Zsidó Néplap, 1928. június-december (8. évfolyam, 26-52. szám)
1928-06-29 / 26. szám
21. Vezeklési ceremónia A poroskői bűnös mészáros nyilvános vezeklése A Zsidó Néplap beszámolt már arról, a Ruszinszkóban páratlanul álló esetről, melynek főhőse egy poroskői Berkovits Izrael Majer nevű mészáros, aki hosszabb időn keresztül tréfi húst mért ki kóser helyett a környék zsidó lakosságának. Hosszas tagadás után Berkovits végre megtört, töredelmes vallomást tett s penitenciát kért a bereznai rabbitól. A bereznai rabbi miután átböngészett egy csomó hatalmas fóriánst a következő vezeklésre ítélte: Köteles megnöveszteni szakállát, pájeszét, 1 évig rongyos megtépett ruhában kell járnia s mindazon helyeken, hol megfordult s tréfi húst etetett Izrael gyermekeivel, s különösen Nagybereznán, Perecsenyben, Solyván, Poroskőn s Turjaremetén, "illetve ezen községek templomaiban, nagy gyülekezet jelenlétében nyilvánosan meg kell gyónnia nagy bűnét s egy, a rabbi által előirt formában a nyilvánosság előtt vezekelnie kell. Első vezeklő stációja pedig — igy rendelkezett a rabbi — még aznap Bereznán legyen. Rögtön ki is hirdették, hogy a poroskői trémni kacer, este, mincha és maarlv ima közt, a nagy templomban nyilvánosan meggyónja bűnét és a gyülekezet jelenlétében vezekelni fog. Bsrezna zsidósága úgy készült ehez az aktushoz, mint valamilyen ünnepi színjátékra. Férfi, nő, ifjú, vén, olyanok is, akik különben nem is járnak a templomba, ezúttal pontosan ott voltak, hogy chaszvecunle egyetlen mozzanatot se mulaszszanak el a szenzációs színjátékból. A templomi zajt, hirtelen morál zúgta túl. Jön a bűnös , zúgott végig a templom csarnokán. Mindenki az ajtó felé fordult, melyen át egy alacsony, beesett arcú férfi lépett be. Jámbor kinézésű zsidó, akiről senki sem tételezte volna fai szörnyű nagy bűnét. Hja ! Ez az átkozott parnusze ! Lassan, révetegen, szemeit a földre szegezve lépked, az ajtó közelében megáll s arcát elfedi a tenyerévé. Az előimádkozói állványhoz, a pillanat komolyságához illően, s maga a temiomgondnok át i s midőn felhang- szik „Shannath Eledis kórisé arec“ mindenki tö bűnösre veti pillantását akinek arca hol elsápadt, hol meg piros lángban ég. Azután a samesz az almemórra ment s odaintette a delikvenst. Mint halálraítélt a vesztőhelyre, úgy lépett Berkovits Izrael Majer a Bsemor felé. Maggörnyedve, majdnem két rét hajlítva megállapodott, kihúzott a zsebéből egy papirt s el-elcsukló hangon olvasni kezdett: „Én Izrael Majer ezennel vallomást teszek Isten s az ő népe előtt, hogy kosz■ szabb időn keresztül zsidók részére kóser húst mértem ki. Midőn megtréve, szánom bánon ezen szörnyű tettemet, arra kérem a Mindenhatót s a szent gyülekezetet, bocsássa meg nekem szörnyű bűnömet, minek ellenében megfogadom, hogy ezentúl mindig a helyes és jó úton fogok járni. Kérem a Mindenhatót, hogy világosítsa fel megtévelyedett agyamat, hogy bűnöm nagyságát felfoghassam és soha többé ne vétkezzek .» Az utolsó szavakat már könnyektől fuldokolva ejtette ki és a gyülekezet feleletképen a maariv imába kezdett corsu rachém jöchapéra vén...» UJJ élet PakkalanáHival írta : Wolfgang von Weiss, Haifa Nyolc hónapig voltam távol Palesztinából, amely annyira megváltozott, hogy alig smerek reá az országra. A mai Palesztina annyira különbözik a múlt évi Palesztinától, mint a mai Németország a német márka stabilizálása előtti Németországtól. A változást inkább látni, mint érezni. Palesztina feladta az egyiptomi valutát s végre értelmes valutára tért át. A török mérték helyébe fokozatosan a decimal s kg. mérték lép, a dinam többé nem 916, hanem kerek 1000 négyzetméter, városi parcellákat többé nem négyzetről, hanem négyzetméterenként mérnek, s röviden Európa lépésről-lépésre előnyömül Palesztina minden életágazatába s az életet fokozatosan könnyebbé teszi. De mindezen javuláson túl nagy s radikális változás érezhető a hangulatban. A kétségbeesett 1927 évi pesszimizmus helyébe — jogosult optimizmus lépett: „A krízis elmúlt, melyet Palesztina ezúttal külső s idegen segítség nélkül, saját erejéből s saját eszközökkel leküzdött. S most kezdődik az új felszállás.