Kárpáti Földmüves, 1926 (2. évfolyam, 1-40. szám)

1926-01-10 / 1. szám

Ж KÖZGAZDASÁGI, POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Előfizetési­ dij: Uzhorod — Beregszász — Munkács 1 hóra 2­5б, házhoz hordva és vidékre 3 he. Hirdetések díjszabás szerint. Telet.:Uzhorod 252,Beregszász 101,Munkács lu­sz. Felelős szerkesztő: VISNOVSKY E. MILÁN. Szerkesztőség : Uzhorod Dudinovics ut. 16. Kiadóhivatal: Munkács, Horodská (Vár) ucca 5. Megjelenik minden vasárnap. -т-* \\v* л. iC •' і і. Vb. V c . і. A földmüvesség jövendő sorsa attól függ, vájjon vezérei az élet háborgó ten­gerén éles szemmel, erős kézzel s mindent átfogó szeretettel fogják-e sorshajóját irá­nyítani. — Ott kell lenniök a földmüvesség minden lépte­ nyomán, hogy soha téves útra ne térjen, ha tanácsra szorult, taníthassák, ha gyenge, támogathassák. Az országnak s a békés fejlődésnek azok teszik a legnagyobb szolgálatot, akik névtelen hősök módjára a nép között járva-kelve osztályosai ó­ és rossz sorsban, akik megfigyelik hajlamait, szokásait, elle­sik vágyait, visszatartják a vakon veszélybe rohanót, lábra segítik a gyámoltalant, ok­tatják a tanulni vágyót, serkentik a testet. Senkit sem lehet arra kényszeríteni, hogy a nép sorsát szívén viselje, de aki a nép vezetését vállalta, annak szent kö­telessége, hogy népének szerető testvére legyen, aki önzetlenül adja oda agyát, erejét, éjjelét, nappalát egy magasztos célért: erőssé, műveltté, megelégedetté tenni földműves népünket s mindazokat, akiknek sorsa az ő sorsával összeforrott. Földműves testvéreink­­ jövendő sor­sátok kulcsa keretekben van letéve. Őszinte, vezető vezérek után menve, a boldog bé­kesség és jómód vár reátok, — álnok népámitok a végromlásba visznek. Ismer­jétek fel azokat, akik szeretnek benneteket és űzzétek el magatoktól az álprófétákat. Legelsősorban legyetek áthatva annak az igazságáról, hogy jobb jövőtök legbiz­tosabb záloga ma még szétforgácsolt erői­tek zárt egységbe való összevonása, a földmívesség egyesítése. Az egyesítés erős­sé tesz, tekintélyt parancsol azokra, akik eddig lebecsültek benneteket. És ha köz­katona­i vezér kötelességét híven teljesí­teni fogja, a földmívesség az országnak oly hatalmassága leszen, melynek érdekei és akarata ellenére ellenséges erő nem fog cselekedhetni. 1©2©„ Egy boldogabb jövő reményével lép­jük át az uj esztendő küszöbét. — Legyen ez az uj év a béke és gazdasági megerő­södésünk esztendeje. Annyi csalódás és igaztalanság után a földművesség tábora hittel tekint országunk kormányzata felé. Önérzettel hirdetheti, hogy joga van egy jobb életre, mert a múltban is eleget tett emberi kötelességeinek, a jelennek is legbiztosabb támasza ő. A földművesség érzi, hogy egy tá­­bisorba kell tömörülnie érdekei védelmére. Fajiv nemzetiségi, vallási, vagyoni külön­bözőségek a jövőben nem választhatják el egymástól a­öld áldottkezü művelőit. Az új ,év küszöbén erős a hitünk, hogy a nép hivatott vezetői egymásra ta­lálnak, félretéve üres elméleteket, személyi hiúságot, — egyetlen célt tűznek maguk elé: segíteni a földműves népet s mind­azokat, akik iránta jó szándékkal v­annak, — megmutatni neki boldogulása helyes útjait,­­ megtanítani őt mindarra, ami az életharcban erősebbé teheti. Hol a föld­művesség megelégedett, gazdaságilag erős ott egész társadalom nyugodt fejlődése árvíz pusztít Európa sok államában Napok óta a háztetőkön (akik egy erdélyi község lakossága — Csehországban növekvő vízállásról érkeznek jelentések — A Tisza mentén az árvízveszedelem súlyosbodik. A hirtelen beállt enyhülés következtében a Moldva jege zajlásnak indult és sok anyagi kárt okoz. A jég több helyen megtorlódik és a víz kilép ágyából. Egész Cseh- és Morvaországból növekvő vízállásról érkeznek jelentések, azonban eddig sehol sem ért el katasztri­fális méreteket az ára­dás. A hatóságok mindenfelé sürgős óvintézke­déseket tesznek, mert a jelek szerint a folyók számos helyen kiöntenek medrükből. Magyarországon a legnagyobb katasztrófa Békés megyét sújtotta. A románok átvágták a Kő­rös töltését és a megdagadt hullámok fél kilométer szélességben elöntötték a magyar határterületet Gyulavári község teljesen el van zárva a világtól. A Kőrös völgyben a vasúti forgalom teljesen szünetel. A határvonatok nem közlekednek. Nem kisebb a veszedelem a Tiszamentén sem. Tiszadadára egy század tüzérséget rendeltek ki, amely ágyukkal zúzta szét a jégtorlaszokat. A Tisza mellék folyói közül a Bodrog a leg­veszedelmesebb. A Bodrog kiöntött vize Bodrog­­keresztúron 80 családot tett hajléktalanná. Olasz­­liszkán több ház összedőlt. Bodrogjára község viz ■iá került. A lakosság teljesen el