Uj Közlöny, 1926. július-december (48. évfolyam, 146-294. szám)

1926-07-02 / 146. szám

MEGJELENIK 0.0.2 ÓRAKOR. SZERKESZTŐSÉG KORJATOVICS-TÉR 11. KIADÓHIVATAL: KOR­­JATOVICS-TÉR Ж - TELEFONSZÁM:1.­­ PÁRTONKIVÜLI POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: HAVAS EMIL XLVIII. ÉVFOLYAM.SZHOROD—UNGVÁR, 1926 JÚLIUS 2. PÉNTEK 146. SZÁM ELŐFIZETÉSI ÁR: EGÉSZ ÉVRE 240 KORONA FÉLÉVRE 120 KORONA, NEGYEDÉVRE И К РОУ HÓNAPRA 20 К, EGYES SZÁM­ÁRA 1 . Az anyaföld áldása, a gabona, már régen kalászba szö­kött s az acélos búzát most­­érleli a nap melege. Péter Pál napja után fel­csendül az aratók dala s a barázdák­ban ugráló madarak csicsergésébe belevegyül a kaszák csengése. Nálunk Ruszinszkóban valamivel későbben érik a gabona s míg a dé­lebbre fekvő magyar Alföldön már szép rendjében sorakoznak a garma­dába rakott kévék, addig nálunk még lábán áll a gabona. Az eddig beérkezett jelentések szomorú képét nyújtják az idei ter­mésnek. Ott, ahol az őszi vetést megkímélték az egerek, most az ár­víz pusztít; gabonatermőföldek viz alatt állnak és az égből hulló isten­áldása, mint minden jóból a sok, nem hogy hasznára, de egyenesen kárára van a termésnek. A külföldi jelentések sem mutat­nak kedvezőbb képet. Az ég csator­nái megnyíltak s kegyetlenül végig­­pusztítanak az egész kontinensen, kérdésessé téve azt, vájjon meg lesz-e a mindennapi kenyerünk. Európát a szociális problémák egész raja tartja állandóan izgalom­ban s ezeknek a problémáknak leg­nagyobb részét a kenyér, amelyből soha sincs elég, idézi elő. Amikor az ember véges eszével már-már meg­találja a gyógyító izt, mellyel az üresedő gyomrok és zsebek beteg­ségét meg lehet gyógyítani, akkor az ég szegül ellenünk, halomra dönt­­vén minden emberi tervezgetést. A föld ura, az ember, mintegy in­tésül kapja a csapásokat felülről, mintegy figyelmeztetésül, hogy nem urai, hanem tehetetlen férgei va­gyunk ennek a sártekének. Hiába kevélykedünk, hiába harcolunk egy­más ellen, hiába akarja egyik ember a másik szájából kiütni a falatot, minden ember törekvése csak hiú ábránd marad s ha a kenyeret ki kell ütni a szájból, azt az ég egymaga jobban el tudja végezni egy perc alatt, mint az egész emberiség egy emberöltőn át, az összes törvényes és törvénytelen szociális fegyverek igénybevételével. »Kevély ember, mit kevélykedel?« ■■аиапшмшііююша Hajsza Rákosi Jenő és Ballagi Aladár ellen Budapestről jelentik. Az Ébredő Magyarok egyesületének feljelenté­sére bűnügyi­­eljárás folyik a 84 éves Rákosi Jenő ellen, akinek hosszú évtizedeken át közéleti, publiciszti­kai harcos pályája alatt nem volt egyetlen sajtópere sem. — Állami és társadalmi rend ellen való izgatás címén ugyancsak hajsza folyik Bal­lagi Aladár, a 72 éves tudós ellen. Repülőtér lesz Munkácson Megkezdődtek a tárgyalások A közmunkaügyi minisztérium közvetlen tárgyalásokat indított meg Munkács városával, egy repülőtér­­ létesítése érdekében. A repülőtér céljaira alkalmas föld­terület megszemlélésével Szék­a­­ I­rina mérnököt bízta meg a minisz-­­ térium, aki a tárgyalásokat már­­ megkezdte.­­ Egyik legutóbbi számunkban meg-­­ emlékeztünk arról, hogy az ungvári repülőtér ügye a főváros lakosságá­nak indolenciáján teljesen megfenek­lett. Ismerve Munkács város vezetői­nek és lakosságának agilitását, egész bizonyosra vehetjük, hogy a munkácsi repülőtér ügye hamarább tető alá jut, mint az ungvárié. Földrengés Ruszinszkóban Aknaszlatina és Técső vidékén volt legjobban érezhető Június 28-án Aknaszlatinán föld­rengést észleltek, mely éjjel 11 óra 45 perckor vette kezdetét s körül­belül három percig tartott. A lökések északnyugati irányból jöttek s meg­lehetősen erősek voltak. Az asztalo­kon álló poharak és tányérok meg­rezzentek s megrepedtek. A lakos­ság félelmében az utcára menekült. Tereblyán, a hydrografikai állo­máson lévő seizmográf kilengéséből megállapították, hogy a földrengés már június 27-én délután 4 órakor vette kezdetét. A Técső melletti Kruhlán a földlökések a legerőseb­ben voltak észlelhetők. A földrengések Ruszinszkóban nem ismeretlenek s 1923-ban meg­lehetősen erős földlökések voltak érezhetők. A mostani földrengés valószínűleg a Földközi-tenger kör­nyékén és Olaszországban pusztító földrengéssel van némi kapcsolat­ban. Az ungvári kiskereskedők és kisiparosok tiltakozó gyűlése irgalmas népgyű­lés a Koronában Ismeretes, hogy az ungvári fő­jegyzői hivatal megsemmisítette az