Bervai Figyelő, 1976 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1976-01-01 / 1. szám

si feladatokat közös erővel kell és lehet megoldani — TUDÓSÍTÓINK JELENTIK a MUNKÁSNAGYGYŰLÉSEKRŐL — Előző számunkban hírül ad­tuk, hogy gyárunk minden üzemében munkásnagygyű­lésre került sor, ahol a gyár vezetői ismertették a Közpon­ti Bizottság 1974. december 5-i határozatának vállalati tapasztalataik Az elhangzot­takhoz fűzött üzemi vélemé­nyekről közöljük tudósítóink jelentéseit. „F” ÜZEMEGYSÉG Elismerően értékelte az „F” üzemegység kollektívájának tevékenységét Kovács Imre kereskedelmi igazgató. Hi­­lovszky János üzemvezető-he­lyettes hozzászólásában el­mondta, hogy egész évben át­lagosan 4 fő létszámhiánnyal oldották meg a feladatokat. A szocialista brigádok segítsé­gét kérte, az előforduló mun­kafegyelmi kilengések meg­akadályozásában. Dudás József főművezető arról szólt, hogy rengeteg olaj megy veszendőbe az üzemben, mivel még nem kapták meg a régóta kért olajcentrifugát. Véleménye szerint meg kell vizsgálni an­nak a lehetőségét is, hogy az üzemek nem kaphatnák-e csővezetéken a hűtő-kenő olajat, mivel ennek a szállí­tása hordókban jelenleg 2-3 főt leköt. Kérte, hogy a szakmunká­sokat az üzem ne a II. ne­gyedévtől kapja, hanem már az I. negyedévben, hogy ide­jében megismerjék a munka­végzéseket. Sajnos az üzem évek óta nem kap szakmun­kástanulókat, pedig szükség lenne rájuk. Pelyhe István üzemmérnök az automaták többgépes ke­zelhetőségét taglalva arról beszélt, hogy meg kell terem­teni a termelékenység foko­zásának feltételeit. A­­ ver­senyképesség fokozásához jó gépek is kellenek, sajnos az üzemben az egyörsós auto­maták több mint a fele nul­lára futott értékű gép. A K+ L. öntvényekről elsorolta, hogy rengeteg az üzem vesz­tesége a selejtpótlás és az elő nem írt pótműveletek miatt. Szerinte ilyen selejt­százaléknál már nem sza­badna gyártani. Babos József anyagraktáros az anyaghiányt reklamálta. Farkas Tamás főművezető a nagy értékű öntőgépek ki­használására tett javaslatot, s azután érdeklődött, hogy az anyagmegtakarítást végző szocialista brigádokat lehet­ne-e anyagilag ösztönözni. Halász Imre párttitkár be­számolt arról, hogy a párt-alapszervezet maradéktala­nul megvalósította a KB-ha­­tározat nyomán készült üze­mi intézkedési tervet. Az egy­milliós darabszámú Taurus csatlakozók legyártásánál viszont helyiségproblémák jelentkeznek, s gondot je­lent az anyagmozgatás kor­szerűtlensége is. „G” ÜZEM Czibik Márton szb-titkár beszámolóját Hámori Sándor üzemvezető egészítette ki a helyi tapasztalatokkal: — Az üzem eredménye emelkedett, de nem volt megfelelő a nagy­értékű gépek kihasználtsága, ez ugyan az utolsó negyed­évben javult, s ez az üzem továbbra is tartható, mivel a Diesel gyártása továbbra is jelentős profilja marad az üzemnek. Egervári Imre művezető a munkaszervezési gondokat okozó gyakori programmódo­sításokat helytelenítette. Meg­kérdezte, hogy a tőkés im­portból beszerzett dörzskö­­szörű korongok hazai gyártá­sára miért nincs lehetőség? Boros Lajos edzőüzemi szakmunkás azután érdeklő­dött, hogy az edzőben miért nem dolgozhatnak időbér plusz prémium rendszerben, s itt miért nincs csökkentett munkaidő? Többen felvetették, hogy a munkavégzésben zavart okoz­nak a melegvízellátási és a fűtési problémák. 31-ES ÜZEM Kócza Imre vezérigazgató részletesen tájékoztatta az üzem dolgozóit a vállalat, s az üzem helyzetéről: — A 31-es üzemben történő tele­pítési munkák is a jövőt cél­zó fejlesztési intézkedések megkezdését jelentik. Az üzem és a technológia dolgo­­zóinak együttes munkáját dicséri, hogy az áttelepítés munkálatai termeléskiesés nélkül történhet. Greskovits Béla üzemveze­tő a meglevő gondokról be­szélve, nagyon önkritikusan elemezte az üzem helyzetét, kiemelve a tőkés export kompresszorok gyártásának fontosságát. Tóth Ferenc MEF-vezető, az export kompresszorok mi­nőségi helyzetéről adott tájé­koztatást, hangsúlyozva a mi­nőség fokozásának fontossá­gát. Csehi István csoportvezető, műhelytitkár szót kért a C. B. mosóberendezés gyakori meghibásodása miatt, s a hét első munkanapjaira jel­lemző fűtéshiányosságok kö­vetkezményeiről. 