Bervai Figyelő, 1976 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1976-01-01 / 1. szám
si feladatokat közös erővel kell és lehet megoldani — TUDÓSÍTÓINK JELENTIK a MUNKÁSNAGYGYŰLÉSEKRŐL — Előző számunkban hírül adtuk, hogy gyárunk minden üzemében munkásnagygyűlésre került sor, ahol a gyár vezetői ismertették a Központi Bizottság 1974. december 5-i határozatának vállalati tapasztalataik Az elhangzottakhoz fűzött üzemi véleményekről közöljük tudósítóink jelentéseit. „F” ÜZEMEGYSÉG Elismerően értékelte az „F” üzemegység kollektívájának tevékenységét Kovács Imre kereskedelmi igazgató. Hilovszky János üzemvezető-helyettes hozzászólásában elmondta, hogy egész évben átlagosan 4 fő létszámhiánnyal oldották meg a feladatokat. A szocialista brigádok segítségét kérte, az előforduló munkafegyelmi kilengések megakadályozásában. Dudás József főművezető arról szólt, hogy rengeteg olaj megy veszendőbe az üzemben, mivel még nem kapták meg a régóta kért olajcentrifugát. Véleménye szerint meg kell vizsgálni annak a lehetőségét is, hogy az üzemek nem kaphatnák-e csővezetéken a hűtő-kenő olajat, mivel ennek a szállítása hordókban jelenleg 2-3 főt leköt. Kérte, hogy a szakmunkásokat az üzem ne a II. negyedévtől kapja, hanem már az I. negyedévben, hogy idejében megismerjék a munkavégzéseket. Sajnos az üzem évek óta nem kap szakmunkástanulókat, pedig szükség lenne rájuk. Pelyhe István üzemmérnök az automaták többgépes kezelhetőségét taglalva arról beszélt, hogy meg kell teremteni a termelékenység fokozásának feltételeit. A versenyképesség fokozásához jó gépek is kellenek, sajnos az üzemben az egyörsós automaták több mint a fele nullára futott értékű gép. A K+ L. öntvényekről elsorolta, hogy rengeteg az üzem vesztesége a selejtpótlás és az elő nem írt pótműveletek miatt. Szerinte ilyen selejtszázaléknál már nem szabadna gyártani. Babos József anyagraktáros az anyaghiányt reklamálta. Farkas Tamás főművezető a nagy értékű öntőgépek kihasználására tett javaslatot, s azután érdeklődött, hogy az anyagmegtakarítást végző szocialista brigádokat lehetne-e anyagilag ösztönözni. Halász Imre párttitkár beszámolt arról, hogy a párt-alapszervezet maradéktalanul megvalósította a KB-határozat nyomán készült üzemi intézkedési tervet. Az egymilliós darabszámú Taurus csatlakozók legyártásánál viszont helyiségproblémák jelentkeznek, s gondot jelent az anyagmozgatás korszerűtlensége is. „G” ÜZEM Czibik Márton szb-titkár beszámolóját Hámori Sándor üzemvezető egészítette ki a helyi tapasztalatokkal: — Az üzem eredménye emelkedett, de nem volt megfelelő a nagyértékű gépek kihasználtsága, ez ugyan az utolsó negyedévben javult, s ez az üzem továbbra is tartható, mivel a Diesel gyártása továbbra is jelentős profilja marad az üzemnek. Egervári Imre művezető a munkaszervezési gondokat okozó gyakori programmódosításokat helytelenítette. Megkérdezte, hogy a tőkés importból beszerzett dörzsköszörű korongok hazai gyártására miért nincs lehetőség? Boros Lajos edzőüzemi szakmunkás azután érdeklődött, hogy az edzőben miért nem dolgozhatnak időbér plusz prémium rendszerben, s itt miért nincs csökkentett munkaidő? Többen felvetették, hogy a munkavégzésben zavart okoznak a melegvízellátási és a fűtési problémák. 31-ES ÜZEM Kócza Imre vezérigazgató részletesen tájékoztatta az üzem dolgozóit a vállalat, s az üzem helyzetéről: — A 31-es üzemben történő telepítési munkák is a jövőt célzó fejlesztési intézkedések megkezdését jelentik. Az üzem és a technológia dolgozóinak együttes munkáját dicséri, hogy az áttelepítés munkálatai termeléskiesés nélkül történhet. Greskovits Béla üzemvezető a meglevő gondokról beszélve, nagyon önkritikusan elemezte az üzem helyzetét, kiemelve a tőkés export kompresszorok gyártásának fontosságát. Tóth Ferenc MEF-vezető, az export kompresszorok minőségi helyzetéről adott tájékoztatást, hangsúlyozva a minőség fokozásának fontosságát. Csehi István csoportvezető, műhelytitkár szót kért a C. B. mosóberendezés gyakori meghibásodása miatt, s a hét első munkanapjaira jellemző fűtéshiányosságok következményeiről. 