Bereg, 1889. (16. évfolyam, 1-52. szám)
1889-06-30 / 26. szám
26. szám. XV. évfolyam. Megjelenik minden vasárnap. Beregszász, 1889. junius 30. Szerkesztőség: hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők: Beregszász, Péter-utcza 732. szám. Kiadóhivatal: hová az előfizetés, hirdetés és nyilttér dijai küldendők: Beregszász, Namény utcza, 492. szám. Egyes szám ára 10 kr. Nyilttér sora 20 kr. TÁRSADALMI ÉS MEGYEI ERDEKÜ HETILAP BEREGVÁRMEGYE HIRDETÉSEI. A KIR. TANFELÜGYELŐSÉG, A KÖZVELÍDÉSI EGYLET ÉS A GAZDASÁGI Előfizetési dijak: Egész évre............4 frt. Félévre..................2 frt. J negyedévre .... 1 frt. Községek s néptanítóknak egész évre 2 frt 50 kr. Hirdetési dijak: 50 szóig 90 kr, 100 szóig 1 frt 40 kr, 200 szóig 2 forint 40 kr. Hirdetési és nyílttéri dijak előre fizetendők. JEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. 20285. IX/6. sz. Hivatalos másolat. Földmivelés- ipar- és kereskedelemügyi Miniszter. Rendelet A tizedes és százados hídmérlegek hitelesítéséhez. Hitelesítésre bocsáttatnak olyan tizedes mérlegek is, melyek a strassburgi rendszer szerint vannak készítve, de a felső iga hosszú tengellyel van ellátva, amelynek két végén egy-egy rövid kar s azokon egy-egy él van elhelyezve, ezekre van a híd függő rudak által felfüggesztve. Hitelesítésre bocsáttatnak továbbá olyan strassburgi vagy Sagnier-féle rendszerű hídmérlegek is, melyek serpenyő és sulyok helyett skálával és futósullyal vannak felszerelve. A futó súly lehet nyomtató készülékkel vagy a nélkül is berendezve A hitelesítés módjára, úgy szintén a hitelesítési dijakra nézve a fennálló szabályrendeletek ezen mérlegek hitelesítésénél is évényben maradnak. — Budapesten, 1889 évi május hó 27-én. A miniszter helyett. Fejér. s. k. 6138/1889. K. I. sz. Beregvármegye alispánjától. Az összes főszolgabíróknak és a két város polgármestereinek. A tizedes és százados hídmérlegek hitelesítése tárgyában az 1874. VIII. t. sz. 12. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a nagymélt. földmivelés, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur által kiadott rendeletet mellékelve, tudomás és kellő közhirrététel végett másolatban megküldöm. Beregszász, 1889. évi junius hó 8-án. Joloszty Gyula, alispán, 72752/1888. sz. Hivatalos másolatgatási hatóságokat, illetőleg a behajtásnál segédkezésre hivatott hatósági közegeket, eme kötelességeik pontos teljesítésére utasítsa, sőt mulasztás esetén a törvényes kényszerítő eszközöket alkalmazza. Az esetre azonban, amikor oly egyházi tartozásokról van szó, melyeket az egyházkerületi fenhatóság az egyházkerület összes egyházait illetőleg állandóan avagy egyes kivételes esetekben (p. 1. építkezések alkalmával) egyes egyházakra ugyan, de bizonyos számú évekre kiterjedőleg vetett ki, ezek szükségessé vált behajtásának elrendelése iránt a rendelkezési jogot magamnak tartom fen, miért is ez iránt, az illetékes egyházkerületi fenhatóság esetről-esetre hozzám köteles fordulni. Budapesten, 1889. évi május 14. Wekerle m. k. 519. K. B. sz. A közig bizottság elnökétől. Ezen magas miniszteri rendelet tudomásul vétel s ahoz leendő szigorú akalmazkodás czéljából a járási