgári pártokra. Mikor a magyar nyelv jo­gait szavazták le Pozsony, Kassa és Ung­vár képviselt­estületében, ak­kor a cseh szociáldemokraták kül­föld felé is ledobták az álarcot és nagy nemzetköziségükben­­ a ma­gyar nyelv ellen szavaztak. Nem röstelték ezek az áldemokraták nyíltan is szemébe vágni a világ­nak, hogy igenis, nálunk ne beszél­jenek a városi képviselőtestületi ta­gok, magyarul, noha ezek túlnyomó többsége jól csakis magyarul tudott, így esett meg szégyenszemre, hogy jóformán csak magyarul tudó szociáldemokraták is a magyar nyelv jogai ellen sza­vaztak. Hogy milyen vakmerően kép­mutató volt ez a párt, azt legjobban igazolja dr. Dérer Iván állásfoglalá­sa, aki beszédeinek egész sorában azt fejtette ki mindig, hogy Magyar­­országnak nem szabad visszaadni a tiszta magyar területekből sem még egy nézetmétert sem. És a párt pa­cifista programot úgy szövegezte meg dr. Dérer Iván, — miszerint a szociáldemokraták készek inkább meghalni, semhogy egy talpalatnyi földről is lemondjanak. Schultz Náci, a hírhedt szocdem kijáró agi­tátor és képviselő kijelentette a cseh parlamentben, — sőt ő volt az első, a­ki kijelentette, hogy életét és vérét áldoza fel a cseh köztársa­ság területi sérthetetlenségéért. Nos, Schultznak igaza is volt: saját szemeinkkel láttuk, amint 6 ezer koronát fizetett ki a munkácsi Pári­sien Grill barban egy átmulatott éj­szaka után, de ugyanakkor, Schultz úr kegyes színe elébe járuló, nyo­morgó munkásoknak a számára nem hogy pénze, de egy jó szava sem volt. Hogy a szociáldemokraták mi­lyen álláspontot tanúsítottak a ma­gyar nyelv jogaival szemben, arra nézve jellemző, hogy Dérer igéng­­ügyminiszter egy munkácsi újsárgó­hoz, — aki nyelvi sérelmet po­­szolt meg nála, s olyan rendelke­zést intézett, amely szerint magyar nyelvi panaszt a jövő­ben csak csehül lehet feni. Ez a rendelkezés már akor történt, mikor lord Runcímani -á­­gában a nemzetiségek katonáli b e­­rendezkedéséről folytatott záro­lásokat. A szociáldemokraták a cseh­­­vinizmusukban olyan szigorúan i­gaszkodtak a dogmákhoz, hogy sí­­iképen sem mentek bele, sőt párt elleni merényletnek minősít­ték, hogy egyes magyar párttag a csehszlovák helyett csehszlovák,­ szocdem pártra szerették volna a párt elnevezését átváltoztatni. Az adatok egész halmazát lehetne­­ a cseh szocdem sovinizmus bizony­tására felsorakoztatni, de a sok kö­zül még csak egy esetet említün meg: Piciha munkácsi betegsegélyt igazgató több magyar nemzetiségi és anyanyelvű betegpénztári alkal­mazottat népszámlálás idején meg­fenyegetett, hogy ne merjék magu­kat magyarnak vallani. A legnagyobb perfidiák egyi­ke az, ahogy a cseh-szocdemek a magyar iskolaügyekben jártak el Magyar iskolát semmi szín alatt­­sem akart megengedni Bechyné sem Dérer elvtárs emlékezetes is­kolaügyi miniszter korukban. Gyö­nyörű szép indokolással utasították vissza mindig az ungvári és munká­csi­ magyar gimnáziumok felállítását Mesterműve volt a becstelenségnek egy ilyen ravaszul megszerkesztett visszautasítás. A hontalanok tízezrei hiába ki­abáltak a cseh szocdemek segítsége után. Ezek a híres áldemokraták so­hasem mutatták a legkisebb jóaka­ratot sem, hogy segítsenek rajtuk. Mikor pedig elkészült az ú. n. Lex- Dérer, akkor tízezreket vasaltak be olyan állampolgárságok megadásá­­­ért, amelyeket sohasem lett v­olna szabad megtagadni Hogy milyen demokraták vol­tak a cseh szocdemek azt a '­ik In-n­ternacionálé álláspontján ki.""­ ki akarták a cseheket zárni az inter­­nacionáléból — az igazolja a leg­jobban, miszerint a cseh szociálde­mokraták ellenzése nélkül, sőt az ő hathatós közreműködésükkel jött létre a rendtörvény, a kivételes ál­lamvédelmi törvény, majd a rend­törvény szigorítása. Ezek a törvé­nyek az egyéni szabadság teljes gúzsbakötését, diktatórikus uralmat (hiszen rendeletekkel lehetett kor­mányozni!) a sajtószabadság telje­sen illuzórikussá tételét,­­minden indokolás nélkül be lehetett a lapo­kat tiltani) sőt a lelkiismereti sza­badság megsemmitését jelentették. Sajnos, a budapesti Népszava soha sem emelte fel a szavát a cseh test­­­ve par magyarellenes ténykedései­­miatt,­­ mint a vakok dicsőítették a sah mokráciát, amelynek leg­re'-, nett, b torzszülöttje éppen a cseh szociáldemokrata párt volt. A mag­yar őslakó munkásság r jói -■■■/ a cseh szociáldemokr­­á­tors­zág csak arra jó, miszerint e, ■ Vveknek kitűnő pozíciókat­­ te itsbn és igy a magyarok közöt­t az utóbbi időben már csak ar*.»V volt­ak a párt tagjai, akiket oda , bb­iilyen anyagi természetű kap kötő|fí. (Alkalmazás, lís-­odri Jö, del mező f v\r\V.