Bereg, 1889. (16. évfolyam, 1-52. szám)

1889-06-30 / 26. szám

26. szám. XV. évfolyam. Megjelenik minden vasárnap. Beregszász, 1889. junius 30. Szerkesztőség: hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők: Bereg­szász, Péter-utcza 732. szám. Kiadóhivatal: hová az előfizetés, hirdetés és nyilt­­tér dijai küldendők: Beregszász, Namény­ utcza, 492. szám. Egyes szám ára 10 kr. Nyilttér sora 20 kr. TÁRSADALMI ÉS MEGYEI ERDEKÜ HETILAP BEREGVÁRMEGYE HIRDETÉSEI. A KIR. TANFELÜGYELŐSÉG, A KÖZ­VEL­ÍDÉSI EGYLET ÉS A GAZDASÁGI Előfizetési dijak: Egész évre............4 frt. Félévre..................2 frt. J negyedévre .... 1 frt. Községek s néptanítóknak egész évre 2 frt 50 kr. Hirdetési dijak: 50 szóig 90 kr, 100 szóig 1 frt 40 kr, 200 szóig 2 forint 40 kr. Hirdetési és nyílttéri dijak előre fizetendők. JEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. 20285. IX/6. sz. Hivatalos másolat. Földmivelés- ipar- és kereskedelemügyi Miniszter. Rendelet A tizedes és százados hídmérlegek hitelesítéséhez. Hitelesítésre bocsáttatnak olyan tizedes­­ mérlegek is, melyek a strassburgi rendszer szerint vannak készítve, de a felső iga hosszú tengellyel van ellátva, a­melynek két végén egy-egy rövid kar s azokon egy-egy él van elhelyezve, ezekre van a híd függő rudak által felfüggesztve. Hitelesítésre bocsáttatnak továbbá olyan strassburgi vagy Sagnier-féle rendszerű hídmérlegek is, melyek serpenyő és sulyok helyett skálával és futósullyal vannak felszerelve. A futó súly lehet nyomtató készülékkel vagy a nélkül is be­rendezve A hitelesítés módjára, úgy szintén a hitelesítési dijakra nézve a fennálló szabályrendeletek ezen mérlegek hitelesítésé­nél is évényben maradnak. — Budapesten, 1889 évi május hó 27-én. A miniszter helyett. Fejér. s. k. 6138/1889. K. I. sz. Beregvármegye alispánjától. Az összes főszolgabíróknak és a két város polgármestereinek. A tizedes és százados hídmérlegek hitelesítése tárgyában az 1874. VIII. t. sz. 12. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a nagymélt. földmivelés, ipar- és kereskedelemügyi m­. kir. mi­niszter ur által kiadott rendeletet mellékelve, tudomás és kellő közhirrététel végett másolatban megküldöm. Beregszász, 1889. évi junius hó 8-án. Joloszty Gyula, alispán, 72752/1888. sz. Hivatalos másolat­­gatási hatóságokat, illetőleg a behajtásnál segédkezésre hivatott hatósági közegeket, eme kötelességeik pontos teljesítésére utasítsa, sőt mulasztás esetén a törvényes kényszerítő esz­közöket alkalmazza. Az esetre azonban, a­mikor oly egyházi tartozásokról van szó, melyeket az egyházkerületi fenhatóság az egyház­­kerület összes egyházait illetőleg állandóan avagy egyes kivé­teles esetekben (p. 1. építkezések alkalmával) egyes egyházakra ugyan, de bizonyos számú évekre kiterjedőleg vetett ki, ezek szükségessé vált behajtásának elrendelése iránt a rendelkezési jogot magamnak tartom fen, miért is ez iránt, az illetékes egyházkerületi fenhatóság esetről-esetre hozzám köteles fordulni. Budapesten, 1889. évi május 14. Wekerle m. k. 519. K. B. sz. A közig bizottság elnökétől. Ezen magas miniszteri rendelet tudomásul vétel s ahoz leendő szigorú akalmazkodás czéljából a járási főszolgabirákkal, Beregszász