ipartársulat választmányának meg­választását. Az érdekelt kisiparosok és kiskereskedők szerda este tilta­kozó gyűlésre gyűltek össze emiatt a Korona nagytermében, amelynek egyetlen napirendi pontja az ipar­­társulat választmányi választásának megsemmisítése volt. Este fél kilenc órakor több mint 500 főnyi kisiparos és kereskedő előtt nyitotta meg a gyűlést Feld­man Ödön festőiparos, mint elnök. Üdvözölte a megjelenteket, majd mi­után röviden kifejtette az összehívás fontosságát, átadta a szót W­e­i­s­z Adolf cipőfelsőrészkészítő iparosnak. — Rosszul számítottak — kezdte beszédét Weisz —, akik azt hitték, hogy az ungvári kisiparosság és ke­­reskedőség szó nélkül hagyja azt a sérelmet, amely a választmány fel­oszlatásával érte az iparosságot. Rosszul számítottak, mert a fegyver visszafelé sült el. Nem tűrjük, hogy diktáljanak nekünk. Beszéde további részében Kreis­ler ipartársulati főnököt kritizálta: — Alig foglalta el az ipartársulati főnök­ hivatalát, máris azzal fenye­­getődzik, hogy felül fogja vizsgálni az iparengedélyeket. Az a Kreisler mondja ezt, akinek hívei a választás­nál még a bábaoklevelet is érvénye­sítették. »Hajszált« keresnek, hogy a nekik nem tetszőkkel kedvük sze­rint elbánhassanak. — Felrúgtak, letiportak minket, kedves iparos és kereskedő társaim — fejezte be több mint negyedórás beszédét Weisz —, most rajtunk a sor, talpra állunk-e vagy sem. Előre a további küzdelemre!... Auffahrt nagytrafikos emelke­dett ezután szólásra: — Nem akarom felesleges szó­­fecsérléssel untatni önöket. Igazság­talanság ért minket, ezt én mondom, én, akit pedig szépségflastromként szintén bevettek az intézőbizott­ságba. De nekem ez nem kell, én csak akkor leszek benn, a választ­mányban, ha az iparostársaim bi­zalma helyez oda. Beszéde további részében nevet­ségesnek minősítette a feloszlatás indokolását, azután együttes munká­ra, eszetartásra hívta fel a jelenvol­takat. Beszédét lelkesen megtapsol­ták. A következő előadó Tamás Ist­ván kovácsmester volt. — Nagyon jól tudjuk, hogy a fel­oszlatást ki erőszakolta ki. Én erre el voltam készülve, hiszen Kreisler még a választmány megválasztása előtt kijelentette, hogy ha a sárga lista jön be, a választás meg lesz semmisítve. — Ami a feloszlatást illeti — foly­tatta —, csak a törvény félremagya­rázásával vagy nem ismerésével le­het megmagyarázni. A főjegyzői hi­vatalnokok, iparhatósági biztos, ál­landóan keresik az alkalmat, hogy bosszantsák a kisemebereket, mig mi egyszer az apró rúgásokra egy nagyobbal nem felelünk. Kijelentem, hogy a feloszlatási végzés a fennálló paragrafusokba ütközik s módját fogjuk ejteni, hogy az ezáltal ért sé­relmet orvosoljuk. Álljunk a sar­kunkra — fejezte be viharos beszé­dét —, hogy ezek a fiatal órácskák tovább ne garázdálkodhassanak a mi bőrünkre. Marosi Dezső női szabó a kö­vetkező szónok, hasonló hangnem­ben beszélt: — Felrúgták a betegsegélyző autonómiáját, azután az ipartársula­tét. Nem tűrjük tovább a basásko­­dást! Követeljük a választás azon­nali kiírását! Marosi beszéde után a jelen­levők hangos kiabálásban törtek ki: — Halljuk Győzőt! Halljuk Győ­zőt! ... C­s і 11 a­ mechanikus rövid, meg­győző beszéde után Győző Ármin emelkedett szólásra: — Véletlenül cseppentem ebbe az ügybe. Igazságérzetem nem enge­dett nyugodni, mikor láttam, milyen módon játszák ki a kereskedőket és iparosokat azok az urak, akik azt hi­szik, mivel szegény emberekről van szó, önök egyúttal buták is. Ellensé­geink azzal érvelnek, hogy a győz­tes lista bolseviki. Uraim, önök tud­ják legjobban mennyire nem igaz ez állítás, hiszen a jelölés minden párt­­politikától mentes volt. Felháborod­tak, amikor Diószeg­h­y nevét olvasták a listán. »Ez is kereskedő?« — kérdezték. Nem, nekik nem ke­reskedő Diószeghy, mert még nem bukott meg hatszor és nem szívta magát tele pénzzel. (Óriási tetszés.) — Nem célom a személyeskedés, de nem hallgathatom el, hogyan há­lálkodott Kreisler nekem, amiért a főnökválasztás alatt mellette voltam. Most belátom, hogy Kreisler is csak ígért, szavazógépeket akart csupán céljai eléréséhez. Ezért elfordultam tőle. Győző beszéde további részében részletesen ismertette az ipartör­vényt, bebizonyítva, mennyire jog­talan és törvényellenes a feloszlatás. Éles szavakkal támadta a főjegyzői hivatalt, azután felhívta az iparosok S­SS A LEMBERD1 KELETI VÁSÁRON FELVILÁGOSÍTÁSSAL A KIADÓHIVATAL SZOLGÁL. Ára 1 korona.

Next