­­ \\v vo - ^ ; mek - Különben egész ki képeziz államben. ban való részvételnek árs, hogy es : - ' és munkásfrti ir szoedemek sb-ad tették. Ide heeztég müveléilen, nit­rülökei bátn­yfot. Ezek a s , ,dem »ur csak értet k a m­es ' a boltbe , csak autó éltek, ont kiskirál annak , .munkásnak, ellenü: rácm­elni a szavát! N­őnre is gyűlö­­­k , alaposan! Még ki sem szalad erte ' ezt a szót ”,a. munkás őslakos élet, hogy szociad­emokrata! Uralmuka mi sem jellemzi jobban, minthogy a demokráciát prédikálva, a 20 év ala­t elfelejtették kiírni a -­at a betegsegélyző pénztáraknál! Demo­t­­ mertek beszélni, de saját f­őtáboruktól is féltek, hogy l­atják őket a jó zsíros ál­lások­ , a derék igazgató urak mi­niszt egszégyenítő fogadó­szok bonyolították le az üzle­tiket­­ kipárnázott ajtók mögött. Paloták­ építettek, de a munká­sok be­­ségük esetén legfeljebb szpirin és keserű sót kaptak, magyar slako­­,betegsegélyző orvo­kká Andoan terrorizálták, hogy sakk halálokbetegeket ösmerjek le leknek, nehogy táppénzt '­s akik folyósitani. Ellenben a­z­ég­yíkosság renegátjait i­­­s választásokon tízezreket ;rescAtet Gr­éh­nbergbe küldtek m Imes* n nyaralni. A szegény tudó . cg munkásul­ pedig a Y k b-t-. k, akkor kapta« csa­ 'Apó­­®s vosságot, amely se -f. -htfel előbb» búcsút rr £ ^ \ti k­it­­el3iek. No^betegjele­­'munk^^t.-^csodahan ezt a toV ,k me^uleltek De ' ,1ZU£ társasagot, háiul 3 ^gonoszabb mun­, o *• o!­­ cseh szociáldemok­­rates br2t’n»or a betegsegélyzők a fizetni es nyugdíjbiztosító minden ára 1l..Jttudó. munkaadókat getol. iihtte^be ^ekeztek ker­­ti esetek fordultai« . ' tn(JVP(f kintetben. Megtör­, SA;» ft2 krns ,ar­kaparó, 5S tak arra acélra, „i, , gessek Mg az afg­yben volt néha eine­s, irga^ _ addig a csehszlova szocdem intézmények­ben dyesm­ol szo sei lehetett Ők maguk volk a farulé,kivetöki be­­hajtok, feldezesi fórus és biróság egy szemeben. Jaj volt annak, aki a kezukbe került. j . kis kél a csehszlovák szocdemek oldásos működéséről A munkásságirka ki­sérte mindvégig ezt a gyalatos, mnden szocializ­­must és emokráciát megcsúfoló társaságot, ezt érdekelnek megve­tésnél egyet! Hogyan értelmezték a demokráciát a cseh szociáldemokraták ? akár zsidók, elébe helyezzük azok­nak a kipróbáltaknak, a biztosak­nak, akik magyarságukat hűségesen megőrizték, azért áldozatokat hoz­tak, vagy éppen meg is szenvedtek. A nálunk élő zsidóság többsége is vegye tudomásul: Magyarország­nak nincs szüksége afféle tiszavi­rág-lojalitásra — a nemzethűségnek olyan operettszinpadra kívánkozó megnyilatkozására, amilyet Benes előtt játszott a 20 év alatt a világ­háború előtt olyan nagy magyarnak mutatkozott z­sidóság többsége, mi nem vagyunk kiváncsiak. Ez az or­szág, ez a nemzet csak gerinces s minden körülmények ,ezt ha fiúk­nak veheti hasznát! D- ezeket az­tán igyekszik is megbecsülni fele­kezetükre való tekintet nélkül. Értesítés! A volt N­o­v­á­c­s­e­k - f­é­l­e első ungvári gőzmosoda üzemét átvettem és HAB mosoda néven újra megnyitom. Minden szakmába vágó munkát felvállalok. Ungvár, Raskovics part 22. szám. Felvételi helyek: Munkács, Beregszász, Csap,Kisvárda, Királyhelmec Kérem szíves támogatásukat. Vak­ Jenő. AZ ŐSLAKÓ Mielőtt készüléket vásárol, hallgassa meg a „Philips“ 1939 új csoda sorozatát Philips Servicnél Kerékpár, varrógép, gram­ofon és ezeknek alkatrészei. Saját javító műhely! Kárpátalja legnagyobb rádió javító üzeme Schönfeld Géza szaküzletében Munkács, Rákóczi u. 1. Telefon 2191.

Next