Az Őslakó, 1944. július-október (7. évfolyam, 27-42. szám)

1944-07-02 / 27. szám

2. oldal. Vegyük nagyon komolyan a légiriadót! Törzsök Károly ezredes nagyon érdekes cikket írt a lakosságnak a légitámadásokkal kapcsolatos nagyon veszélyes kíváncsiságáról. Sajnos, a cikket helyszűke miatt, csak tömören ismertethetjük. — Üvölt a sziréna — kezdi a cikk, e­s te mint fegyelmezett polgár összeszeded házad népét és szépen lehúzódtak az óvóhely­re. A józan ész ezt a cseleke­detet diktálja, de mi nem vagyunk fegyelmezettek, mi kiváncsiak va­gyunk arra, mi is van már megint azokkal az amerikai vagy angol gépekkel. Jönnek? Nem jönnek? Ha jönnek, mennyien jönnek? In­nen nem látni semmit, gyerünk a kert végére, vagy a dombra, vagy még inkább a tetőre! A kíváncsiság még a félelmet is legyőzi. Soha annyi ember nem mozog, jót fut, kémleli az eget az utcán, mint riadó alatt. Saj­nos, nincs ellene elegendő eszköz. Csak egy dolog téríti észre az ilyeneket: a véres áldozat. A légitámadások áldozatainak több mint 70 %-a a szabadban tartózkodók közül kerül ki. Ezek nagy része maga kereste vesztét. Ezeket nem lehet hősi halottak­nak tekinteni! Napról-napra érkeznek jelenté­sek halálesetről, sebesülésről onnan, ahol bombázás nem is volt. Ezekért az illetők maguk, vagy családjuk feje a felelős. A riadó alatt a veszély mindig fennáll. Az átvonuló hullámok gé­pei leszórhatnak robbanó tárgyakat, apró bombákat, megnyithatják a gépágyúk, géppuskák tüzét, dob­hatnak komoly bombát is oda, ahol semmi célpontjuk nincs, esetleges légiharc alatt a lövedékek, vagy azok repeszei ezrével hullanak a földre, saját légvédelmi tüzérségünk lövedékeinek repeszei is igen nagy területen szóródnak le. Bombatámadás esetében a bomba süvítését nem hallani a gépzúgás­tól s a bámészkodás után szaladni az óvóhelyre esetleg késő. Gyújtó­­hasábok ezrei hullanak, repeszda­­rabok hullanak, légnyomás telíthet le stb. stb. Ne áltassa senki magát azzal, hogy mert tegnap végignézte a gé­pek vonulását baj nélkül, holnap is így lesz. Vigyázzon mindenki magára és családjára! * Munkácson szerdán délután a ha­tóságok összehívott vezetői előtt Serly Károly ezredes előadást tar­tott a bombatámadásokkal kapcso­latos teendőkről. A nagyon értékes előadásból a nagy nyilvánosságot az a rész érdekli főképen, melyben az előzetes figyelmeztetés szükségét hangoztatta Serly ezredes. Heti­­vásári napokon a zsúfolt piacon és utcákon késő a szirénariasztás.­­ A rádió figyelmeztető jelzéseit hang­szórókon kellene ilyenkor közvetí­teni, hogy a tömegnek ideje legyen rendben szétoszlani. Úgy tudjuk, a hangszórókat a na­pokban fel is szerelik, a mustot beszűrjék. A Hegyközségi Tanács ezeket a felszólalásokat me­morandumba foglalta és a minisz­tériumba felküldötte. Az eredmény­ről most értesítette az elnökség az illetékes hegyközségeket. Eszerint, a Magyar Szőlősgazdák Országos Borértékesítő Szövetkezete megbí­zást kapott, hogy a borpiac helyze­tét a helyszínen vizsgálja felül és amennyiben azt észlelné, hogy a bo­rok csak olyan alacsony áron érté­kesíthetők, mely a termelési költ­ségeket sem fedezi, vásárlásokat eszközöljön. Továbbá közölte a mi­niszteri leirat, hogy a Nemzeti Bank engedélyt adott arra, hogy a pénz­intézetek a szőlősgazdák borkész­leteire lombardkölcsönöket folyósít­hassanak, ha a kölcsönökre a gaz­dasági munkák elvégzése céljából van a gazdáknak szükségük. Épen a tizenkettedik órában indult meg ez a mentési akció, csak most már ne késsen és legyen eredménye. Csak ne késsen a segítség. A Bereg vármegyei Hegyközségi Tanács megalakulásakor a kiküldöt­tek szóvátették a borfronton fenn­álló állapotokat. A borforgalom meg­szűnt, a szőlőbirtokosok ilyenformán nem tudnak a munkálatokhoz szük­séges tőkéhez hozzájutni, másrészt aggodalommal néznek a szüret elé, mert az évi termésből ilyen árak mellett a kiadások sem fognak meg­térülni s nem lesz hordó sem, amibe A zsidó