és Munkács városok rend. tanácsaival hiteles másolatban közöltetik. Beregszász, 1889. évi junius 7-én, a főispán helyett, a bizottság h. elnöke: Joloszty Gyula, alispán. A m. kir. pénzügyminisztériumtól. Körrendelet Valamennyi adófelügyelőh­öz és közigazgatási bizottsághoz. A magyarországi ev. ref. egyház részére alkotott s a Császári és apostoli Királyi Felsége által szentesitett zsinati törvény és nevezetesen ennek 5. §-a szerint az egyházi hatóságok, az egyházi adók és egyéb járulékok behajtásához az államhatalom segélyét igénybe vehetik, s az állam és hatóságai a végrehajtásban való segédkezést meg nem tagad­hatják. Ugyancsak ezen zsinati törvény szerint az egyes egy­házakban az egyházi czélokra évenként szabályszerűen kivetett egyházi adókra nézve a segédkezés első foka mindig, a hely­beli presbitérium által és pedig a helybeli közigazgatási ható­ságnál vehető és veendő igénybe, másodfokon pedig, a be­hajtás iránti segély­nyújtás az esperes által, a köztörvény­hatósági főtisztviselőnél (alispánnál, polgármesternél) kérendő ki. A szentesített zsinati tövények ezen határozmányára való tekintetből , hogy a felmerült panaszoknak eleje vétessék, meghagyom a czimnek, miszerint saját hatáskörében hasson oda, hogy a közigazgatási hatóságok, az egyes ev. ref. egy­házi hatóságok által, az egyházi adók és egyéb járulékok behajtása körüli segédkezés iránt hozzájuk intézendő megkere­séseknek mindenkor a legkészségesebben megfeleljenek, mulasz­tás esetén kötelességében állván a czimnek, hogy a közigaz­ Debreczentől Triesztig. A— úti vázlat — Kóródy Zoltántól. (Folytatás.) Hat órakor a „Bátor“ jeladó füttye a kikötőhöz hivott bennünket s pár percz múlva búcsút véve a „kis paradicsomitól indultunk vissza Fiuméba. A Quarnero - öböl mentén haladva elhajóztunk Mar­ti­nsc­hi­zzába a „vesztegzári ki­kötő“-höz. Útközben a parti lakosság „éljenzések“ és zseb­­kendőlobogtatások által adott kifejezést rokonszenvé­­nek. Fiuméba nyolcz óra tájban érkeztünk. Ezután még a város főbb tereit, kereskedéseit s az úgynevezett „m a r c a t o r e“-kat (árucsarnokok) tekintettük meg. Az este igen kedélyesen telt el. Víg hangulat uralkodott; a fiumeiek és mi debreczeniek felváltva énekeltünk. A társaság éjfél előtt széjjelosztott s mi nyu­godni tértünk. Következő nap — április 13-án — reggel a tengerpartra épített s Beyerthal és Löwi czég tulajdonát képező nagyszerű terményraktár belsejét jártuk be. A raktár berendezése igen czélszerű. A gabnanemű a vasúti vagyonokból erre alkalmas készülék segélyé­vel a pinczébe lesz vezetve, a szállításra szánt gabna pedig a raktár alsó helyiségeiből az u. n. „pater­noster“ segítségével az emeletekbe vitetik s az „ön­működő mérlegem­“ megméretés után a raktár ten­gerfelöli oldalán odakapcsolható hidon át a kikötőben horgonyzó hajókra eresztetik. Ezután a „régi városrész“ be mentünk. Ez szabály­talanul elszórt rendetlen épületekből áll, utczái mere­dekek, szükek és rondák. (Innen a gúnyos elnevezés: „gom­ita“~szemétdomb.) —A szűk népes utczák egész során át végre a Fi­um­ara (Redina) folyó partjára értünk s ennek kőhidján átkelve a „horvát városrész“­­ben találtuk magunkat. Itt mindég a Fiumara partján menve