főszolgabirákkal, Beregszász és Munkács városok rend. tanácsaival hiteles másolatban közöltetik. Beregszász, 1889. évi junius 7-én, a főispán helyett, a bizottság h. elnöke: Joloszty Gyula, alispán. A m. kir. pénzügyminisztériumtól. Körrendelet Valamennyi adófelügyelőhöz és közigazgatási bizottsághoz. A magyarországi ev. ref. egyház részére alkotott s a Császári és apostoli Királyi Felsége által szentesitett zsinati törvény és nevezetesen ennek 5. §-a szerint az egyházi hatóságok, az egyházi adók és egyéb járulékok behajtásához az államhatalom segélyét igénybe vehetik, s az állam és hatóságai a végrehajtásban való segédkezést meg nem tagadhatják. Ugyancsak ezen zsinati törvény szerint az egyes egyházakban az egyházi czélokra évenként szabályszerűen kivetett egyházi adókra nézve a segédkezés első foka mindig, a helybeli presbitérium által és pedig a helybeli közigazgatási hatóságnál vehető és veendő igénybe, másodfokon pedig, a behajtás iránti segélynyújtás az esperes által, a köztörvényhatósági főtisztviselőnél (alispánnál, polgármesternél) kérendő ki. A szentesített zsinati tövények ezen határozmányára való tekintetből , hogy a felmerült panaszoknak eleje vétessék, meghagyom a czimnek, miszerint saját hatáskörében hasson oda, hogy a közigazgatási hatóságok, az egyes ev. ref. egyházi hatóságok által, az egyházi adók és egyéb járulékok behajtása körüli segédkezés iránt hozzájuk intézendő megkereséseknek mindenkor a legkészségesebben megfeleljenek, mulasztás esetén kötelességében állván a czimnek, hogy a közigaz Debreczentől Triesztig. A— úti vázlat — Kóródy Zoltántól. (Folytatás.) Hat órakor a „Bátor“ jeladó füttye a kikötőhöz hivott bennünket s pár percz múlva búcsút véve a „kis paradicsomitól indultunk vissza Fiuméba. A Quarnero - öböl mentén haladva elhajóztunk Martinschizzába a „vesztegzári kikötő“-höz. Útközben a parti lakosság „éljenzések“ és zsebkendőlobogtatások által adott kifejezést rokonszenvének. Fiuméba nyolcz óra tájban érkeztünk. Ezután még a város főbb tereit, kereskedéseit s az úgynevezett „m a r c a t o r e“-kat (árucsarnokok) tekintettük meg. Az este igen kedélyesen telt el. Víg hangulat uralkodott; a fiumeiek és mi debreczeniek felváltva énekeltünk. A társaság éjfél előtt széjjelosztott s mi nyugodni tértünk. Következő nap — április 13-án — reggel a tengerpartra épített s Beyerthal és Löwi czég tulajdonát képező nagyszerű terményraktár belsejét jártuk be. A raktár berendezése igen czélszerű. A gabnanemű a vasúti vagyonokból erre alkalmas készülék segélyével a pinczébe lesz vezetve, a szállításra szánt gabna pedig a raktár alsó helyiségeiből az u. n. „paternoster“ segítségével az emeletekbe vitetik s az „önműködő mérlegem“ megméretés után a raktár tengerfelöli oldalán odakapcsolható hidon át a kikötőben horgonyzó hajókra eresztetik. Ezután a „régi városrész“ be mentünk. Ez szabálytalanul elszórt rendetlen épületekből áll, utczái meredekek, szükek és rondák. (Innen a gúnyos elnevezés: „gomita“~szemétdomb.) —A szűk népes utczák egész során át végre a Fiumara (Redina) folyó partjára értünk s ennek kőhidján átkelve a „horvát városrész“ben találtuk magunkat. Itt mindég a Fiumara