Bereg, 1888. (15. évfolyam, 1-53. szám)
1888-01-01 / 1. szám
1. szám. — XIV. évfolyam. B E B E Gr Beregszász, 1888. január 1. a következő észrevétel kíséretében van szerencsém beterjeszteni. Az egész megye területén levő községek előirányzatainak vizsgálatánál rendkívüli intézkedést igénylő esetek elő nem fordulnak; volt eset, hogy némely körjegyzőségben a jegyzői járulék felemelését czélzó törekvés mellőztetett azért, mert az aziránti eljárás nem az 1886. évi XXII. t.-cz. 66. §-nak megfelelő módon eszközöltetett, s igy a kiadás mindenütt az előző év szükségleteihez viszonyittatott, mely eljárás azonban nem zárja ki azt, hogy az arra jogosultak igényei a törvényes formák betartása mellett még az év folyamán érvényre jussanak, melyre nézve a 2. §. alatt tisztelettel becsatolt határozati javaslatban felvett intézkedés is kiterjeszkedik. A tiszaháti szolgabirói járásból: Nagy-Bereg, B.Ujfalu, Tarpa és Mező-Vári. A kaszonyi szolgabirói járásból: Nagy-Dobrony . A munkácsi szolgabirói járásból: Gát, Izsnyéte, Gorond, Sztrabicsó és Cserlenc. A felvidéki szolgabirói járásból: Drágabártfalva, Kis-Almás, Makaria, Nyiresfalva, Romocsaháza, Alsó- Remete, Sarkad községek — s igy a megye területén 17 község az — mely pótadó kivetés nélkül szükségleteit törzsvagyon jövedelemből fedezi, ellenben 257 község kiadása pótadóból állittatik elő — és pedig: 1- er. A tiszaháti szolgabirói járás 34 község terhére 727-25%, átlag 21’38%, 2- er. A kaszonyi szolgabirói járás 26 község terhére 628%, átlag 245%, 3- er. A munkácsi szolgabirói járás 87 község terhére 4391‘50°/o, átlag 5048%, 4- er. A felvidéki szolgabirói járás 40 község terhére 1628-25%, átlag 40-70%, 5- ör. A szolyvai szolgabirói járás 70 község terhére 1998-60%, átlag 28-55%. Most már az 1887. és 1888. évek közötti különbözet feltüntetésével át méltóztatik látni a közteher fokozatát és pedig: I. Tiszaháti szbirói járásban 1887. évben volt 15-33%. 1888. évre kivettetett .... ^11h38%^ több — 6-5°/o. II. Kaszonyi szbirói járásban 1887. évben volt 16-74%. 1888. évre kivettetett .... 1_245%^ több — 7-41%. III. Szolyvai szbirói járásban 1887. évben volt 26-20°/°. 1888. évre kivettetett . . . . 28-55%. több — 2-35%. IV. Felvidéki szbirói járásban 1887. évben volt 29-59%. 1888. évre kivettetett .... 40-70%. több — 11-11%. V. Munkácsi szkiói járásban 1887. évben volt 37-63%. 1888. évre kivettetett .... 50-48°0. több — 12-85%, s igy az öt járás terhének egyesítését öt egyenlő részre osztva — kitűnik, hogy az egész megye területén az 1887. évi 25-09.% ellenében 1888. évre 36-48%, tehát 11-39%-val több átlagos pótadó terheli a lakosságot. Ezen teher fokozata onnan ered, mert a kir. tanfelügyelő úr f. évi 3373 és 3426. számú hivatalos átiratai alapján biztosított iskolai járulékokon kívül a folyó évi október 13-án tartott közigazgatási bizottságból 1297. K. B. sz. alatt kelt határozathoz képest 12865 frt és 39 kr. régi tanítói nyugdíj hátralékot kelletett szétosztva kivetni, mely összegből a tiszaháti 1550 frt 50 kr, a kaszonyi 1404 frt 33 kr, a munkácsi4857 frt 92 kr, a szolyvai 2332 frt 76 kr. és a felvidéki szolgabirói járást terhelőleg illette 1993 frt 72 kr, ezeken kívül Beregszász 192 frt, Munkács rendezett város pedig 534 frt 16 kr. hátralékkal szerepel. Az 1876. évi XIV. t.-cz. 142. §. határozmányaihoz képest felállított körorvosok fizetéseit tárgyazó s 1884. évi november 4-ről 9517. k. ig. sz. alatt kelt alispáni rendelet alapján kivetett összegek az előirányzatok vizsgálatánál érvényre emeltettek, ugyszinte: Az 1870. XLII. törvény alapján készült és a nagyméltóságú m. kir. belügyminisztériumnak 1883. 