Ugocsa, 1902 (18. évfolyam, 13-48. szám)
1902-03-30 / 13. szám
Melléklet az „UGOCSA“ 1902. évi 13-ik számához. Kez és pozícióhoz sokat szerzett a maga emberségéből. Egyszer egy erdélyi úrral esett meg az a jóízű dolog, hogy zavarba jött a király első kérdésére s mindjobban belebonyolódott. — Hová való ön ? — kérdezte a király. — Sehová, felség, — volt az elfogult válasz. — Hogyan, sehová? — Most csak úgy utazom, felség. A király nyájas, kék szemében megcsillant a humor derűje. — Nos és most hová fog ön utazni ? — tette hozzá, összeütve sarkantyúját. Most pedig, egyik utóbbi ebédjén, a Gabányiesetből kerekedett képviselőházi zenebonára czélozva, igy szólította meg egyik politikus vendégét : — No, önök tegnap jól mulattak. .... Hanem már megy a király. Meghajtja fejét az egész társaság előtt s kíséretével sietve eltávozik .... A vendégek a Szent-István-szoba festéseit és bútorzatát nézegetik. Magyar szoba ez minden ízében. A magyar história szentjeit, hőseit örökíti meg a magyar király palotájában . . . A fogatok előállanak. A szélrózsa minden irányában szétoszlanak ő felsége vendégei. MEGYEI ÉLET. 3096. ki. Ugocsa vármegye alispánja. Pályázati hirdetmény. A nagyméltóságu m. kir. honvédelmi minister urnak folyó évi 20.757. számú rendelete alapján köztudomásra hozom, hogy a budapesti Ludovika-Akadémia tisztképző-tanfolyamára, az 1902—93. iskolai évre a gróf Buttler János-féle alapítványi helyre Ugocsa vármegye közönsége egy ifjat jogosult bemutatni. Felhivatnak mindazon szülők és gyámok, kik ezen alapítványi helyet fiuk, illetve gyámoltjuk részére elnyerni óhajtják, hogy szabályszerűen felszerelt pályázati kérvényeiket hozzám, folyó évi május hó 1-ig annyival is inkább benyújtsák, mert ellenkező esetben nem leszek abban a helyzetben, hogy a kérvényeket illetékes helyre pontos időben fölterjeszthessem. A pályázati feltételeket hivatalomban az érdekeltek bármikor megtekinthetik. Mivel Ugocsa vármegye összes községei a kihirdetési bizonylatok beterjesztése kötelezettségével, mindkét járás főszolgabirája ellenőrzés végett, az „Ugocsa“ kiadóhivatala közzététel végett értesittetnek. Nagy-Szőllős, 1902. márczius 17. Alispán helyett: Dr. Varga János, főjegyző. Másolat. 17,802/902. B. M. sz. körrendelet az osztrák kereskedelmi miniszternek Johannisbad fürdőhely területén a házalást eltiltó rendelete közhírré tétele tárgyában. (Valamennyi vármegyei és városi törvényhatóságnak.) A kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur folyó évi január hó 24-én 3033. sz. a. kelt átiratában közli velem, hogy vett értesülése szerint az osztrák kereskedelmi miniszter úr az osztrák belügy- és pénzügyminiszter urakkal egyetértve, Johannisbadh fürdőhely területén a házalást — a kedvezményben részesített vidékek lakói jogainak épségben tartása mellett, a fürdőévad tartamára, vagyis minden év május hó 15-től szeptember hó 15-ig terjedő időre — eltiltotta. Mivel a Czímet közközhirrététel végett értesítem. Budapesten, 1902. évi márczius hó 5-én. A miniszter meghagyásából: Dr. Sélley s. k., miniszteri tanácsosának egyik főnöke Pál János csizmadia-mestertől egy hektoliter bort, két sertést, szőllőt s több láda szivart fogadott el s mikor mindezek tulajdonában volt, városi becsüsnek neveztette ki. Sőt később a szóban forgó adó-ügyosztályi főnök, mikor az adó-ügyosztálynál egyik végrehajtói állás megüresedett, javaslatot terjesztett be Pál János végrehajtó felvétele iránt. A vizsgálat ezt mind megállapította úgy a nagyszámú tanuk vallomásából, valamint Pál János beismerő vallomásából, ki eleinte tagadott, de később beismerte, hogy megvesztegette a tisztviselőt. A vizsgálatról felvett jegyzőkönyvet Csóka Sámuel a tanácsülés elé terjesztette azzal a véleményes jelentéssel, hogy Pál János becsüs hivatalától fegyelmi úton elmozdittassék s az illető főtisztviselő ellen a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot haladéktalanul indítsák meg, továbbá az adóügyosztály iktatója ellen, ki 25 