35-ÖS ÜZEM Lőcsei József pb-titkár értékelését követően Maczák József üzemvezető adott számot az elért eredményekről, a meglevő gondokról. Több hozzászóló megállapította, hogy a meo átszervezésével a selejtveszteség csökkent. Mások egy üzemi villanyszerelő alkalmazását kérték. Sürgették a számítógépes programozás mielőbbi bevezetését és a kódszám rendszer logikusabb kidolgozását javasolták, hogy ennek alapján az üzemi alkatrésznyilvántartás perem-lyukkártyás rendszerrel legyen megoldható. 59-ES ÜZEM Győrfi Ferenc gazdasági igazgató tájékoztatóját, Barnóczky Lajos üzemvezető ismertetése követte. Somogyvári János a minden szinten rendszeresített értekezletek felesleges voltát bírálta. Beszélt az üzem kiemelkedő politikai oktatási eredményeiről. Hiányolta: a felülről jövő információk általában késnek és nem mindig eléggé őszinték. Tassi Sándor az anyagbenehézségeit ecsetelte, Erdős Zoltán a vegyszerellátás hiányosságait sorolta. Kovács János üzemmérnök, a műszaki fejlesztési elképzelésekbe nyújtott bepillantást: a termelékenység emeltén kívül cél a nehéz fizikai munka és az egészségi ártalom kiküszöbölése. ""Kovács Károlyné, az új galvanizáló szakmunkások nevében megköszönte dolgozótársainak azt a segítségét, hogy iskolai tanulmányaikat elvégezhették, s a szakma újoncai nevében fokozott helytállást ígért. ★ Alkalmazotti dolgozóink részére, a Vállalati kultúrházban összevont értekezleten Kócza Imre vezérigazgató számvetése után, Győrfi Ferenc gazdasági igazgató az új év, új szabályozóinak vázolásával érzékeltette, a vállalatunk előtt álló feladatok súlyát. Tudósítók: Halász Imre, Kiinga György, Tóth János, Farkas Piroska és Barnóczky Lajos. Készülünk a KISZ IX. kongresszusára A KISZ-kb november 12-i ülésén, 1976. május 10-re összehívta a KISZ IX. kongresszusát. A kongresszust megelőzően a KISZ minden szintű szervének újjáválasztására sor kerül. A Városi KISZ-bizottság december 4-i ülésén elfogadta a felkészülési tervet, amiben időben behatárolta és tartalmilag meghatározta a közbenső KISZ-bizottság és alapszervezetek munkáját. Ennek értelmében hívtuk össze a vállalati KISZ-bizottságot, amely a vb által javasolt kongresszusi felkészülési tervet, 1976/77. évi akcióprogramot, valamint a választások elveit és módszereit megtárgyalta és elfogadta. A vállalati KISZ küldöttértekezlet március 4-én kerül lebonyolításra, addig minden alapszervezetnek három taggyűlést kell tartania Az első (előkészítő) taggyűlésen, amelyet december 13 —24 között tartottak meg vállalatunknál, megvitatták az alapszervezet felkészülési tervét, megválasztották a második taggyűlés levezető elnökét és a jól dolgozó fiatalok KISZ-be való felvételéről döntöttek. A második (értékelő-választó) taggyűlésen az alapszervezet titkára beszámol az alapszervezet 1975/76-os mozgalmi évben végzett munkájáról, a szervező titkár pedig az egyéni és közösségi vállalások végrehajtásának értékelését terjeszti a taggyűlés elé. Mivel a régi vezetőség mandátuma ezzel lejár, ezután kerül sor az alapszervezet titkárának, vezetőségének és a vállalati küldöttértekezleten résztvevőknek a megválasztására. Új formát jelent az, hogy az alapszervezetek a választásokat, jelölő bizottság nélkül bonyolítják le. A káder-előkészítő munkát a pártalapszervezet titkára és tömegszervezeti felelőse, a KISZ-vb patronánsa végzi — bevonva a KISZ-titkárt is — majd a vállalati KISZ-bizottsággal történt egyeztetés és a pártalapszervezet állásfoglalása után a levezető elnök tesz javaslatot a KISZ-alapszervezet vezetőségére, küldötteire. A választások