lakások kiutalását javasoló bizottság mun­kája még tart a városházán. Az ideges szaladgálás már alábbha­gyott, mert mindenki látja, mennyi zsidó lakás marad üresen s meny­nyire nem érdemes tülekedni. Van­nak azonban még mindig nagyon türelmetlen emberek, akik a zsidó­lakásokba azonnal be akarnának ülni. Ezek tájékoztatására közöljük: A bizottság csak javasol, a dön­tés felsőbb hatóságok dolga. Amíg minden kérvényt el nem bíráltak, döntésre nem kerül sor. Addig te­hát egyáltalán szó sem lehet beköl­tözésről, amíg a bizottsági javasla­tokat jóvá nem hagyták. AZ ŐSLAKÓ Kiadják a zsidó­ üzletekből a keresztények értékeit A pénzügyőrség megkezdi a zsi­dó üzletekben és műhelyekben ja­vítás, festés, tisztítás stb. céljára beadott tárgyak kiadását. Ennél­fogva felhívjuk az érdekelteket, hogy a birtokukban levő elismer­­vénnyel, vagy jegyzékkel a követ­kező időpontokban jelenjenek meg az őket érdeklő üzlet, illetőleg mű­hely előtt: 1944. július 4-én, 8 órakor Weisz Márton órás, Rákóczi-utca, 10 órakor Brunó-cipőüzlet, Ár­pádvezér utca, 11 órakor Merraelstein Lajos üveg- és porcellán-üzlet, Árpád­vezér-utca, de 12 órakor Schönfeld Mihály órás, Rákóczi-utca, 12 órakor Schlézinger Bence órás, Árpádvezér-utca, 14 órakor Zafír János divatüzlet, Árpádvezér-utca, de 15 órakor Herschkovits Már­­kusz ékszerész, Árpádvezér-utca, 15 órakor Farbenblum Nándor órás, Árpádvezér-utca, Való órakor Saphira Henrik órás, Árpádvezér-utca, 16 órakor Stern Béla órás, Ár­pádvezér utca, 17 órakor Stern Salamon szőr­més, Rákóczi-utca, 1944. július 5 én, 8 órakor Adria-ruhatisztító-üzem, Rákóczi-utca és Pataki Tibor-utca, 14 órakor Klein Zsigmond órás, Pataki Tibor-utca, Val 5 órakor Németh Berta fűtő­szalon, Pataki Tibor-utca, 15 órakor Königsbach Náthánné bőröndös, Pataki Tibor-utca, Val7 órakor Basch Izsák üveges és keretező, Pataki Tibor-utca, Vel8 órakor Welker Salamon órás, Pataki Tibor-utca. Kié az óvóhely? (Panasz). I .­­ Az egyik munkácsi árokóvóhe­­l­­yen történ a vasárnap éjszakai­­ légiriadó alkalmával. Mire a ház­­ lakói összegyűltek a V alakú árok­ óvóhelyük előtt, a szomszédos ház­tulajdonosnője (lányaival együtt) — aki úgy látszik „kellemetlen vendég" - ként jött oda, már előre úgy elhe­lyezkedett családjával a futóárok főbejáratánál, hogy elzárta a köz­lekedést a kint szorult házbeliek elől. Majd ezek felszólítására emlí­tett női személy hangos veszeke­déssel arra utasította a kint szo­rultakat, hogy ha nem tetszik men­jenek körül és a végkép szűk vész­kijáraton másszanak az árokba a szabad helyeket megközelítendő, ha szintén el akarnak helyezkedni, mert ők — a vendégek — nem hajlandók néhány hellyel beljebb ülni, hogy a kint rekedtek is sza­badon beléphessenek az óvóhelyre. A ház lakói, akik az óvóhelyet el­sősorban a maguk számára csinál­tatták, erre felerésze kint a szabad­­­­ban, az­ árokóvóhely bejárata előtt várták meg a riadó végét, hogy elkerüljék a további vitát, mert a si­­pitozó lárma nem kívánatos az éj­­­­szakai csendben légiriadó ideje alatt.­­ A zavart keltő destruktív elemet száműzni kell a béketűrő, egymá­son segíteni kész közösségből Aki­­ tűzön-vízen keresztül a legjobb he­­­­lyet akarja megszerezni magának az­­ óvóhelyen, tekintet nélkül, arra,­­ hogy bajkeverésről közismert — cápaszájú — személye miatt mások a fedezékükből kínt rekednek — az a személy miért nem építtet sa­­ját futóárkot ? így legalább nem hordozza át saját magával együtt a szomszédházba az egyenetlenség ’ lepra-bacilusait légiveszélykor sem tudva parancsolni összeférhetetlen természetének. Légiveszélykor az óvóhelyen ne vegye el a helyet embertársaitól, aki nem a végsőkig elvetemült és gonosz. Így kívánja ezt a legelemibb emberi tisztesség. Jó lesz megtanulni ezt a leckét. — A Kárpáti Kormánybiz­tos, Vincze András, a múlt csü­törtökön, több előadó kíséretében, Beregszászon látogatást tett a vár­megye vezetőinél és tárgyalt