van zárva. A jószágokat sikerült legnagyobbrészt megmenteni, öregeden a felszívódó talajvíz több helyen kitört a földből és znyos károkat okoz. A kül­városiján a talaj vizei­­t a Várad várossze­mlézi és még számos házat fenyeget az összeomlás veszélye. Erdélyben rettenetes a pusztulás. A Kő­­rös mentén fekvő Miske községet teljesen körülvette az ár, úgy, hogy három nap óta nem lehet megközelíteni. A lakosság három nap óta a háztetőkön lakik és kérdés még, sikerül-e őket megmenteni a vég­veszedelem elől. Borostetyőn százhatvan ház omlott össze. Nem tudni mi van Szapárliget községgel, mert a villám belesujtott a telefonvezetékbe s így onnan hir nem jöhet. Egy kisjenői ember lóháton igye­kezett segítségért Miskére, de elkapta az ár és lovastól együtt belepusztult a vízbe. A vasúti sin mentén találtak egy fiatal juhászbojtárt is, aki kétszáz birkájával együtt beleveszett a vízbe. Kisjenőn a tomási erdőüzemekben rekedt egy tisztviselő tizenhat munkással. Ma csónakon mentek értük, de a mentő­expedíció még neem érkezett vissza. Rendeletet adtak ki, hogy Bo­­rosjenőn rombolják le a vasúti töltést földszintg, hogy a víznek lefolyást csináljanak. A Kőrös kilencvenezer hold területet öntött el. Félő, hogy nálunk is a tavaszi talajvizek és áradások jelentékeny károkat okoznak; már eddig is nagy területek vannak víz alatt. Az ősi­ vetések­ is sok helyen víz alatt állanak. A köz — ‘ •' ' ' 1 -'-i.­­ - -i 1 S '■ au a I btít ЧСІ jOUk Ч-0 i.íú»v'0M.b-:i\'' ... Ц­sége és idejekorán való cselekvése sok kát і előzhet meg. Csekkcsalás és Ruszinszkó felszabadítása Budapestről jelentik, hogy dr. Nagy Dezső, a postatakarékpénztár tisztviselőjét egy 150 milliós posta­csekk meghamisítása miatt letartóztatták. Dr. Nagy, az eddig min­dig bevált reccept szerint, azzal védekezett, hogy irredenta propagandára fordította a pénzt. Fel akarta Ruszinsz­kót „szabadítani“. Dr. Nagyot nagyon jól ismerjük. A po­litikai szélhámosok, теїуек ma Magyaror­szágon garázdálkodnak, méltó társukra talál­tak benne. Ez a notórius „felszabadító“ már minden volt ezen a világon, szélhámos, szabadúszó, Dunatündér és politikus. Ruszinszkóban hi­­vatalnokoskodott. A háború után a Károlyi­­kormány szolgálatába állott s ott lopott, ahol tudott. Akkor még csak giliszta mozgott benne, melyről később kisütötte, hogy az a „henfi-búnak“ nevezett kurzus betegség, melynek egyetlen gyógyító szere a csekk­­hamisitás. Míg azonban idáig eljutott, egy kicsinyt nép biztoskodott a magyarországi gerstli korszakban. Ebben az időben Csapon garázdálkodott s aki nem hordott vörös gatyát s nem akart minden nap burzsuj­­vérben fürödni, azt egyszerűen átadta a forradalmi törvényszéknek! Kun Béláék pünkösdi királysága után sokan állás nélkül maradtak, de nem igy dr. Nagy, aki éles szemével azonnal megállapí­totta, hogy a vörös gatya helyébe csak fe­héret kell felhúzni s minden úgy marad továbbra is, mint eddig volt. A gyerek csak más nevet kapott, de gyilkolni, rabolni to­vábbra is lehet, épp úgy, mint Kun Béláék idejében. Még csekkhamisításra is marad elég idő. Nem tudjuk, vájjon van-e elég magas összeköttetése ahhoz, hogy ezt a csekkcsa­lását hazafias felbuzdulás címén elnézzék neki. Ha a kormánykörökben nincs protekciója, akkor valószínűleg lecsukják. Kifelé az na­gyon jó hatást tesz, ha egy kisebb tolvajt néha lecsuknak. De mi lesz velünk akkor ? Meddig várjunk „felszabadításunkra“ ? Hiszen, amig börtönben ül, addig ruszinszkói barátai elkorcsmázzák a fegyverekre adott pénzt s akkor továbbra is a republika köte­lékében leszünk kénytelenek maradni. Pedig minden vágyunk, hogy valami csekk-csaló, nyugalmazott népbiztos, jelenlegi kurzus-lovag „szabadítson“ fel bennünket. Úgy éljen Horthy, Héjjas barátjával együtt. (Prágából jelentik) A napokban többször olyan hírek bukkantak fel a sajtóban, hogy En­­glis pénzügyiminiszter programba vette az arany­valuta bevezetését. Ezek a hírek természetesen nagy izgalmat keltettek a gazdasági körökben, mert a mai viszonyok mellett komoly közgazda­­sági tényezők lehetetlennek tartották ezt a válto­zást, amely súlyos válsággal járna. A Venkov mun­katársa felkereste Englis dr. pénzügyminisztert és megkérdezte tőle, hogy mi igaz az elterjedt hírekből. A pénzügyminiszter kategórikusan ki­jelentette, hogy egyáltalában nem gon­dol a mai valutaszervezet megváltoz­tatására. Erre már csak azért sincsen szükség, mert valutánk jogilag és gazdaságilag stabilizálva van és nem lehet a gazdasági életet kitenni annak, hogy újabb nyereségek, vagy veszteségek érjék a valutaeltolódásból. Örülnünk kell, hogy ez így v­ol A szomszédállamok aranyvalutája csak névleges

Next