elértük tanulmányunk legközelebbi pontját: a hírneves „Smith és M­ey­n­­­e­r-f­é­l­e“ papírgyárat. A gyártelep hajtóerőül részint a Fiumara vizét, részint a gőzt használja fel. Mi először is a papírgyártás fokozatos menetét feltüntető szövetroncsoló-, mosó-, aprító-, és fehérítő, majd a tulajdonképeni papírkészítő gépeket néztük meg, mely utóbbiaknál az enyvezett papirpép a gépezet különböző részein keresztülmenvén, pár percz múlva teljesen kész száraz ivópappirrá változik, melyet azon­ban még simítani, az írásra alkalmassá tenni kell, így nyeretik a sima fényes, satinirozott papir. A további műveleteket: hajtogatás, számlálás, szétosztás, csomagolást a gyárban alkalmazott nőmun­­kások végzik. Megjegyzendő még, hogy a gyár papírfestéssel és vonalozással, továbbá kincstári, víznyomással ellátott papírok és távirdai papírszalagok készítésével is fog­lalkozik, mely műveleteket a gyár erre szolgáló gépei végzik. A gyártelep nagyterjedelmű, gazdag berendezésű s gyönyörű helyen fekszik. Rendszerint 130 — 150 mun­kást foglalkoztat. Ennek megtekintése után a városba tértünk visza, hol a „Szent Vid“ templom mellett, s a régi kolos­tor épületét elfoglaló kereskedelmi akadémiát és királyi főgy­m­n­ás­i­u­m­o­t kerestük fel. Előbbi­nek különösen gazdag áruismei gyűjteménye, utóbbinak régiségi és népismei múzeuma becses. Innen a Nautica-ra mentünk, s az intézet gazdag gyűjtemény­ét Domini E. gróf igazgató és D­r. Feichtinger tanár urak szíves kalauzolása mel­lett megtekintettük. Aznap délután tanulmányunk tárgya a hazai első rizshántoló- és rizskeményítő-gyár volt. Előbbinek működése abban áll, hogy a rizst elő­ször megmossák, aztán héjától megszabadítják, rostál­ják és osztályozzák. A leválasztott rizshéj, mint korpa hozatik forgalomba. A rizskeményítőgyár ez alkalommal építkezések és javítások miatt nem működött, azonban a gyár tiszt­viselői voltak szivesek bennünket kalauzolni s a gyár működését megmagyarázni. Mindig hallottam, hogy kellemesen esik a távol­ban földiekkel találkozni. Tapasztaltam azt ezúttal magam is. Nagyon kellemesen lepett meg Gribov­szky Jenő beregmegyei földimmel való találkozásom, ki jelenleg a fiumei kereskedelmi akadémiának egyik ki­tűnő tanára s ott a magyar, franczia és, német nyelvet adja elő — olaszul. A kitűnő műveltségű férfiú valódi magyar ven­dégszeretettel fogadott. Vele tettem sétát a kikötőben, hol a „m­arc­a tor­e“-k között nyüzsgő tarka-barka csoportok meglepő látványt nyújtanak az idegennek. Egyleti élet. Meghívás. A keleti Kárpátok osztályának XII. közgyűlése, mely Lubló fürdőbe, a Dunajecz áttöréséhez és a magas Tátrába való nagyobbszerü kirándu­lással lesz egybekötve, 1889. augusztus hó 11-én, vasárnap d. e. 10 órakor Bárt­fán a fürdőben fog megtartatni, melyre a magyar Kárpátegyesület összes tagjai és barátjai meghivatnak. A kirándulás terve: , n Popr.