Uj Közlöny, 1928. július-december (50. évfolyam, 148-294. szám)
1928-07-01 / 148. szám
JUBILEUMI ÉVFOLYAM. ’ * ^ v«fi&y-y PÁRTONKIVÜLI POLITIKAI NAPILAP . | vElNELüK ÉVFOLYAM U^HOROD—UNGVÁR, 1928. JULIUS 1. VASÁRNAP 148 SZÁM --'■і.*- I .. \ ■ TM Л U V 1 ■ Un I J (UNGVÁRI KÖZLÖNY ARA Ke 1.— Rozsypal Antal országos elnök A közigazgatási törvény végrehajtásával egyidejűleg betöltésrekerült a tartományi elnöki állás, amelyre a minisztertanács Rozsypal Antal alkormányzót nevezte ki. A kinevezés ténye túlzás nélkül állíthatjuk jelentős eseménye kis országunknak. Podkarpatszka Ruszi népe hálás lehet a sorsnak, hogy adott egy Rozsypal Antalt e kis ország élére, mert Rozsypal túl van rég minden személyi ambíción, minden egyéni szemponton ő mindent elért, amit egy államhivatalnok elérhet a ranglétrán és ma az ő munkája valóban tisztán a közért van. Ez a körülmény az, ami a legimpozánsabb az alkormányzó hivatal vezetésében: nem ismer egyéni érvényesülni akarást maga körül, mert a maga puritánságával a munka egyszerű, igénytelen és fegyelmezett katonáit sorakoztatta fel a közigazgatási frontra. Rozsupál Antal a munka embere. Nem ismer pihenést, fáradhatatlan, fanatikusa ő a kötelességteljesítésnek és amikor a köztársaság elnöke őt állította Podkarpatszka Rusz élére, a lelkiismerettel végzett munka jutalmát látjuk a kinevezésben. Az alkormányzó kora ifjúságától szolgálja a közt és mindenkor minta tisztviselő volt. A korrektség szobrát meg lehet róla mintázni. Amit a hozzáfordulóknak érdekében megtehet, ezt mindenkor megtette. Soha nem ígér senkinek olyat, amit meg nem tud csinálni. Ez a jellemszilárdsága közismert, Podkarpatszka Ruszban ma már mindenki tudja, hogy az alkormányzó szava szent a szó legszigorúbb erkölcsi értelmezésében. Amit ő mond, arra lehet építeni. Ez adja meg neki azt az abszolút értékű presztízst, amely még politikai ellenІ feles táborában is intakt maradt, І noha néhány politikai demagógia- Ipos destruáló munkát végez esztendők óta. Kinoki kinevezésének őszintén örül Podkarpatszka Ruszban mindenki, aki szívén viseli e kis ország sorsát. Csak Rozsupal alkormányzó nem örül új méltóságának, mert ez számára csak újabb munkateljesítést igényel és bizony az ő korában ennyi munka után megilletné a pihen nés. De kipróbált munkaerejére, az ő puritán, nagyszerű egyéniségére szüksége van a fiatal republikának, és ő engedelmes katona, ottmarad a poszton, ahová vezényelték, noha a szolgálati ideje már három esztendeje letelt és teljes fizetéssel mehetne nyugdíjba. Podkarpatszka Rusz öt évvel ezelőtt a kaotikus zűrzavar állapotában, volt. Az alkormányzó elődje, a szavak kifeszített kötelén balanszírozott a negatívumok között. Minden ígérete puszta szó maradt, tette soha nem valósította azokat. Rozspai Antalnak első dolga volt szakítani az üres ígérgetések politikájával és nyomban a pozitív munkához látott. Akik ismerik ennek a munkásembernek bölcs életelveit és kristály tiszta jellemét, csak a csodálat és elismerés hangján szólhatnak róla. Legjellemzőbb puritán egyéniségére, hogy öt esztendeje tartja kezében Podkarpatszka Rusz kormánykerekét, amely idő alatt néhány igen komoly állomására érkezett el az életnek, de ő meg nem állott egy ízben sem, egyetlen jubileumi ünnepséget nem tartott, noha erre lett volna bőven alkalma. És ma, amikor a tartomány első hivatalnokának, tartományi elnöknek nevezte jó a köztársasági elnök, az új hivatalban is a régi Rozsypal marad: jóságos, érző szívű, nemesen gondolkodó, igazi nagy úr, jó fiatalos lelkesedéssel, férfias kitartással és megállapodott világnézettel halad a munka útján egyenesen előre. A magyarság igaz barátját, őszinte jó akaróját tiszteli benne. A magyar paraszt mindig megértést talált nála, ha ügyes-bajos dolgában hozzáfordult. Ellenfeleivel szemben pedig mindenkor igaz nagylelkűséggel viseltetett: a megbocsátás nobilis gesztusát nem egy méltatlan ember élvezte tőle. Méltóságteljes alakjára tisztelettel tekint fel e kis ország népe és ősziinte fohásszal fordul azi ég felé: adjon erőt és egészséget ennek a nagyszerű embernek, hogy még sokáig vezethesse Podkarpatszka Rusz sok vihart látott hányatott hajóját. * Rozsypal Antal országos elnök született 1866 szeptember 7-én Pauszban a bajor határ mentén. Édesapja vasúti felügyelő volt, aki fiát igen gondos nevelésben részesítette. Gimnáziumi tanulmányait Pauszban végezte el majd a jogi egyetemre került és tanulmányait Pécsben Prágában és Zágrábban (ahol nagybátyja érsek volt) végezte. 