partján menve elértük tanulmányunk legközelebbi pontját: a hírneves „Smith és Meyner-féle“ papírgyárat. A gyártelep hajtóerőül részint a Fiumara vizét, részint a gőzt használja fel. Mi először is a papírgyártás fokozatos menetét feltüntető szövetroncsoló-, mosó-, aprító-, és fehérítő, majd a tulajdonképeni papírkészítő gépeket néztük meg, mely utóbbiaknál az enyvezett papirpép a gépezet különböző részein keresztülmenvén, pár percz múlva teljesen kész száraz ivópappirrá változik, melyet azonban még simítani, az írásra alkalmassá tenni kell, így nyeretik a sima fényes, satinirozott papir. A további műveleteket: hajtogatás, számlálás, szétosztás, csomagolást a gyárban alkalmazott nőmunkások végzik. Megjegyzendő még, hogy a gyár papírfestéssel és vonalozással, továbbá kincstári, víznyomással ellátott papírok és távirdai papírszalagok készítésével is foglalkozik, mely műveleteket a gyár erre szolgáló gépei végzik. A gyártelep nagyterjedelmű, gazdag berendezésű s gyönyörű helyen fekszik. Rendszerint 130 — 150 munkást foglalkoztat. Ennek megtekintése után a városba tértünk visza, hol a „Szent Vid“ templom mellett, s a régi kolostor épületét elfoglaló kereskedelmi akadémiát és királyi főgymnásiumot kerestük fel. Előbbinek különösen gazdag áruismei gyűjteménye, utóbbinak régiségi és népismei múzeuma becses. Innen a Nautica-ra mentünk, s az intézet gazdag gyűjteményét Domini E. gróf igazgató és Dr. Feichtinger tanár urak szíves kalauzolása mellett megtekintettük. Aznap délután tanulmányunk tárgya a hazai első rizshántoló- és rizskeményítő-gyár volt. Előbbinek működése abban áll, hogy a rizst először megmossák, aztán héjától megszabadítják, rostálják és osztályozzák. A leválasztott rizshéj, mint korpa hozatik forgalomba. A rizskeményítőgyár ez alkalommal építkezések és javítások miatt nem működött, azonban a gyár tisztviselői voltak szivesek bennünket kalauzolni s a gyár működését megmagyarázni. Mindig hallottam, hogy kellemesen esik a távolban földiekkel találkozni. Tapasztaltam azt ezúttal magam is. Nagyon kellemesen lepett meg Gribovszky Jenő beregmegyei földimmel való találkozásom, ki jelenleg a fiumei kereskedelmi akadémiának egyik kitűnő tanára s ott a magyar, franczia és, német nyelvet adja elő — olaszul. A kitűnő műveltségű férfiú valódi magyar vendégszeretettel fogadott. Vele tettem sétát a kikötőben, hol a „marca tore“-k között nyüzsgő tarka-barka csoportok meglepő látványt nyújtanak az idegennek. Egyleti élet. Meghívás. A keleti Kárpátok osztályának XII. közgyűlése, mely Lubló fürdőbe, a Dunajecz áttöréséhez és a magas Tátrába való nagyobbszerü kirándulással lesz egybekötve, 1889. augusztus hó 11-én, vasárnap d. e. 10 órakor Bártfán a fürdőben fog megtartatni, melyre a magyar Kárpátegyesület összes tagjai és barátjai meghivatnak. A kirándulás terve: , n Popr.Felkáról( n — 7) délelőtt. , n jj. cmai ui os ellen Érkezés Eperjesen délután 4 óra 44 perczkor. A pályaudvarban kocsik fognak készen állani, melyek 5 órakor indulnak Bánfára. Érkezés Bártfa fürdőben este 10 órakor. Vacsora, meghalás a fürdőben. Vasárnap, augusztus hó 11-én. Délelőtt 10 órakor közgyűlés a fürdő nagy társas