idő­szerű, közérdekű kérdésekről. — A Bajtársi Szolgálat ja­vára G. Visnya Klára 10 pengőt adományozott. — A Járási Hitelszövetke­zet június 20-án tartotta meg ren­des közgyűlését az 1943. üzletév­­ről Bertók Béla elnöklete alatt. A közgyűlés a tárgysorozat pont­jait letárgyalta, a nyereség felosz­lására nézve tett előterjesztést el­fogadta és a szokásos felmentvényt megadta. Az automatikusan meg­üresedett igazgatósági helyekre Ru­­­bis Péter gazdálkodót és dr. Szabó István főjegyzőt, a beregi kirendelt­ség h. vezetőjét választották meg. Örvendetes jelenség, hogy az inté­zet betétállománya növekedett s a gabonaosztály működése is lénye­gesen fokozódott. — A Magyar Élet Pártja kéri tagjait, hogy a jeletkező pénzbesze­dőnél rendezzék tagdijhátralékaikat. — Német bajtársaink hang­versenyt rendeztek a városi szín­házban. Nem voltunk hivatalosak, de minden oldalról azt halljuk, hogy a hangversenynek, melyet meg is ismételtek, igen nagy sikere volt. A könnyebb és súlyosabb műsor­számok egyaránt megmutattak va­lamit, amit a német bajtársaknál úton útfélen tapasztalunk: a lelket, melyet nem lehet legyőzni. ­ A m. kir. vallás- és közok­tatásügyi miniszter úr f. évi május 17-én kelt 112.522/1944. VIII. 2. sz. rendeletével a munkácsi kereske­delmi középiskola címét a követ­kezőképpen állapította meg: „A munkácsi m. kir. állami Munkácsy Mihály kereskedelmi középiskola". Munkács megyei város polgármesterétől. Szám: 13571/1944. Tárgy: Az 1944. évi május és jú­nius hóra megállapított sertéshús és fehérárú szét­osztása. Hirdetmény: Értesítem a város lakosságát, hogy a zsírutalvány 19. sz. szelvényére az összes munkácsi hentesmesterek­nél folyó évi július hó 1-től július 4-ig bezárólag 50 dkg. zsirszalonna, a közellátási szelvényiv VIII. szel­vényére 50 dkg. hús igényelhető. Tájékoztatásul közlöm, hogy a zsirszalonna hatóságilag megállapí­tott ára 4 P 90 fill., a rövid karaj 5 P, hosszú karaj 4 P 60 fill., comb 4 P 20 fill., lapocka 4 - 10 fill., oldalas 4 pengő. Munkács, 1944. június hó 26-án, Dr. Engelbrecht s. k. polgármester. Szám: 1245/1944. Tárgy: Záróra rendelet módosítása. Hirdetmény. Tisztelettel felhívjuk az érdekel­tek figyelmét a m. kir. kereske­delmi­ és közlekedésügyi miniszter úr 76.000/1944. K. K. M. számú rendeletére. Ez a rendelet f. évi július hé­t­ ével lép érvénybe s ennek alapján városunkban a pol­gármester úr által az 1942. évi VI. t. c. alapján 30.770/1942. szám alatt hozott határozat 1. §-ban fog­laltak az irányadók. Az idézett polgármesteri határo­zat a következőket tartalmazza: Túlnyomórészt élelmiszer (cse­mege, cukorka, és fűszerféléket is ideértve), vagy tüzelőanyag forga­lomba hozatalával foglalkozó keres­kedőknek jelenleg, vagyis a nyári időszakban reggel 6 óra előtt ki­nyitni és este 7 órán túl nyitva­­tartani nem szabad. (Itt megemlít­jük, hogy az említett időköz figye­lembe vételével a szakosztály ha­tározata alapján kereskedőink a déli szünidő betartásával reggel 8 órá­tól d. u. 5 óráig tartsanak nyitva). Más üzletet a nyári időszakban reggel 8 óra előtt kinyitni és este 5 órán túl nyitva tartani nem szabad. Szombati napon az élelmiszer, csemege, cukorka és fűszer vala­mint tűzifakereskedések kivételével az üzleteket július, augusztus hó­napokban csak d. u. 2 óráig kell nyitva tartani. Az ismertetett rendelet szerint a nyílt árusítási üzleteket köznapo­kon át déli 12 órától d. u. 2 óráig zárva kell tartani. Ezzel kapcsolatban felhívjuk tag­jaink figyelmét arra, hogy a pol­gármester úr fenti határozatának teljes szövege a Kereskedelmi Gré­miumnál az önköltségi ár megtérí­tése ellenében még kapható. Tanuló leányt és fiút felvesz a KÁLVIN-NYOMDA Munkács, Batthyány­ u. 47 A kiadásért felel: R. Vozáry Aladár. Alapította és a cseh megszállás alatt szer­kesztette a laptulajdonos R. Vozáry Aladár Nyomatott a »KÁLVIN«-NYOMDÁBAN Munkácson, Batthyány u. 47. Telefon 14-02. Felelős: Juhász István.

Next