Bervai Figyelő, 1977 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1977-01-01 / 1. szám

•v* i I Első lett a Finomszerelvénygyár csapata A­­ Műszaki Hetek záró programjaként Egerben a Technika Házában került megrendezésre a megyei gazdaságpolitikai vetélkedő, melyen vállalatunkat 3 FMKT csapata képviselte, nagy sikerrel. Vágó László, Futó Lajos és Szép István összetételű csapatunk megnyerte a ve­télkedőt, de jól szerepelt a másik két csapatunk is, IV és V. helyezésükkel. Gratu­lálunk versenyzőink ered­ményéhez. ★ A VIT—73 klubban FMKT találkozóra került sor. Mé­zes Tibor műszaki igazgató tájékoztatást adott a válla­lat jelenlegi és jövőbeni gaz­dasági feladatairól, az elért eredményekről és a jelent­kező gondokról. A tájékoz­tatás után a megjelent fia­tal műszakiak és közgazdá­szok kötetlen beszélgetés formájában elmondták véle­ményüket, javaslataikat a vállalat gazdasági munkájá­val kapcsolatban. ★ A vállalati KISZ-bizottság és az FMKT hagyományos SZIM-vetélkedőjén az üze­mi vetélkedők helyezettjei vettek részt. A résztvevők írásbeli, szóbeli és gyakor­lati kérdések formájában adtak számot matematika, szakrajzi, politikai, munka­­védelmi, anyagismereti és szakmai tudásukról. Az igen színvonalas vetélkedő esz­tergályos, köszörűs és gép­lakatos szakmák helyezett­jeit előző számunkban már közöltük. A szerszámkészí­tők versenyében a követke­ző sorrend lett: I. Sipos Imre, II. Csepelyi Antal és III. Korózs Lajos, mindhárman a 63-as üzem dolgozói. További eredményes tanu­lást és jó munkát kívánunk valamennyi versenyzőnknek. Kun Zoltán FMKT-felelős Szép István, Vágó László és Futó Lajos. (Vigh József felv.) A GAZDA SZEMÉVEL Rozsda marja, nem ragyog... Jászberényből a vállala­tunkhoz beérkezett nyers felsőburkolatok tárolása nem megoldott, mert a kompresszor alkatrészek a szabadban vannak lerakva. Ez a tárolási mód felület­kezelés után is komoly kor­­róziós gondot okoz az üzem­nek, amely többletmunka ráfordítást von maga után. Javasolnám a tároló kontin­­gereket ha más megoldás nincs, pro-fóliával kellene lefedni. Tóth János 31-es üzem megóvása megoldott legyen, továbbá azért is, hogy a be­csomagolt export árut káro­sodás ne érje. Három év óta adjuk a ja­vaslatot a megvalósításhoz. A válasz évente azonos: anyagi fedezet hiányában a javaslat nem valósítható meg, pedig a jó minőségben legyártott áruk jelenlegi szabadban történő tárolása enyhén szólva gondatlanság. Megoldást kell találni arra, hogy a társadalmi tulajdont károsodás ne érje. Ez alap­vető kötelességünk. Amen­­­nyiben szükséges, ismételten vállaljuk a talajelőkészítés munkálatait, melyet egy al­kalommal elvégeztünk, — eredménytelenül. Badacsonyi Ferencné pneumatika osztály három éve MONDJUK... A 8-as pneumatika raktár területe a gyártmány dina­mikus fejlődése következté­ben szűknek bizonyul. A raktár melletti szabad téren társadalmi munkában vál­laltuk és elvégeztük a talaj egyengetését, előkészítését azért, hogy a terület bitu­mennel befedhető legyen. Javasoltuk, hogy e­ területen építsenek egy tetőszerkeze­tet annak érdekében, hogy a göngyölegek tárolása és A gyémánt A Szovjetunióba létreho­zott szuperkeménységű szer­szám­anyagok családja új taggal gazdagodott. Az új­szülött a „belbor” nevet kapta. A „belbor” kemény­sége a gyémánthoz hasonló, hőállékonyságában azonban kétszeresen túlszárnyalja azt. Ez utóbbi tulajdonsága kü­lönösen fontos, mivel nagy sebességű fémforgácsolás esetén a hőterhelések erősen megnövekszenek. A kísérletekből kitűnt, hogy a „bélborból” készült szer­számmal a fémek nagyon pontosan, kis felületi érdes­séggel munkálhatók meg, s az ilyen szerszámnak nagy „szaktársa” a kopásállékonysága. (APN) itt járt a A hagyományokhoz híven 1976-ban is megrendezésre került a mikulás est a VIT—73 ifjúsági klubban. Ezen az estén zsúfolásig megtelt a klub. Az irodalmi színpad vi­dám, s a gyerekkort idéző kedves műsorával kezdődött az est. Alig