termében, dr. Rodiczky Jenő úr felolvasása a turisztika fejlődéséről, 12 órakor közös ebéd. Délután séta a fürdő környékén. Este jótékonyczélű tánczmulatság. Hétfőn, augusztus hó 12-én: Reggel 7 órakor kocsizás (parasztszekereken) Bártfa városába. A XIII. századból való gót stilü Szent Egyed-templomnak, a régi városháznak és felette érdekes levéltárának, továbbá a Mauks-féle játékszergyárnak megtekintése. — Kis villásreggeli után délelőtt 11 órakor indulás Hosszúrétre és felmenet Makovicza várromjához. Leszállás Zboróra. Közös ebéd Rákóczynak történelmileg nevezetes 100 hársa alatt (datum sub centum filiis). — Este visszatérés Bártfa fürdőbe. Kedden, augusztus 13-án. Reggel 6 órakor indulás parasztszekereken Lublóra. Útközben hideg reggeli. Érkezés Lublón d. u. 2 és 3 óra között. Ebéd. A fürdő megtekintése. Meghalás. Szerdán, augusztus 14-én. Reggel 5 órakor indulás Szmerdzsonkán (a koronahegyi fürdőn) át a veres klastromhoz. Villás reggeli. Délelőtt 11 órakor indulás készen álló tutajokon, a vadregényes Dunajecz-áttörésen keresztül Scsavniczára. Ebéd és a fürdő megtekintése. — Délután visszatérés gyalog Szmerdzonkára a Dunajacz mentén újonnan létesített igen kényelmes utón, körülbelül két és félórajárás. Éjjelezés Szmerdzonkán. Csütörtökön, augusztus 15 én. Reggel 8 órakor indulás szekéren Szmerdzonkáról a magurai turista-ut melletti Ödön-menedékházhoz. Ebéd a turistaházban. Gyaloglás a turista-uton a Slobodai-telekig, onnan pedig kocsizás a Barlangligetre. — A málhát azalatt szekéren szállítják a Tótfalun át vezető úton Barlangligetre. Azon turisták, kik a különben igen kellemes és éppenséggel nem fárasztó három órai gyaloglást mellőzni kívánják, az országúton kocsizhatnak Barlangligetre. Pénteken, augusztus 16-án. Délelőtt 9 órakor a szepes-bélai cseppkőbarlang megtekintése. Ebéd Barlangligeten. — Délután a társaság két részre oszlik: az egyik rész — a Zöld-tavat megtekintendő — délután 4 órakor Mátlárházára gyalogol (2 óra járás) és ott meghal. A másik rész pedig Késmárkra kocsizik és ott hal meg. Utóbbi turisták augusztus 17-én megtekintik Késmárk nevezetességeit (a Tökölyi várat, a protestáns fatemplomot, a szent kereszt templomát) és délután Tátrafüredre utaznak. Szombaton, augusztus 17-én. Reggel 5 órakor Matlárházáról gyalog vagy lóháton a Zöld-tóhoz, körülbelül 4 órai hegymászás. A Zöld-tó egyike a Tátra legszebb tavainak, 1538 méternyi magasságban, köröskörül sziklafalakkal övezve. — Este visszatérés Matlárházára. Gyengébb turistáknak ezen útra való vállalkozás nem ajánlatos. Vasárnap, augusztus 18 án: A turista uton Tátrafüredre, hol is a közös kirándulás véget érve, a résztvevők, tetszésük szerint vállalkozhatnak még további kirándulásokra. Kiválóan ajánlhatók a Tarpataki völgybe, vagy a turista-uton a Csorba- és Poprádi tóhoz való kirándulások. Több múzeum-bizottsági tag vezetése alatt augusztus 19-én vagy valamelyik legközelebbi napon Pop- Augusztus hó 10-én, szombaton : IndulásBudapestről 7óra20 perczkorreggel n Miskolczról 12 7) 37 77 délben n M.-Szigetről5 n 20 reggel n Munkácsról8 n 28 77 77 n Ungvárról8 n 58» 7) n S.-A.-Ujhelyről 12 7) 12 71 délben 7) Kassáról( 7) 18 77 délután