után az új, vagy részben új vezetőség előtt komoly feladat áll. összegezniük kell a KISZ- kb által kiadott — „Kongresszusi levél” és „Szervezeti Szabályzat módosításának tervezete” -íz anyagok vitáját, az elhangzott véleményeket, javaslatokat el kell készíteniük — a vállalati KISZ-bizottság akcióprogramja figyelembevételével — az alapszervezet akcióprogramját, és ezt a harmadik taggyűlésen kell az ifjúkommunistákkal megbeszélni. Itt kerül sor az új tagsági igazolványok átadására is. A IX. KISZ-kongresszus sikerét az határozza meg, hogy az alapszervezetek hogyan, milyen fokon készülnek fel. A ránk váró feladatok problémamentes végrehajtása érdekében részletesen tájékoztattuk az alapszervezetek levezető elnökeit, közös párt-, KISZ-titkári értekezleten — amelyen részt vettek a vállalat párt vb tagjai is — készültünk fel feladatainkra. KISZ-bizottságunk kéri a vállalat politikai, gazdasági, társadalmi szerveit, azok vezetőit, hogy a kongresszus felkészülése időszakában fokozatosabban támogassák a fiatalokat rendezvényeik, akcióik szervezésében, lebonyolításában. Palcsó Péter a KISZ-bizottság titkára Az igazgatói tanács napirendjén: Ifiallalatunk, középtávú műszaki fejlesztési terve A IV. ötéves tervidőszak során kialakultak, illetve stabilizálódtak alapvető gyártmányaink, ugyanakkor körvonalazódtak piaci értékesítési lehetőségeink is — állapította meg a decemberi igazgatósági tanácsülés. Napirendre került a vállalat középtávú műszaki fejlesztési terve, az 1975. éves terv várható teljesítése és a vállalat 1976. éves tervjavaslata. Mindhárom olyan fontosságú téma, amely az elmúlt időszak gazdálkodásának eredményeire építve a jövő feladatait határozza meg. A „DH”-csoportok irányításával, s előzetesen, a dolgozók véleményével kiegészített középtávú műszaki fejlesztési terv, melynek vitájában 17-en szóltak hozzá, reálisan, elemző módon határozta meg az 1975—80-as évek fő feladatait. A tanácsülés állásfoglalása szerint a tervidőszakban fő gyármányaink közül a pneumatika család dinamikus felfutását tervezzük. A kompresszor család fejlesztése szűkül, ezért felfutása lassúbb ütemű, sőt 1976-ban volumencsökkenés következik be 1975-höz viszonyítva. A tervidőszak végére viszont el kell érni a volumenrészesedés 30—32 százalékát. Mindkét fő gyártmányterületet erőteljes gyártmányfejlesztési tevékenység jellemzi. A pneumatikánál a rendszer további licenc-termékeinek gyártásba vitele, valamint saját fejlesztésű termékek létrehozása a fő feladat. Az olajszabályozóknál kisebb fejlesztési tevékenységgel számolnak, amely a minőségi szint tartását és a gyártási biztonságot szolgálja elsősorban. Egyéb, megmaradó termékeinknél különösebb fejlesztést nem tervezünk. (Taurus, Diesel, VA, WA). A tervidőszak alatt kifuttatásra tervezzük jelenlegi termékeink közül a harsonakürtöket, mivel komoly fejlesztést igényelne paraméterek tekintetében. Ugyanakkor a Bakony Műves kifejlesztett egy hasonló rendeltetésű kürtöt a kámai teherautógyár részére és ezzel kiváltható hazai piacon a harsonakürt. Kifuttatjuk a motorkerékpár porlasztókat is, tekintettel a hazai motorkerékpárgyártás megszűnésére. Megfogalmazásra kerültek a tervidőszak feladatainak megoldásához szükséges műszaki-, gazdasági-, technikai feltételek is, kiemelt feladatként a szakmunkásképzés és továbbképzés. A megvalósulás időszakában adódhatnak olyan külső és belső tényezők, amelyek hatását vizsgálni és esetleges változtatásokat eszközölni kell. A tervfeladatban megfogalmazottak megvalósulásához számítunk minden dolgozónknak az eddigiekben tanúsított jó munkájára. Gondolatok a párt előtt álló feladatokról A vállalat dolgozói 1975- ben is becsületes munkával, eredményesen teljesítették a tervben rögzített célkitűzéseket. Az évközi zavaró tényezők ellenére kedvezően alakult a vállalat termelési-árbevételi