Az Őslakó, 1939. január-június (2. évfolyam, 1-26. szám)
1939-01-01 / 1. szám
oldal. újságokat olvastunk, amelyeknek hasábjain alig pár hete még a cseheknek gyújtottak tömjént és Csehszlovákia integritása mellett törtek lándzsát, most pedig ugyanazok a tollak szinteg boldog ujjongással Magyarországot dicsőítik, undorunk — bocsánat az erős kitételért - - hányingerré válik! A zsidók egy része — a magyarokhoz vagy a csehekhez való csatlakozás tekintetében — semleges maradt. Magyar kultúráját nem adta fel. Magyarul beszélt. Magyarnyelvű újságot olvasott, esetleg gyermekét a magyar iskolába járatta, de egyébként közösséget, főként politikai sorsközösséget nem vállalt a magyarsággal. Az ilyen semleges zsidók, ha nem is használtak a magyarságnak, de nem is igen ártottak, így aztán magyar szempontból nem is eshetnek olyan súlyos kifogás alá, mint az előbbiek, a mellőlünk végkép elállott zsidók. De a világért sem akarjuk elhallgatni, hogy láttunk mi — leginkább csak Munkácson — igaz, derék, lélekben is igaz magyar zsidókat is, akik tántoríthatatlanul ott álltak soraink között, megmaradva magyarnak, vállalva és viselve a csehekkel szemben jó magyarságuk minden erkölcsi és anyagi hátrányát. Nem voltak sokan, Jaross Andor érsekújvári beszéde szerint az, ujjunkon is megszámlálhatnék másutt őket, de ez a kis csapat aztán, amely minden hátsó gondolat nélkül örült a felszabadulás szent órájának, annál szebb és megbecsülendőbb kivétel A volt Kárpátalja minden komoly magyar vezetője mindenkor méltányolta és megfelelő szerephez juttatta ezeket a magyarnak maradt zsidókat, s nem érte őket kirívóbb mellőzés felszabadulásunk után sem, és hogy a jövőben sincs mitől tartaniok, bizosíték rá az új zsidótörvénynek az az intézkedése, hogy a magyar Felvidéken az illetékes miniszter a zsidókkal szemben való magatartás tekintetében kivételeket tehet. 20 éven keresztül éber szemekkel figyeltük polgártársainkat. A zsidókat is. Ismerjük minden lépésüket, minden tettüket, így magyarsága súlyának meghatározása céljából mérlegre tehetünk bárkit, aki velünk együtt élte át a 20 esztendő. Tévedés kizárva! Mi nem kívánjuk az üldöztetését az olyanoknak sem, akik ezen a pontos mérlegen könnyűnek találtatnak. Az átlagember szürke, gyáva és megalkuvó szokott lenni. Társadalmi pellengérre, vagy éppen állami bíróság elé csak azokat állítanék, akik a magyarság ellen törvénykönyvbe ütköző s megbocsáthatatlan bűnt követtek el: nemzetgyalázást, árulást, vagy más ilyet. De viszont azt sem várhatja senki, hogy amikor az érdemek elismeréséről és a jövő munkásainak a kiválogatásáról van szó, a könnyű fajsúlyú embereket, akár keresztények. A csehszlovák szociáldemokrata pártnak nem hiába, hogy mindig így írtuk le a nevét, mert még soha jobban el nem árulták, sárba nem taposták, nevetségessé nem tették áldemokraták és ezek álszocialisták, áldemokraták és álszocialisták. Nézzük csak végig működésüket! A cseh szociáldemokraták nemzetköziek voltak a külföld felé. Ezt azonban gyakorlatban úgy értelmezték, hogy rálicitáltak a legsovinistább cseh nemzeti és polgári pártokra. Mikor a magyar nyelv jogait szavazták le Pozsony, Kassa és Ungvár képviseltestületében, akkor a cseh szociáldemokraták külföld felé is ledobták az álarcot és nagy nemzetköziségükben a magyar nyelv ellen szavaztak. Nem röstelték ezek az áldemokraták nyíltan is szemébe vágni a világnak, hogy igenis, nálunk ne beszéljenek a városi képviselőtestületi tagok, magyarul, noha ezek túlnyomó többsége jól csakis magyarul tudott, így esett meg szégyenszemre, hogy jóformán csak magyarul tudó szociáldemokraták is a magyar nyelv jogai ellen