1890 június 22-én lépett állami szolgálatba, mint gyakornok Brüxben, majd kerületi kapitány lett Policskában. A nagy szorgalmú és kiváló tudású hivatalnok gyors karriert csinált, mert nem sokára helytartósági tanácsos lett Kolinban, majd 1921-ben Kladnóba került mint miniszteri tanácsos. Itt szemelték rá a ruszinszkói közigazgatás élére, amelyet 1923-ban át is vett. . • і i.i'j A köztársaság elnöke Rozsypal Antalt, Podkarpatska Rns alkormányzóját tartományunk első elnökévé nevezte ki. Megtörtént az országos hivatalok elnökének kinevezése Csehországban dr. Kubát, Morvában dr. Jerny, Szlovenszkón dr. Drobny, Ruszinszkón Rozsypal Antal A csütörtöki minisztertanács a közigazgatási reformmal összefüggő személyi ügyekkel foglalkozott és úgy határozott, hogy az országos elnöki székekbe való kinevezésre a következőket ajánlja Masaryk elnöknek: Csehországban Kubát Hugót, az országos politikai közigazgatás eddigi elnökét, Morvában és Sziléziában Cserno belügyminisztert, Ruszinszkóban Rozsypal alkormányzót, valamenyiüket első rangosztályban. Szlovenszkón Drobny János táblabírát bízza meg az elnökség vezetésével, helyettese dr. O r s z á g h túró és zsupán, mindketten a második rangosztályban. Az okiratokat még tegnap aláírás végett átadták Masaryk elnöknek. Eladták az Ungvári Villamossági részvénytársaságot A tegnapi napon szenzációs transakcióról értesültünk. A Szlovák Általános Hitelbank eladta a tulajdonában levő villamossági vállalat részvényeit a Cseska-Moravska Kolben rt.-nak, amely a Zsivnó érdekkörébe tartozik. A transakció részleteiről hétfőn részletesen beszámolunk. viharos vgbsPülés a városi parlamentben Csütörtökön délután közgyűlést tartott Uzshorod főváros képviselőtestülete s olyan viharos volt, hogy 3 órától 7-ig a napirend 62 pontjából csupán hatot tárgyalhattak le. A legkisebb indítvány sem csúszott át vita nélkül, a város 6 milliós kölcsöneinek hovafordítása körül pedig csaknem két órán keresztül folyt az elkeseredésig menő harc. A viharos közgyűlésről egyébként a következőképpen számol be tudósítónk: A beteg Hrabár főpolgármester távollétében Márki polgármester vezette a tárgyalásokat, majd később Gaál Iván polgármester elnöklete alatt folytatták a közgyűlést. Telekadományozások A napirend első pontja: az »Uzsherodi Kiskereskedők és Kisiparosok Kulturális- és Gazdasági Egyesület«emnek kérvénye telekajándékozás iránt. Ennél a tárgynál dr. Kerekes István érdekes észrevételt tett: az oda ajándékozott telkek bekebelezhetők e a város adósságaira és ha igen, ebből olyan jogi bonyodalmak származhatnak később, melynek kiszámíthatatlan következményei lehetnek és ezért ezt a kérdést — úgy véli — jobb lenne előre tisztázni. Auffarth ingerülten válaszol erre és kéri a képviselőtestületet, hogy az ilyen akadékoskodásoktól ne zavartassa magát és szavazzon az ajándékozás mellett. Dr. Kerekes világosabban magyarázza előbbi szavait, mely nem egészen fölösleges aggodalom. A telekadományozást megszavazzák. A közgyűlés második pontja a pravoszláv egyház kérvénye telekadományozás iránt. Itt Szává városi tanácsos referálja a városi tanács javaslatát, hogy a füzesi parton adjon telket a város a pravoszláv templom építési céljaira, mégpedig 35 koronás árban négyzetméterenként, összesen 36.000 koronáért. Cserny: Nem tudom, kinek az informálása bírta rá a városi tanácsot, hogy mi minden, kulturális és egyháza célra ingyen telket adunk, a pravoszláv egyháztól pénzt kér ezért?