tevékenysége, a volumenfelfutást száz százalékban a termelékenység növelésével fedeztük. A termékszerkezet átalakítása kedvező irányban halad, javult a vállalati össztevékenység jövedelmezősége. Csökkent az alkalmazotti létszám, javult a munkásalkalmazotti létszámarány, a bér és a jövedelemnövekedés üteme összhangban van a termelés és termelékenység növekedésével. Ha ugyan szerény mértékben is, de javult az állóeszközök kihasználtsága. A jelentősebb vállalati beruházások év végéig befejeződtek, csökken a befejezetlen beruházások száma. A pártszervezetek feladatainak sikeres végrehajtásához hatékony és rendszeres politikaigazdasági, szervező és irányító, valamint mozgósító munkájára volt szükség. Pártbizottságunk és alapszervezeteink 1976. évi tennivalói még bonyolultabbak, még összetettebbek és a végrehajtás minden párttagtól fegyelmezett munkát követel. Gazdasági feladataink megoldásához szükséges, hogy pártszerveink növeljék a gazdaságpolitikai munka operativitását, konkrétságát. A nehezebbé vált körülmények között a gazdaságpolitikai agitáció és propaganda munkában nagyobb súlyt kell fektetni a közvetlen munkahelyi agitációra, a szemlélet formálására, az életszínvonalunk alakulását befolyásoló munkaidő-kihasználási, munkafegyelmi, termelékenységi, takarékossági kérdésekre. A gazdaságpolitikai feladatok megoldásán túl, a párton belül nagy jelentőségű eseményre is sor kerül 1976- ban: az MSZMP XI. kongresszusa határozata értelmében tagkönyvcserét kell végrehajtani. Mi a tagkönyvcserét nem egyszerűen adminisztratív aktusnak tekintjük — ez a feladat kisebbik, de nem elhanyagolható része, a fő hangsúly azon van, hogy a tagkönyvcsere lebonyolítása során végzett munkával szilárdítsuk a párt vezető szerepét, egységét, növeljük aktivitását és a párt tömegkapcsolatainak további erősítését. 1976-ban is fontos feladatunknak tekintjük a párton belül a demokrácia növelését, ezen keresztül az üzemi demokrácia tartalmi fejlesztését, növelve ezzel a vezetés demokratizmusát. Az új évben is elsőrendű feladatunknak kell tekinteni a párt és tömegek kapcsolatainak további erősítését. Ezzel kapcsolatban egy lenini gondolatot idézek, amely így hangzik: „A kommunisták egyik legnagyobb és legveszedelmesebb hibája az az elképzelés, hogy a forradalmat meg lehet valósítani egyedül a forradalmárok munkájával. . .az élcsapat csak akkor teljesítheti élcsapat feladatát, ha nem szakad el az általa vezetett tömegektől, hanem valóban viszi magával előre az egész tömeget.” Úgy is lehet tehát fogalmazni, hogy vállalatunknál a közel félezer kommunista önmagában képtelen, megoldani a vállalat előtt álló politikai és gazdasági feladatokat, ezt csak úgy teheti ha a legkülönbözőbb munkaterületeken szövetségre lépünk a nem kommunistákkal. * A párttagokkal szembeni követelmények változatlanok: — A közvetlen környezetükben személyes példamutatással, becsületesen végzett munkával, tisztességes emberi magatartással szerezzenek elismerést, és közmegbecsülést a pártnak és önmaguknak. E nélkül a párttagok környezetükre politikai, erkölcsi befolyást nem gyakorolhatnak.Az 1976. évi teendőink mellett egy „veszélyre” is fel kell hívni a párttagok figyelmét Pártszerveink és szervezeteink a tagkönycsere politikai és adminisztratív munkája mellett a szokásosnál kevesebbet tudnak úgymond „kifelé” dolgozni. A tagkönyvcsere időszakában is elegett kell tenni a szocialista építés irányítójára, szervezőjére háruló feladatoknak. Hiszük, hogy az 1976. évi feladataink megoldása tovább növeli a párttagok aktivitását és a párt tekintélyét. Lőcsei József Pb-titkár Nádudvaron jártunk Az országos hírű nádudvari termelőszövetkezettel ápolják a barátságot a műszaki fejlesztési főosztály brigádjai. Fotónk, az alföldi tsz majorjában, egy vidám pillanatot örökít meg. (Kócza Tibor felv.)