“ Ez a reményteljes hangulat egész csomó tényre támaszkodik. A bevándorlás ugyan még nem kezdődött meg újra, de a kivándorlás már teljesen megszűnt s a Palesztinai kormányzat épen a napokban közreadott jelentése mutatja, hogy a két legnehezebb krízisű év 1926— 27. évben a zsidó bevándorlás 3358 lélekkel haladta meg a kivándorlók számát, mialatt ugyanezen években a nemzsidó kivándorlók száma 2460 lélekkel haladta meg a nemzsidó bevándorlók számát. Ez az eredmény jobb mint előre látni lehetett! Nemcsak azért, mert a kivándorlási processzus egy bevándorlási felesleggel zárult, hanem azért is, mert egész sor komoly jel arra mutat, hogy a bevándorlási processzus befejezést nyert s ezzel a krízis is elmúlt. A munkanélküliség, már előbb is elviselhető mértékre redukálódott, hála az öreg lord Prumernek, aki közmunkák keresztülvitelét — befolyásos angol hivatalnokok akarata ellenére — zsidó munkanélküliekre bízott. Sokkal fontosabb volt ennél azonban a kis zsidó iparok fejlődése, melyeket 1925- ben még sajnálkozóan lemosolyogtak a melyek egyszerre váratlan életerőt mutattak ki s igen sok munkanélkülinek adtak munkát. Ezen iparok egyik legfontosabbja a harisnyakötőde lett, amely nemcsak Palesztinából, hanem Szíriából is minden európai konkurenciát kiszorított. Egy Benjaminában működő parfümgyár olcsó parfümöt szállít Franciaországba, egy dobozgyár ékszerdobozokat szállít Amerikának, a „Samen“ szappangyárban egy nagy német gyár 49 százalékban részes, a haifaiNaser* cementgyár már évek óta három turnusban dolgozik s a szomszédos államoknak exporté* s mindez csak kezdet, mik még a Rutenberg fáré nagy villamosítási mű létesítése s a haifai kikötő megnyílása előtt létesültek, tehát még mielőtt a termelés s a szállítás olcsóbbá lett volna. A munkanélküliek egy része az új narancsültetvényekben helyezkedett el. 1922. év óta a Jaffa narancs Angliában nagy divat lett, dacára annak, vagy talán épen azért, mert sokkal olcsóbb a kaliforniai narancsnál. London úgyszólván az egész palesztinai termést kebelezi be. 1922. évben Londonba 1.240.000 s 1927 ben 2.645 000 láda narancs lett exportálva s anélkül, hogy a 15 sillinges piaci ár esett volna. Tekintve, hogy mára 14 silinges eladási ár a narancsültetvényekbe befektetett tőke után 12—16 % ot jövedelmez, nemcsak száz száz, palesztinai zsidó, hanem számos turista is erre a termelési ágra vetette magát. Si Mond 16 millió be tőkével, példát adott a többieknek, amit annyian követtek, hogy a cionista Anglo-Palesztina banknál — ami már évek óta nem volt — egyszerre hatalmas tőkefeleslegek mutatkoztak. A bankok pedig kihasználták ezt a körülményt s a telavivi háztulajdonosoknak jelzálogkölcsönöket adtak, kifejezetten narancsültetvények létesítésére, hogy ezen az alapon Telaviv városa némileg süggetlen ittassék a városi konjunktúrát ad. S tekintve, hogy Palesztinában még annyi narancsfáid van, hogy legalább 30 000 kistelepes család tud megélni belőle, ez a konjunktúra nem fog oly hamar megszűnni... (Folyt, és vége köv.] Gyermekeink nevelése Gondolatok az iskolaév fordulójához A legszebb ajándék, amelyet a természet adott nekünk : a gyermek. Salamon, a bölcsesek legbölcsebbje mondotta: «Isten áldása a gyermek (birchat Adonáj prí baten) Éppen azért a legfontosabb és legnagyobb feladatunk, hogy gyermekeinknek jó és helyes nevelést adjunk. Milyen azonban a valóságban a zsidó gyermek nevelése? Egyetlen helyen sem tapasztalunk oly hanyagságot, olyan nemtörődömséget, mint a gyermeknevelés terén. Legdrágább kincsünket, gyermekeinket idegen, nemzsidó kezekbe adjuk. A zsidó gyermeket már zsenge ifjúságától elszakítják a zsidó környezettől és nemzsidó, keresztény milisőbe adják, ahol csupa idegen benyomásokkal szívja magát tele. Az anyag, amit a zsidó gyermek nemzsidó iskolában nyer, kizárólag nemzsidó hősökkel és legendákkal foglalkozik. Zsidó hősökről, zsidó bölcsekről sohasem esik szó. A zsidó gyermek igy azt a benyomást nyeri, — és gyermekek igen nagy impresszionisták — hogy a zsidó népnek nincsenek, nem voltak hősei, a bölcsei és igy a zsidó nép értéktelenebb mélyen alatta a többi népnek. A gyermek előtt idegen népek történelmének egyes alakjait különös színekben festenek le és a jóság s nemesség mintaképei gyanánt álllják oda a gyermek elé. De a zsidó történelem alakjai ismeretlenek maradnak a zsidó gyermek előtt. Egyetlen zsidó mintaképet sem visznek a gyermek elé. Az iskolában a gyermek mindenről hall,csak a saját, a zsidó népről nem. A nagy mustról s az ígért jövőről pedig egy szót sem. És mi a következménye mindennek? •* A zsidó gyermek zsenge agyával gondolkozni kezd. A zsidó nép az semmi és amit a papa vagy a mama mesél, az bizonyára hazugság. És a gyermek kezdi megvetni szüleit, zsidó testvéreit és gyűlölni mindent, ami zsidó. A zsidó leányoknál ez a processzus még jobban domborodik ki, mert náluk még a hiéder ellenhatása is kimarad. A természetes E2sEEQ keserű víz gyomor- és bél tiszti tó hatása páratlan. Kapható mindenütt kis és nagy üvegben • Az Igmándit ne tévessze össze másfajta keserűvizzel • Schmidthauer kútvállalat Komárno