forintot fogadott el azért, mert Pál Jánost az illető főtisztviselőnél protegálta, szintén indítsák meg a fegyelmi vizsgálatot megelőző vizsgálatot. Egy másik kisebb tisztviselőt azzal vádoltak meg, hogy házában kutat furatott egy vállalkozóval, akinek munkájáért 30 forintot kifizetett, 70 forintot pedig leíratott adójából. A megvesztegetési ügy Simonffy Imre polgármester elnöklésével tartott tanácsülésen hosszantartó vitára adott alkalmat s végeredményében azt a benyomást kelti a megnyilvánult álláspont s azok az izgatott szavak, melyek a vizsgálatot pártatlanul s erélyesen vezető Csóka Sámuel ellen elhangzottak, hogy a tanács a vesztegetési ügyön jobban szeretett volna simán túlesni; sőt szeretné még most is, ami azonban aligha sikerül, mert nyilvánosan tárgyalják és nyíltan egy lap emelte a vádat az illető tisztviselő ellen. Más visszaélés az, mely a rendőrségnél történt s ez ügyben már szintén megindult a vizsgálat. A rendőrbiztosi kar egyik tagja egy őrsvezető közreműködésével ígéretet tett F. S. vasúti munkásnak, hogy bejuttatja közrendőrnek. F. S. 140 koronát adott át az őrsvezetőnek, melyből az 100 koronát a biztosnak adott. F. S. hiába várt s mikor látta, hogy nem jut be rendőrnek, panaszt tett úgy a biztos, mint az őrparancsnok ellen. A vizsgálat már megindult s a rendőr- biztos beismerte, hogy a 100 koronát átvette, de miután nem juttathatta be, visszaadta a pénzt. Az őrsparancsnok is beismerte, hogy igen czélból fogadta el a pénzt, melyből 40 koronát magának tartott meg, 100 koronát pedig a biztosnak adott át. A vizsgálatot rövidesen befejezik ez ügyben is s a megvesztegetett biztos sorsparancsnok ellen megindították a megtorló eljárást. Ugyancsak Debreczenben Krasznai Ferencz városi illeték-nyilvántartót hirtelen elmozdították állásától s a közgyűlés nyugdíj-jogosultságától is megfosztotta. A királyi ügyész megindította ellene a vizsgálatot, vájjon magánsikkasztás, vagy pedig hivatali sikkasztás esete forog fenn. A vizsgálat eddig 40—42 esetben állapított meg sikkasztást és okirathamisítást. Egyszóval Debreczen bőven el van látva panamákkal, elhunyt. Váratlanul jött e közkedveltségü egyéniség elhunyta s őszinte, igaz részvétet keltett vármegyénk társadalmának minden körében. — Kedden Budapestre ment, hogy részt vegyen Tisza Kálmán temetésén, amelyről Abbáziába visszatérve, 27-én hirtelen halál vetett véget életének. — Szentpály Jenő született 1836-ban, Halmiban. Atyja, Szentpály László, a negyvenes években Máramaros vármegye főispánja volt. Szentpály tanulmányait a bécsi polytechnicumon és a budapesti egyetem jogi karán elvégezve, hazajött és 1860-ban Ugocsa vármegye első aljegyzőjévé, 1867-ben főjegyzővé lett, 1869 ben pedig a halmii kerület Deák-párti programmal képviselőjévé választotta. A Háznak 1878-ig, tehát három országgyűlési cikluson át tagja volt, mint a szabadelvű párt hive. Ezen idő alatt a közlekedésügyi bizottságnak volt jegyzője és előadója. Ilyen minőségben szerkesztette meg 1875-ben a keleti vasút ügyeinek megvizsgálására kiküldött bizottságok figyelmet keltő részletes jelentését. A műegyetem az ő indítványára nyerte mostani szervezetét és elhelyezését. Szentpály Európa nagy részét beutazta s hazatérve, a hetvenes években publicistikai tevékenységet fejtett ki. 1878-ban kataszteri igazgató lett, később pedig, mint miniszteri biztos, nyolcz vármegyében vezette az italmérési jog kártalanítása tárgyában a munkálatokat. Mikor az államszolgálatból megvált, régi kerülete ismét képviselővé választotta szabadelvű programmal 1896-ban s a Háznak a legutóbbi választásokig tagja volt. — Előléptetés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Láng Mihály, jelenleg lévai tanitó-képezdei igazgatót a Vil-ik fizetési osztályba léptette elő. Láng Mihály a nagy-szőllősi polgári iskola első igazgatója volt, ki azóta az országban, mint jeles paedagógus és szervező, több állami iskolát (óvónőképzőt, tanítónőképzőt, polgári iskolákat stb.) szervezett. Régi