34076. és 1884. évi 61285. sz. alatt kelt magas rendeletével jóváhagyott közjegyzői nyugdíjszabályzat 3. §-a értelmébeni összegek az egyes községek előirányzataiba szinte felvetettek. A „Bereg“ czímű hetilapra vonatkozó folyó évi 91./9952. B. számú határozat érvényesítését a 3. §/. alá csatolt kimutatás igazolja. Az 1886. évi 45./1792. B. számú bizottmányi rendelkezéssel a „Beregmegyei gazdasági egyesület“ részére megszavazott járulék 4. §/. alatt oldalitott kimumutatás tanuságaként 470 frt erejéig biztosíttatott, melyeljárásnál az 1881-ik évi népszámlási adat vézetett irányadóul. A közköltségek kivetésénél az 1886. XXII. t.-cz. 138. §-a által kedvezményezett adónemek összegeire figyelem fordittatott. Tek. bizottmány! a költségvetések vizsgálatánál a törvény rendelkezései voltak irányadók s az észlelt hiányokra nézve az intézkedés mindenütt megtétetett, a közterhek mennyiségét hivatalból állapítván meg, s igy a fentebb hivatott 1/. alatti kimutatással oda iparkodván hatni, hogy az adózók helyzetéről ne csak községenként, de közjegyzői terület és szolgabirói járás egybevetésén kívül átnézetet nyújtsak az egész megye területén divó közterhek átlagáról s azon teherkülönbözetről, mely az 1887. és 1888. évi előirányzatok közt felmerültek, mely körülményes jelentés mellett az 1886. évi XXII. t.-cz. 126. §. alapján hozandó hatátározat javaslatát a midőn beterjesztőn szerencséltetem, aziránt esedezem, méltóztassék ezen előterjesztést bölcs belátása szerint méltányolni. Szabályzat az országos tenyésztési czélra évente tavaszszal megejtetni szokott általános bikavásárlásoknak és a bikák kiosztásának foganatosítása ügyében. 1. Csak tiszta vérü s határozott fajta és bikajelleggel biró, a mainál 140 centiméternél magasabb s a márczius hóban kezdődő kiosztáskor harmadfél évnél idősebb magyarfajta, illetve a másfél éves kort ugyanakkor meghaladó berni, (simmenthalsaani), pinzgaui, mölthali, kuhlandi vagy allgaui-fajta bikák vétetnek meg darabonkint és átlagban 250 forintnál, illetve 200 forintnál nem magasabb árakon, kizárólag oly gazdaságokban, ahol és amelyeknek környékén ragadós állati betegség nem mutatkozik. 2. Az ilyen bikat a minisztériumnak eladni szándékozó tulajdonosai, illetve ezeknek megbízottai, legkésőbben január hó 15-ig közvetlenül a kerületi állami állatorvoshoz forduljanak írásban eladási ajánlataikkal, melyekben a vételre kínált minden egyes bikának fajtája, kora (eltetési év és hónap), szabott ára, állomási helye, származása, neve és netáni törzskönyvi száma és végül különös ismertető jelei, (például: a meglevő bélyeg neme, alakja és helye) határozottan és külön megjelölendők. Pirók színű vagy fehér fark bojtú, továbbá a fülkagylókban csak fehér szőrrel biró magyarfajta bikák, valamint általában a fekete tarka színű vagy félheréjű bikák semmi esetre sem vásároltathatván meg, ezek már az ajánlatokból kihagyandók. 3. A bikáknak szakértői megvizsgálását a kerületi állami állatorvos az említett ajánlatokra vonatkozólag innen nyerendő meghagyás alapján a helyszínen teljesíti, s ugyanakkor minden egyes bikáról, melyet tenyésztésre feltétlenül alkalmasnak és megvásárlandónak talált, egy különös szemle-jegyzőkönyvet vesz fel, melyet az eladó vagy megbizottja aláír azon kötelezettséggel, hogy az állatot a minisztérium részére fenntartja, míg ez a megvételt illetőleg határozván, erről őt a kerületi állami állatorvos útján értesíti. A szemléknél eddig szokásban volt bélyegzések mellőzendők. 