35-ÖS ÜZEM Lőcsei József pb-titkár ér­tékelését követően Maczák József üzemvezető adott szá­mot az elért eredményekről, a meglevő gondokról. Több hozzászóló megálla­pította, hogy a meo átszerve­zésével a selejtveszteség csökkent. Mások egy üzemi villanyszerelő alkalmazását kérték. Sürgették a számító­­gépes programozás mielőbbi bevezetését és a kódszám rendszer logikusabb kidolgo­zását javasolták, hogy ennek alapján az üzemi alkatrész­nyilvántartás perem-lyukkár­­tyás rendszerrel legyen meg­oldható. 59-ES ÜZEM Győrfi Ferenc gazdasági igazgató tájékoztatóját, Bar­­nóczky Lajos üzemvezető is­mertetése követte. Somogyvári János a minden szinten rendszeresített érte­kezletek felesleges voltát bí­rálta. Beszélt az üzem kie­melkedő politikai oktatási eredményeiről. Hiányolta: a felülről jövő információk ál­talában késnek és nem min­dig eléggé őszinték. Tassi Sándor az anyagbe­­nehézségeit ecsetelte, Erdős Zoltán a vegyszerellá­tás hiányosságait sorolta. Ko­vács János üzemmérnök, a műszaki fejlesztési elképzelé­sekbe nyújtott bepillantást: a termelékenység emeltén kí­vül cél a nehéz fizikai mun­ka és az egészségi ártalom ki­küszöbölése.­­ ""Kovács Károlyné, az új galvanizáló szakmunkások nevében megköszönte dolgo­zótársainak azt a segítségét, hogy iskolai tanulmányaikat elvégezhették, s a szakma újoncai nevében fokozott helytállást ígért. ★ Alkalmazotti dolgozóink részére, a Vállalati kultúrház­­ban összevont értekezleten Kócza Imre vezérigazgató számvetése után, Győrfi Fe­renc gazdasági igazgató az új év, új szabályozóinak vázolá­sával érzékeltette, a vállala­tunk előtt álló feladatok sú­lyát. Tudósítók: Halász Imre, Kiinga György, Tóth János, Farkas Piroska és Barnóczky Lajos. Készülünk a KISZ IX. kongresszusára A KISZ-kb november 12-i ülésén, 1976. május 10-re összehívta a KISZ IX. kong­resszusát. A kongresszust megelőzően a KISZ minden szintű szervének újjáválasz­­tására sor kerül. A Városi KISZ-bizottság december 4-i ülésén elfogadta a felkészü­lési tervet, amiben időben behatárolta és tartalmilag meghatározta a közbenső KISZ-bizottság és alapszer­vezetek munkáját. Ennek értelmében hívtuk össze a vállalati KISZ-bizottságot, amely a vb által javasolt kongresszusi felkészülési ter­vet, 1976/77. évi akcióprog­ramot, valamint a választá­sok elveit és módszereit megtárgyalta és elfogadta. A vállalati KISZ küldött­­értekezlet március 4-én ke­rül lebonyolításra, addig minden alapszervezetnek há­rom taggyűlést kell tartania Az első (előkészítő) taggyű­lésen, amelyet december 13 —24 között tartottak meg vállalatunknál, megvitatták az alapszervezet felkészülé­si tervét, megválasztották a második taggyűlés levezető elnökét és a jól dolgozó fi­atalok KISZ-be való felvé­teléről döntöttek. A második (értékelő-vá­lasztó) taggyűlésen az alap­szervezet titkára beszámol az alapszervezet 1975/76-os mozgalmi évben végzett munkájáról, a szervező tit­kár pedig az egyéni és kö­zösségi vállalások végrehaj­tásának értékelését terjeszti a taggyűlés elé. Mivel a régi vezetőség mandátuma ezzel lejár, ezután kerül sor az alapszervezet titkárának, ve­zetőségének és a vállalati küldöttértekezleten résztve­vőknek a megválasztására. Új formát jelent az, hogy az alapszervezetek a válasz­tásokat, jelölő bizottság nél­kül bonyolítják le. A káder-előkészítő munkát a pártalapszervezet titkára és tömegszervezeti felelőse, a KISZ-vb patronánsa vég­zi — bevonva a KISZ-tit­­kárt is — majd a vállalati KISZ-bizottsággal történt egyeztetés és a pártalap­szervezet állásfoglalása után a levezető elnök tesz javas­latot a KISZ-alapszervezet vezetőségére, küldötteire. A választások után az új, vagy