hangzottak el az utolsó szavak, amikor a pil­lanatnyi csendet hatalmas dörömbölés szakította meg, s ekkor egy krampusz ugra­bugrált be, s hangoskodva csapkodott a virgácsával jobbra-balra. Mögötte hatal­mas puttonnyal a hátán be­ballagott a Mikulás bácsi, s dörmögő hangon köszöntöt­te a „gyermekeket”, s vidám játékokra kérte fel őket Humoros játékra, s szelle­mes versenyre került sor, s a nyertesek és nem nyerte­sek a Télapótól csomagot, csokoládét kaptak. A játék végén a „Mikulás bácsi” megindította a zenét és táncra invitálta a jelen­levő „gyerekeket”. Mikulás jól sikerült, kedves és hangulatos klubprogram volt. Kovács Etelka HEVESEN IS JÁRT A TÉLAPÓ Sok aranyos kisgyereket látott vendégül a hevesi gyáregység Mikuláskor. Az V-ös iskola úttörői műsorral kedveskedtek a kicsiknek, majd az izgatott gyerekse­reg legnagyobb örömére megérkezett a Télapó. A jó „öreg” Mikulás köszöntő verset mondott a gyerekek­nek és mielőtt szétosztotta az ajándékcsomagokat, sze­replésre kérte fel a kis ven­dégeket. KISZ-titkárunk, Orosz Sándor — a Télapó — jól értett a gyerekek nyelvén, egymás után szaladtak hoz­zá verset mondani, énekelni. Kellemes estét töltöttünk együtt a sok boldog cseme­tével. Nádai Györgyi Közművelődési krónika Eger város felszabadulá­sának évfordulóján, novem­ber 30-án tartották meg az ÉMÁSZ KISZ-klubjában a város fiatal versmondói ré­szére a Felszabadulási Sza­valóversenyt, melyen irodal­mi színpadunk tagjai is si­kerrel szerepeltek. Kovács István az értékes 4. helye­zést szerezte meg, míg Al­földi Ibolya kimagaslóan szép versmondásával bizto­san nyerte el az I. díjat. ★ December 22-én a válla­lati szakszervezeti kulturális agitációs propaganda bizott­ság ünnepi ülésén értékelte az egész év közművelődési, kulturális tevékenységét és 33 aktivistának tárgy- és pénzjutalmat osztott ki. •­ 1977. III. negyedévében nagyszabású vetélkedőt ren­dez a kulturális agitációs propaganda bizottság a vál­lalat szocialista brigádjai ré­szére, a Vasas Szakszerve­zet 100 éves jubileuma al­kalmából. A vetélkedő té­máira egész évben felké­szülhetnek a brigádok, mert részükre írásban megküld­jük még az év elején a ta­nulmányozandó anyagok, könyvek jegyzékét. Demeter László Lapunkat értékelték A Heves megyében megjelenő üzemi, mozgalmi lapok munkáját értékelték azon a tanácskozáson, amelyet a me­gyei pártbizottság propaganda- és művelődésügyi osztálya rendezett Egerben, a pártszékházban. A tanácskozáson meg­jelent üzemi pártmunkások, a lapok szerkesztőit és a meg­hívott vendégeket — közöttük Karvalics Lászlót, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága sajtóosztályá­nak munkatársát, Papp Jánost, a Népújság főszerkesztőjét, Noszticzius Ferencet, a Heves megyei Lapkiadó Vállalat igazgatóját, — dr. Sipos István, a Magyar Szocialista Mun­­káspárt Heves megyei Bizottságának titkára köszöntötte, majd a lapok munkájáról, valamint a legfontosabb felada­tokról Polgár Miklós, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődésügyi osztályának vezetője tartott vitaindító referátumot. Mint az osztályvezető referátumából is kiderült: valamennyi üzemi lap eleget tett a végrehajtó bizottság határozatainak, a lapok megfelelnek­ az irántuk támasztott követelmények­nek. (Talán nem hat szerénytelenségnek, ha elmondjuk, hogy lapunkat, a Bervai Figyelőt a három legjobban dol­gozó újságok között említette az osztályvezető.) Ugyanakkor gondként és egyben feladatként jelölte meg a referátum, hogy az eddiginél is többet kell foglal­kozni a dolgozók élet- és munkakörülményeivel, még több dolgozót kell bevonni a lapok munkájába és ne csak az eredményeket, a sikereket közöljék, hanem őszintén szólja­nak a megjelent írások a munkában, a vezetésben, az éle­tünkben, gazdálkodásunkban tapasztalható gondokról, hiá­nyosságokról is. A tanácskozáson elhangzott hozzászólásokat dr. Sipos István, a megyei pártbizottság titkára összegezte, majd be­fejezésül további eredményes, sikeres munkát kívánt a megyénkben megjelenő üzemi, mozgalmi lapok munkatár­sainak.