4. Ha ezen határozatban a bika megvettnek mondatik ki, az eladó köteles azt április hó 15-ig díjtalanul eltartani, ellenben, ha a bika elhelyezése a mondott napig meg nem történnék, a tulajdonosnak április 16-ától kezdve a bika kiadatásának napjáig, naponta 2 klgr. zabot és 7 klgr. szénát számítva, tartási dij czimén negyven (40) krajczár napi költség megtériítésére igénye van, a gondozásért azonban külön díjat egyáltalán nem számíthat fel. Az eladó az állatnak megfelelő tápláltságáért, kifogástalan gondozásáért, minden erőművi sérüléséért egészen az átadásig, úgyszintén a tényleges átadást követő harminc napon át a bikának teljesen megfelelő tenyészképességéért felelős. Végül pedig az eladó a bika állomáshelyének esetleges változását a kerületi állami állatorvossal haladéktalanul közölni és vasúti szállítás esetén az állatot a marha-rakodásra engedélyezett legközelebbi állomásra díjtalanul elhajtani tartozik. 5. A kiosztásra rendelkezésre álló bikák elhelyezésének czélja elsősorban szegényebb sorsú községek, másodsorban pedig vagyonosabb községek, illetőleg a magán tenyésztők okszerű marha tenyésztésének előmozdítására lévén, az említett állatok annak idején mielőbb kiosztandók lesznek, akár a teljes vételárnak legfeljebb három, kamatmentes, fél évi részletben történendő lerovásával, akár a vételárból bizonyos százaléknak elengedésével, vagy esetleg még ezen felül a kedvezményes árnak háromnál nem több, kamatmentes fél éves részletben leendő törlesztése mellett, sőt egyes — kiváló figyelemre méltó — esetekben s a mutatkozó készlethez képest, az állatok a tulajdonjog fentartásával vagyis csupán használatra ingyen is kiadatni fognak. 6. Hogy a szükségletet kellő időben teljesen ismerve a jelzett vásárlásokra szolgáló költségadomány összege által megállapított számban ekként elhelyezhető tenyészbikák mihamarabb és biztosan kiosztathassanak, az e tárgyú kérvények a minisztériumhoz czimezve és 50 kr. hélyeg-jegygyel ellátva legkésőbben február hó 15-ig közvetlenül a kerületi állami állatorvoshoz benyújtandók. Ezen kérvényekben határozottan megjelölendő a kívánt bika fajtája, a netalán óhajtott kedvezmények s az ezeknek nyújtását támogató indokok, továbbá a már meglevő és alkalmas bikák, úgyszintén a tehenek száma s végül a marha rakodásra engedélyezett azon állomás, melyen a bika vasúti szállítás esetén átvétetnék. A községek kérvényei az illetékes járási főszolgabirák által is véleménynyel láttamozandók azon esetekben, ha a rendesnél nagyobb (például 20-nál több százalék leszámítása, vagy használatra ingyenes kiadás) kedvezmény kéretik. 7. Az elhelyezésre kijelölt bika átvételével járó és az átvevő által egyaránt pontosan betartandó feltételek a kötelező nyilatkozatban felsorolvák s rendszerint a következők: a nyilatkozatot elfogadott köteles a kijölt bikát haladéktalanul átvenni, jól gondozni és takarmányozni, kizárólag tenyésztésre használni míg e czélra alkalmas, azontúl pedig az állatnak erre használhatlan voltát, közvetlenül a kerületi állami állatorvoshoz bejelenteni s ezen körülményt ugyanakkor állatorvosi lelettel igazolni; továbbá, ha a bika vagyontalan községnek ingyenes használatra osztatik ki, az állatot az említett bejelentés és igazolás után további rendelkezésre jól táplált állapotban díjtalanul visszaszolgáltatni, ellenben, ha az állat bármilyen fizetési kikötéssel engedtetett át, ezen kötelezettségnek az illetékes királyi adóhivatalnál minden tekintetben (öszszegek és fizetési napok) pontosan eleget tenni. Sándor által oly szép regékkel kapcsolatban megénekelt Somló, Tátika, Szigliget s a szüreteiről hires Badacsony, kissé távolabb Keszthely s a viszhangos Tihany. A somogyi oldalon Sasvár felöl 5 kocsiban közeledtek a kirándulók s Kálmán a második kocsiban a szép Malvin ajkairól ismerte meg a vidék nevezetességeit. A szép nő, mint lelkes magyar leány ismerte Kisfaludy költeményeit s magyarázatához idézett a kedves regékből. — Kálmán pedig, mintha e költemények szépségeit nem ismerte volna eddig, egész odaadással hallgatta azokat s tekintete a beszédes ajkakon függött. — Nos Podlák úr, megbánta-e, hogy elfogadta ajánlatunkat? Nem volt-e kiváncsi Magyarhon e szépségeit s nevezetességeit látni ? — Ellenkezőleg, asszonyom, azt hiszem, e szépségeket e nevezetességeket senki senki sem találhatta oly megragadóknak, feledhetetleneknek, mint én. — Úgy! S én csak azon csodálkozom, hogy ön az oly megragadóknak talált nevezetességekre, vidékünkre nem is néz. Pedig látja, most tűnik ott fel a Balaton, nézze, mily csillogó, mily csendes vizecske ez! — A magyar tenger, valóban a magyarországi vizek királya gyönyörű helyen választotta ki lakását. S önök szerencsések, asszonyom, hogy ily közelben lakhatnak hozzá. — S mi szerencsésebbek vagyunk, mint a túlsó oldaliak, mert mi zavartalan jöhetünk e szép helyre s nyugodtan szemlélhetjük e szépségeket s gondolkozhatunk el, mert ezen az oldalon a kalmár szellem még nem ütött tanyát, mi vendégeinket nem kényszerítjük költekezésre, ha vidékünket nézni akarja, nem korlátozzuk, hogy merre menjen s nem akasztjuk a nyakába a kalauzokat, kik hol kísérjék, hol kövessék s gondolataiban folyton zavarják. A mi oldalunk a felszabadult boldogság, a másik oldal a lebilincselt szépség. Látja itt szabad a tér, nyílt. Itt őszintén tárja fel ön előtt a bejuthatást s közel s távolban senki nem akadályozza meg repülését .... azaz hogy sétáját. Most veszem észre . . . hahaha . . . hiszen öntől mintegy követelem, hogy megyém, vidékem előnyeit ismerje el . . . na ne is hallgasson senkire; ne higyje ön, csak a mit lát, de aztán a mit lát, azt higyje ám . . . — Valóban asszonyom, ha az ön ajkairól hallanám a Nyirség dicséretét, még azt is szépnek tartanám, pedig higyje el asszonyom, ahoz már nagy rábeszélő tehetség kellene. — Pedig látja, ha a szabadságot kedveli, szerethetné a Nyírséget is, hol nyíltan s egyformaságban, mint az őszinteség, tűnik fel a vidék, hol a nép anynyira eredeti fajához, vogy csak nehezen tudja alkalmazni magát a mai kor kifacsart követelményeihez, — a szabad helyen őszinte nép lakik, kik a vendégszeretetet nem vendégeikhez, hanem mindég magukhoz, szivükhöz mérik. Hanem én nem akarom az ön kötelességét tenni; a homok, hegyek lakója, lakást változtatott, éljünk a jelennek; no is nézze, nem lepi meg a Balaton? — Majdnem homoknak néztem a csillogó vizet s épen elgondolkoztam rajta, hogy milyen nap süt le ily szint játszi" feltekintve veszem észre, hogy meg-megmozdul, pedig a homok, ha mozdul, repül is . . . Meglepő e víztükör s e halász bárkák repülni látszanak a vizen, szinte hallani vélem a halász ajkairól a dalt: Hullámzó Balaton tetején .... Ezt a nótát tudom csak a Balatonról, pedig ez nem igen illik reá, hisz oly csendes, nyugodt e víz. — Mert most igazak járnak rajta. Óh mond önnek el az én halászom, az öreg Péter történeteket, amelyben megvan fejtve a Balaton minden szeszélye. Ha gonosz emberek készülnek útra, vagy szállnak sima lapjára, alulról kezd valami dörmögő hang szólani, mint mikor nem tetszik valakinek valami, s nem akarja nyíltan megmondani. Majd később hangosabbá válik a hang s egy oldalról a másikra szalad, a viz szélei locsogni kezdenek, a parton tajtékot ver fel, mig közepete szelíd, csendes; majd később mozogni kezd az egész viz, hullám hullámot ér, zaj, bömbölni keletkezik, mibe siró, nyögő hang vegyül; a szél pedi és nevet, kaczag és sipolva járja be a területet s viszi messze vidékre a hirt, hogy a Balaton haragszik. A fecskéket, sirályokat ragadja magával a szél, s néha úgy tűnik fel, mintha a vízbe csapná a madarakat s feltekintve már más madárcsoportot hoz a szél. Oh uram, én már sokszor hallottam a Balaton háborgását, fülemre húztam takarómat s még ott is hallottam. Ne kívánjuk azt, hogy a Balaton haragudjék. Aztán, hogy nem ismer más nótát a Balatonról? na, majd eldanulok önnek egyet, a mi egy történetről szól, a mit itt mindenfelé danolnak, lányok, fiuk. Megtanítom önt reá. — Mikor asszonyom? 55500/1887. V. Másolat.