részben új vezetőség előtt komoly feladat áll. összegezniük kell a KISZ- kb által kiadott — „Kong­resszusi levél” és „Szerve­zeti Szabályzat módosításá­nak tervezete” -íz anyagok vitáját, az elhangzott véle­ményeket, javaslatokat el kell készíteniük — a válla­lati KISZ-bizottság akció­­programja figyelembevételé­vel — az alapszervezet ak­cióprogramját, és ezt a har­madik taggyűlésen kell az ifjúkommunistákkal megbe­szélni. Itt kerül sor az új tagsági igazolványok átadá­sára is. A IX. KISZ-kongresszus sikerét az határozza meg, hogy az alapszervezetek ho­gyan, milyen fokon készül­nek fel. A ránk váró fela­datok problémamentes vég­rehajtása érdekében részle­tesen tájékoztattuk az alap­szervezetek levezető elnöke­it, közös párt-, KISZ-titkári értekezleten — amelyen részt vettek a vállalat párt vb tagjai is — készültünk fel feladatainkra. KISZ-bizottságunk kéri a vállalat politikai, gazdasági, társadalmi szerveit, azok ve­zetőit, hogy a kongresszus felkészülése időszakában fo­kozatosabban támogassák a fiatalokat rendezvényeik, akcióik szervezésében, lebo­nyolításában. Palcsó Péter a KISZ-bizottság titkára Az igazgatói tanács napirendjén: Ifiall­alatunk, középtávú műszaki fejlesztési terve A IV. ötéves tervidőszak során kialakultak, illetve stabilizálódtak alapvető gyárt­mányaink, ugyanakkor kör­vonalazódtak piaci értékesí­tési lehetőségeink is — álla­pította meg a decemberi igazgatósági tanácsülés. Napirendre került a vál­lalat középtávú műszaki fej­lesztési terve, az 1975. éves terv várható teljesítése és a vállalat 1976. éves tervjavas­lata. Mindhárom olyan fontos­ságú téma, amely az elmúlt időszak gazdálkodásának eredményeire építve a jövő feladatait határozza meg. A „DH”-csoportok irányí­tásával, s előzetesen, a dol­gozók véleményével kiegé­szített középtávú műszaki fejlesztési terv, melynek vi­tájában 17-en szóltak hozzá, reálisan, elemző módon ha­tározta meg az 1975—80-as évek fő feladatait. A tanácsülés állásfoglalá­sa szerint a tervidőszakban fő gyármányaink közül a pneumatika család dinami­kus felfutását tervezzük. A kompresszor család fej­lesztése szűkül, ezért felfu­tása lassúbb ütemű, sőt 1976-ban volumencsökke­nés következik be 1975-höz viszonyítva. A tervidőszak végére vi­szont el kell érni a volu­menrészesedés 30—32 szá­zalékát. Mindkét fő gyárt­mányterületet erőteljes gyártmányfejlesztési tevé­kenység jellemzi. A pneu­matikánál a rendszer továb­bi licenc-termékeinek gyár­tásba vitele, valamint saját fejlesztésű termékek létre­hozása a fő feladat. Az olaj­szabályozóknál ki­sebb fejlesztési tevékenység­gel számolnak, amely a mi­nőségi szint tartását és a gyártási biztonságot szolgál­ja elsősorban. Egyéb, megmaradó termé­keinknél különösebb fejlesz­tést nem tervezünk. (Taurus, Diesel, VA, WA). A tervidőszak alatt ki­futtatásra tervezzük jelenle­gi termékeink közül a har­sonakürtöket, mivel komoly fejlesztést igényelne para­méterek tekintetében. Ugyanakkor a Bakony Mű­ves kifejlesztett egy hasonló rendeltetésű kürtöt a kámai teherautógyár részére és ez­zel kiváltható hazai piacon a harsonakürt. Kifuttatjuk a motorkerék­pár porlasztókat is, tekintet­tel a hazai motorkerékpár­­gyártás megszűnésére. Megfogalmazásra kerültek a tervidőszak feladatainak megoldásához szükséges mű­szaki-, gazdasági-, technikai feltételek is, kiemelt feladat­ként a szakmunkásképzés és továbbképzés. A megvalósulás időszaká­ban adódhatnak olyan külső és belső tényezők, amelyek hatását vizsgálni és esetleges változtatásokat eszközölni kell. A tervfeladatban megfo­galmazottak megvalósulásá­hoz számítunk minden dol­gozónknak az eddigiekben tanúsított jó munkájára. Gondolatok a párt előtt álló feladatokról A vállalat dolgozói 1975- ben is becsületes munkával, eredményesen teljesítették a tervben rögzített célkitű­zéseket. Az évközi zavaró tényezők ellenére kedvezően alakult a vállalat termelési-árbevételi tevékenysége, a