­Felkáról( n — 7) délelőtt. , n j­j. cmai ui o­s e­llen Érkezés Eperjesen délután 4 óra 44 perczkor. A pályaudvarban kocsik fognak készen állani, melyek 5 órakor indulnak Bánfára. Érkezés Bártfa fürdőben este 10 órakor. Vacsora, meghalás a fürdőben. Vasárnap, augusztus hó 11-én. Délelőtt 10 óra­kor közgyűlés a fürdő nagy társas termében, dr. Ro­­diczky Jenő úr felolvasása a turisztika fejlődéséről, 12 órakor közös ebéd. Délután séta a fürdő környékén. Este jótékonyczélű tánczmulatság. Hétfőn, augusztus hó 12-én: Reggel 7 órakor ko­csizás (parasztszekereken) Bártfa városába. A XIII. szá­­­zadból való gót stilü Szent Egyed-templomnak, a régi városháznak és felette érdekes levéltárának, továbbá a Mauks-féle játékszergyárnak megtekintése. — Kis vil­lásreggeli után délelőtt 11 órakor indulás Hosszúrétre és felmenet Makovicza várromjához. Leszállás Zboróra. Közös ebéd Rákóczynak történelmileg nevezetes 100 hársa alatt (datum sub centum filiis). — Este vissza­térés Bártfa fürdőbe. Kedden, augusztus 13-án. Reggel 6 órakor indu­lás parasztszekereken Lublóra. Útközben hideg reggeli. Érkezés Lublón d. u. 2 és 3 óra között. Ebéd. A fürdő megtekintése. Meghalás. Szerdán, augusztus 14-én. Reggel 5 órakor indu­lás Szmerdzsonkán (a koronahegyi fürdőn) át a veres klastromhoz. Villás reggeli. Délelőtt 11 órakor indulás készen álló tutajokon, a vadregényes Dunajecz-áttöré­­sen keresztül Scsavniczára. Ebéd és a fürdő megte­kintése. — Délután visszatérés gyalog Szmerdzonkára a Dunajacz mentén újonnan létesített igen kényelmes utón, körülbelül két és félórajárás. Éjjelezés Szmerd­­zonkán. Csütörtökön, augusztus 15 én. Reggel 8 órakor indulás szekéren Szmerdzonkáról a magurai turista-ut melletti Ödön-menedékházhoz. Ebéd a turista­házban. Gyaloglás a turista-uton a Slobodai-telekig, onnan pedig kocsizás a Barlangligetre. — A málhát azalatt szeké­ren szállítják a Tótfalun át vezető úton Barlangli­­getre. Azon turisták, kik a különben igen kellemes és éppenséggel nem fárasztó három órai gyaloglást mel­lőzni kívánják, az országúton kocsizhatnak Barlang­ligetre. Pénteken, augusztus 16-án. Délelőtt 9 órakor a szepes-bélai cseppkőbarlang megtekintése. Ebéd Bar­­langligeten. — Délután a társaság két részre oszlik: az egyik rész — a Zöld-tavat megtekintendő — dél­után 4 órakor Mátlárházára gyalogol (2 óra járás) és ott meghal. A másik rész pedig Késmárkra kocsizik és ott hal meg. Utóbbi turisták augusztus 17-én meg­tekintik Késmárk nevezetességeit (a Tökölyi várat, a protestáns fa­templomot, a szent­ kereszt templomát) és délután Tátrafüredre utaznak. Szombaton, augusztus­ 17-én. Reggel 5 órakor Matlárházáról gyalog vagy lóháton a Zöld-tóhoz, kö­rülbelül 4 órai hegymászás. A Zöld-tó egyike a Tátra legszebb tavainak, 1538 méternyi magasságban, körös­körül sziklafalakkal övezve. — Este visszatérés Mat­­lárházára. Gyengébb turistáknak ezen útra való vállalkozás nem ajánlatos. Vasárnap, augusztus 18 án: A turista­ uton Tát­rafüredre, hol is a közös kirándulás véget érve, a részt­vevők, tetszésük szerint vállalkozhatnak még további kirándulásokra. Kiválóan ajánlhatók a Tarpataki völgybe, vagy a turista-uton a Csorba- és Poprádi tóhoz való kirán­dulások. Több múzeum-bizottsági tag vezetése alatt augusz­tus 19-én vagy valamelyik legközelebbi napon Pop- Augusztus hó 10-én, szombaton : IndulásBudapestről 7óra20 perczkorreggel n Miskolczról 12 7) 37 77 délben n M.-Szigetről5 n 20­ reggel n Munkácsról8 n 28 77 77 n Ungvárról8 n 58» 7) n S.-A.-Ujhelyről 12 7) 12 71 délben 7) Kassáról( 7) 18 77 délután

Next