szavaztak. Hogy milyen vakmerően képmutató volt ez a párt, azt legjobban igazolja dr. Dérer Iván állásfoglalása, aki beszédeinek egész sorában azt fejtette ki mindig, hogy Magyarországnak nem szabad visszaadni a tiszta magyar területekből sem még egy nézetmétert sem. És a párt pacifista programot úgy szövegezte meg dr. Dérer Iván, — miszerint a szociáldemokraták készek inkább meghalni, semhogy egy talpalatnyi földről is lemondjanak. Schultz Náci, a hírhedt szocdem kijáró agitátor és képviselő kijelentette a cseh parlamentben, — sőt ő volt az első, aki kijelentette, hogy életét és vérét áldoza fel a cseh köztársaság területi sérthetetlenségéért. Nos, Schultznak igaza is volt: saját szemeinkkel láttuk, amint 6 ezer koronát fizetett ki a munkácsi Párisien Grill barban egy átmulatott éjszaka után, de ugyanakkor, Schultz úr kegyes színe elébe járuló, nyomorgó munkásoknak a számára nem hogy pénze, de egy jó szava sem volt. Hogy a szociáldemokraták milyen álláspontot tanúsítottak a magyar nyelv jogaival szemben, arra nézve jellemző, hogy Dérer igéngügyminiszter egy munkácsi újsárgóhoz, — aki nyelvi sérelmet poszolt meg nála, s olyan rendelkezést intézett, amely szerint magyar nyelvi panaszt a jövőben csak csehül lehet feni. Ez a rendelkezés már akor történt, mikor lord Runcímani -ágában a nemzetiségek katonáli b erendezkedéséről folytatott zárolásokat. A szociáldemokraták a csehvinizmusukban olyan szigorúan igaszkodtak a dogmákhoz, hogy síiképen sem mentek bele, sőt párt elleni merényletnek minősítték, hogy egyes magyar párttag a csehszlovák helyett csehszlovák, szocdem pártra szerették volna a párt elnevezését átváltoztatni. Az adatok egész halmazát lehetne a cseh szocdem sovinizmus bizonytására felsorakoztatni, de a sok közül még csak egy esetet említün meg: Piciha munkácsi betegsegélyt igazgató több magyar nemzetiségi és anyanyelvű betegpénztári alkalmazottat népszámlálás idején megfenyegetett, hogy ne merjék magukat magyarnak vallani. A legnagyobb perfidiák egyike az, ahogy a cseh-szocdemek a magyar iskolaügyekben jártak el Magyar iskolát semmi szín alattsem akart megengedni Bechyné sem Dérer elvtárs emlékezetes iskolaügyi miniszter korukban. Gyönyörű szép indokolással utasították vissza mindig az ungvári és munkácsi magyar gimnáziumok felállítását Mesterműve volt a becstelenségnek egy ilyen ravaszul megszerkesztett visszautasítás. A hontalanok tízezrei hiába kiabáltak a cseh szocdemek segítsége után. Ezek a híres áldemokraták sohasem mutatták a legkisebb jóakaratot sem, hogy segítsenek rajtuk. Mikor pedig elkészült az ú. n. Lex- Dérer, akkor tízezreket vasaltak be olyan állampolgárságok megadásáért, amelyeket sohasem lett volna szabad megtagadni Hogy milyen demokraták voltak a cseh szocdemek azt a 'ik In-nternacionálé álláspontján ki."" ki akarták a cseheket zárni az internacionáléból — az igazolja a legjobban, miszerint a cseh szociáldemokraták ellenzése nélkül, sőt az ő hathatós közreműködésükkel jött létre a rendtörvény, a kivételes államvédelmi törvény, majd a rendtörvény szigorítása. Ezek a törvények az egyéni szabadság teljes gúzsbakötését, diktatórikus uralmat (hiszen rendeletekkel lehetett kormányozni!) a sajtószabadság teljesen illuzórikussá tételét,minden indokolás nélkül be lehetett a lapokat tiltani) sőt a lelkiismereti szabadság megsemmitését jelentették. Sajnos, a budapesti Népszava soha sem emelte fel a szavát a cseh testve par magyarellenes ténykedéseimiatt, mint a vakok dicsőítették a sah mokráciát, amelynek legre'-, nett, b torzszülöttje éppen a cseh szociáldemokrata párt volt. A magyar őslakó munkásság r jói -■■■/ a