volumen­felfutást száz százalékban a termelékenység növelésével fedeztük. A termékszerkezet átala­kítása kedvező irányban ha­lad, javult a vállalati össz­­tevékenység jövedelmezősé­ge. Csökkent az alkalmazot­ti létszám, javult a munkás­alkalmazotti létszámarány, a bér és a jövedelemnöve­kedés üteme összhangban van a termelés és termelé­kenység növekedésével. Ha ugyan szerény mérték­ben is, de javult az álló­eszközök kihasználtsága. A jelentősebb vállalati beruhá­zások év végéig befejeződ­tek, csökken a befejezetlen beruházások száma. A párt­­szervezetek feladatainak si­keres végrehajtásához haté­kony és rendszeres politikai­gazdasági, szervező és irá­nyító,­­ valamint mozgósító munkájára volt szükség. Pártbizottságunk és alap­szervezeteink 1976. évi tenni­valói még bonyolultabbak, még összetettebbek és a végrehajtás minden párttag­tól fegyelmezett­­ munkát kö­vetel. Gazdasági feladataink megoldásához szükséges, hogy pártszerveink növeljék a gazdaságpolitikai munka operativitását, konkrétságát. A nehezebbé vált körül­mények között a gazdaság­­politikai agitáció és propa­ganda munkában nagyobb súlyt kell fektetni a közvet­len munkahelyi agitációra, a szemlélet formálására, az életszínvonalunk alakulását befolyásoló munkaidő-kihasz­nálási, munkafegyelmi, ter­melékenységi, takarékossági kérdésekre. A gazdaságpolitikai fela­datok megoldásán túl, a pár­ton belül nagy jelentőségű eseményre is sor kerül 1976- ban: az MSZMP XI. kong­resszusa határozata értelmé­ben tagkönyvcserét kell vég­rehajtani. Mi a tagkönyvcserét nem egyszerűen adminisztratív aktusnak tekintjük — ez a feladat kisebbik, de nem elhanyagolható része, a fő hangsúly azon van, hogy a tagkönyvcsere lebonyolítása során végzett munkával szi­lárdítsuk a párt vezető sze­repét, egységét, növeljük ak­tivitását és a párt tömegkap­csolatainak további erősíté­sét. 1976-ban is fontos felada­tunknak tekintjük a párton belül a demokrácia növelé­sét, ezen keresztül az üzemi demokrácia tartalmi fejlesz­tését, növelve ezzel a vezetés demokratizmusát. Az új évben is elsőrendű feladatunknak kell tekinte­ni a párt és tömegek kap­csolatainak további erősíté­sét.­­ Ezzel kapcsolatban egy lenini gondolatot idézek, amely így hangzik: „A kom­munisták egyik legnagyobb és legveszedelmesebb hibája az az elképzelés, hogy a for­radalmat meg lehet valósí­tani egyedül a forradalmá­rok munkájával. . .az él­csapat csak akkor teljesít­heti élcsapat feladatát, ha nem szakad el az általa ve­zetett tömegektől, hanem valóban viszi magával előre az egész tömeget.” Úgy is lehet tehát fogal­mazni, hogy vállalatunknál a közel félezer kommunista önmagában képtelen, megol­dani a vállalat előtt álló po­litikai és gazdasági felada­tokat, ezt csak úgy teheti ha a legkülönbözőbb mun­katerületeken szövetségre lé­pünk a nem kommunisták­kal. * A párttagokkal szembeni követelmények változatla­nok: — A közvetlen környeze­tükben személyes példamu­tatással, becsületesen vég­zett munkával, tisztességes emberi magatartással sze­rezzenek elismerést, és köz­­megbecsülést a pártnak és önmaguknak. E nélkül a párttagok környezetükre po­litikai, erkölcsi befolyást nem gyakorolhatnak.­Az 1976. évi teendőink mellett egy „veszélyre” is fel kell hívni a párttagok figyelmét Pártszerveink és szervezeteink a tagköny­­csere politikai és adminiszt­ratív munkája mellett a szokásosnál kevesebbet tud­nak úgymond „kifelé” dol­gozni. A tagkönyvcsere idő­szakában is elegett kell tenni a szocialista építés irányítójára, szervezőjére háruló feladatoknak. Hiszük, hogy az 1976. évi feladataink megoldása to­vább növeli a párttagok ak­tivitását és a párt tekinté­lyét. Lőcsei József Pb-titkár Nádudvaron jártunk Az országos hírű nádudvari termelőszövetkezettel ápolják a barátságot a műszaki fejlesztési főosztály brigádjai. Fotónk, az alföldi tsz majorjában, egy vidám pillanatot örökít meg. (Kócza Tibor felv.)

Next