tisztelői és barátai bizonyára örömmel veszik újabb előléptetésének hírét. — Egy öreg honvéd halála. Tragikus halálll halt meg a szabadság születésnapján, e hó 15-én Tur-Terebesen Fridmann Jónás 48-as honvéd. Még egész szívvel, egész lélekkel részt vett a márczius 15-iki ünnepen, amely délelőtt zajlott le s amikor véget ért az ünnep, az öreg honvéd összeesett halva. Szivszélhüdés ölte meg az aggastyánt a nagy nap évfordulóján. — Eljegyzés. Bartók Mihály rakaszi jegyző eljegyezte Fisch Vilmosnak, a tokaj-hegyaljai takarékpénztár elnökének kedves leányát, Aranka kisasszonyt. — Jótékonyság. A tisza-ujlaki róm. kath. templom számára özv. Buday Sándorné, szül. Újhelyi Vilma úrnő egy művészi kivitelű sz. Antal-szobrot adományozott. — Egy jeles iró halála. Tolnai Lajos, a kiváló tárcza- és regényíró, f. hó 19-én hatvanöt éves korában elhunyt a fővárosban. Munkáiban kitünően és maró szatírával jellemezte alakjait, akikben számtalanszor magukra ismertek a közélet szereplői s e miatt nem egyszer rendkívüli kellemetlenségei akadtak Tolnainak. Tagadhatatlan azonban, hogy kitűnő irályát és vonzó elbeszélő modorát nagyon szerették olvasói s e tulajdonságai egyik legjelesebb és legeredetibb írónkká avatták őt. Tagja volt a Kisfaludy- és Petőfi-társaságnak, — Rákóczi emlékéért. A magyar ifjúság lelkes mozgalma, mely a Rákóczi és Bercsényi emlékét meggyalázó törvényczikk eltörlését tűzte ki czélul, Heves vármegye hazafias közönségét is megdobogtatta s a megye közgyűlése dr. Alföldi Dávid indítványára nagy többséggel elhatározta, hogy a s rágalmazó törvényczikk eltörlése végett feliratot intéz az országgyűléshez. — Makkai Zsigmond, mint szakközeg. E czimmel jelenti a Székelység czimü lap a következőket: A földmivelésügyi miniszter bizalmas levélben kérte fel Makkai Zsigmond képviselőt, hogy a napokban tartandó földmivelésügyi anketten résztvegyen és ott szakvéleményt mondjon az erdélyi kisgazdák helyzetének javítására vonatkozólag. — Az újságírás köréből. A Kassán megjelenő Felső-Magyarország czímű politikai napilap szerkesztőségében változás történt. Az újság vezetését Szathmáry Zoltántól, a jól ismert hírlapírótól ifj. Madarász János vette át. — Hogy lett kadét Kiss Ernő? A márcziusi napok alkalmával fölelevenedik az emléke nemcsak a szabadság újjászületésének, hanem az egész szabadságharcznak, végig az aradi Golgotháig. A többek között most érdekes adatokat jegyeztek fel arról, mint lett katona a vértanú-tábornokok egyike, Kiss Ernő. Hősiességén kívül, mint Megvesztegetett tisztviselők. Debreczenben nagy a rendetlenség a városi ügykezelés körül. Több esetben indítottak vizsgálatot a városi tisztviselők ellen zsarolásért, sápért, sikkasztásért. Egy tisztviselő — a vád szerint — nagyobb sáp mellett alkalmazott egy városi becsüst. Ez a vád, mint Csóka Sámuel polgármesteri titkár vizsgálata kiderítette, igaz. A vád ama része, hogy 200 forintért tette ezt, nem való, de e helyett természetbeli ajándékokat fogadott el az illetőtől Megtörtént — s ez egy másik vizsgálat alatt levő eset —, hogy a városi adó-ügyosztály HÍREK. Єlőfizetési felhivás ! Jprilis 1-én új előfizetési évnegyed kezdődik. Kérjük. előfizetőinket, hogy előfizetéseiket megújítani, illetve hátralékaikat beküldeni ne mulaszszák el, különben postai megbízás útján leszünk kénytelenek azokat behajtani. hosszú, kínos betegség s majdnem két napig tartó agónia után múlt vasárnap reggel jobb létre szenderült. A 72 évet élt nagy magyar államférfiú halála az egész művelt világon általános részvétet keltett. Halálhírének községünkben első hirdetője vasárnap délután a megyeház ormára felvont gyászlobogó volt. Tetemeit e hó 26-án, geszti birtokán helyezték örök nyugalomra. Temetésén úgy a magyar, mint a közös kormány és számos testület küldöttségileg képviseltette magát. Ugocsa vármegyének gyásza van; egy nagy tehetségű, tevékeny és rokonszenves alakja: Szentpály Jenő, volt országgyűlési képviselő, Abbáziában , Szentpály Jenő, Tisza Kálmán.