cseh szociáldemokrátország csak arra jó, miszerint e, ■ Vveknek kitűnő pozíciókat te itsbn és igy a magyarok között az utóbbi időben már csak ar*.»V voltak a párt tagjai, akiket oda , bbiilyen anyagi természetű kap kötő|fí. (Alkalmazás, lís-odri Jö, del mező f v\r\V. \\v vo - ^ ; mek - Különben egész ki képeziz államben. ban való részvételnek árs, hogy es : - ' és munkásfrti ir szoedemek sb-ad tették. Ide heeztég müveléilen, nitrülökei bátnyfot. Ezek a s , ,dem »ur csak értet k a mes ' a boltbe , csak autó éltek, ont kiskirál annak , .munkásnak, ellenü: rácmelni a szavát! Nőnre is gyűlök , alaposan! Még ki sem szalad erte ' ezt a szót ”,a. munkás őslakos élet, hogy szociademokrata! Uralmuka mi sem jellemzi jobban, minthogy a demokráciát prédikálva, a 20 év alat elfelejtették kiírni a -at a betegsegélyző pénztáraknál! Demot mertek beszélni, de saját főtáboruktól is féltek, hogy latják őket a jó zsíros állások , a derék igazgató urak miniszt egszégyenítő fogadószok bonyolították le az üzletiket kipárnázott ajtók mögött. Paloták építettek, de a munkások beségük esetén legfeljebb szpirin és keserű sót kaptak, magyar slako,betegsegélyző orvokká Andoan terrorizálták, hogy sakk halálokbetegeket ösmerjek le leknek, nehogy táppénzt 's akik folyósitani. Ellenben azégyíkosság renegátjait is választásokon tízezreket ;rescAtet Gréhnbergbe küldtek m Imes* n nyaralni. A szegény tudó . cg munkásul pedig a Y k b-t-. k, akkor kapta« csa 'Apó®s vosságot, amely se -f. -htfel előbb» búcsút rr £ ^ \ti kitel3iek. No^betegjele'munk^^t.-^csodahan ezt a toV ,k me^uleltek De ' ,1ZU£ társasagot, háiul 3 ^gonoszabb mun, o *• o! cseh szociáldemokrates br2t’n»or a betegsegélyzők a fizetni es nyugdíjbiztosító minden ára 1l..Jttudó. munkaadókat getol. iihtte^be ^ekeztek kerti esetek fordultai« . ' tn(JVP(f kintetben. Megtör, SA;» ft2 krns ,arkaparó, 5S tak arra acélra, „i, , gessek Mg az afgyben volt néha eines, irga^ _ addig a csehszlova szocdem intézményekben dyesmol szo sei lehetett Ők maguk volk a farulé,kivetöki behajtok, feldezesi fórus és biróság egy szemeben. Jaj volt annak, aki a kezukbe került. j . kis kél a csehszlovák szocdemek oldásos működéséről A munkásságirka kisérte mindvégig ezt a gyalatos, mnden szocializmust és emokráciát megcsúfoló társaságot, ezt érdekelnek megvetésnél egyet! Hogyan értelmezték a demokráciát a cseh szociáldemokraták ? akár zsidók, elébe helyezzük azoknak a kipróbáltaknak, a biztosaknak, akik magyarságukat hűségesen megőrizték, azért áldozatokat hoztak, vagy éppen meg is szenvedtek. A nálunk élő zsidóság többsége is vegye tudomásul: Magyarországnak nincs szüksége afféle tiszavirág-lojalitásra — a nemzethűségnek olyan operettszinpadra kívánkozó megnyilatkozására, amilyet Benes előtt játszott a 20 év alatt a világháború előtt olyan nagy magyarnak mutatkozott zsidóság többsége, mi nem vagyunk kiváncsiak. Ez az ország, ez a nemzet csak gerinces s minden körülmények ,ezt ha fiúknak veheti hasznát! D- ezeket aztán igyekszik is megbecsülni felekezetükre való tekintet nélkül. Értesítés! A volt Novácsek - féle első ungvári gőzmosoda üzemét átvettem és HAB mosoda néven újra megnyitom. Minden szakmába vágó munkát felvállalok. Ungvár, Raskovics part 22. szám. Felvételi helyek: Munkács, Beregszász, Csap,Kisvárda, Királyhelmec Kérem szíves támogatásukat. Vak Jenő. AZ ŐSLAKÓ Mielőtt készüléket vásárol, hallgassa meg a „Philips“ 1939 új csoda sorozatát Philips Servicnél Kerékpár, varrógép, gramofon és ezeknek alkatrészei. Saját javító műhely! Kárpátalja legnagyobb rádió javító üzeme Schönfeld Géza szaküzletében Munkács, Rákóczi u. 1. Telefon 2191.