­­­■ A tanácskozás után gyárunk pártbizottságának vendége volt Karvalits László elvtárs, a KB­ munkatársa. A párt­­bizottság vezetőivel a gyárban folyó agitációs- és propa­ganda munkáról beszélgetett. Tartalékfeltáró csoport alakul tanácskozott A „DH” KOORDINÁCIÓS BIZOTTSÁGA Több mint két éve vezet­ték be vállalatunknál a „Dolgozz hibátlanul” mun­karendszert. 1976. évi ered­ményeik szóbeli értékelése és a jövő évi feladatok meg­határozása érdekében a „DH” vezető testület ülésé­re került sor, ahol Kócza Imre vezérigazgató elnökle­tével az eddig végzett mun­káról adtak számot a kü­lönböző munkacsoportok ve­zetői. Szóbeli tájékoztatójában Merő László, az értékelem­ző csoport vezetője kedvező eredményekről adott számot. Ugyan a munkáról végzett zárójelentés még nem ké­szült el, de megállapítható, hogy jelentős eredményeket könyvelhetnek el a komp­resszor gyártmány érték­­elemzése során. A kezdeti sikerek alapján döntés szü­letett az értékelemző mun­ka további folytatására. Az anyagválasztékot szű­kítő csoport nevében Márta Imre ismertette az elért eredményeket, melyek érez­hetően elősegítették a gaz­daságosság növelését és a készletgazdálkodást. Fő fel­adatnak tekintette az elért eredmények gyakorlati al­kalmazását is. Továbbiak­ban ez a csoport más jelle­gű feladattal lesz megbízva, javaslatot kell készítenie a szerszámok tipizálására és azok import kiváltására. Kezdeti eredményekről számolt be a minőségbizto­sító csoport vezetője, Szed­­mák László. Elmondotta, hogy munkájuk nagyobb ré­szét sikerrel fejezték be, el­készítették a kompresszor alkatrészt gyártó gépek pon­tossági és mérettartási el­lenőrzését, javaslattal éltek a hibák kiküszöbölésére. Munkájuk eredményessége a jövő év első hónapjaiban várható. Összességében a koordiná­ciós bizottság ülése pozití­van értékelte a meglevő munkacsoportok eredménye­it. A jól bevált gyakorlatot tovább bővítve, egy újabb csoport létrehozására szüle­tett határozat. A tartalék­feltáró csoport feladatának körvonalai kialakultak és létrehozásának jelentősége osztatlan elismerést váltott ki. Megállapításra került az is, hogy a propaganda tevé­kenység elmaradt az ered­ményekhez viszonyítva. Vál­tozatlanul nem sikerült a DH-munkarendszert olyan mélységig megvalósítani, ahogy az tervezve volt. En­nek megváltoztatása érdeké­ben elhatározás született a munkaverseny és a „DH” szoros egységének kialakítá­sára, valamint a már ko­rábban alkalmazott hiba­jelző lapok újbóli bevezeté­sére. A hozott határozatok és az ebből fakadó feladatok kidolgozása újabb lendüle­tet adhat a DH-munkarend­­szer széles körű alkalmazá­sának, a vállalat eredmé­nyes gazdálkodásának elő­segítéséhez. Tóth Gábor A kisszámítógépes terme­lésirányítási rendszer to­vábbfejlesztése vállalatunk­nál a jelenlegi ötéves terv­ben is fontos középtávú fel­adat. Jelentőségét aláhúzza az a tény is, hogy szorosan kötődik a vállalat alapfunk­ciója, a termelés tervezésé­hez és elszámolásához. Az eddig végzett, szervezé­si tevékenységek közül leg­alapvetőbb volt a gépi fel­dolgozáshoz elengedhetetlen, egységes vállalati kódszám­rendszer kialakítása és be­vezetése, majd az ezeket tartalmazó bizonylatok és törzskönyvek számítógépes kapcsolatának kiépítése. Ez a munka 1974-ben rajz-, anyag-, gépkódok alkalma­­zásbavételével kezdődött, de a feldolgozások területének növekedésével, folyamatosan tovább bővül a gazdálkodá­si-, üzemi-, gyártóeszköz kó­dok bevezetésével és az er­re épülő bizonylatszervezési feladatokkal is. Mindezen feladatok elvégzése a darab­­jegyzék, az anyag-, és idő­­normatívák gépi adathordo­zóra (lyukszalagra) való rögzítése tette és teszi lehe­tővé a tulajdonképpeni szá­mítógépes feldolgozások in­dítását. A 35-ös üzem komplex át­szervezéséhez kapcsolódva, 1975. I. félévében készítet­tük el a számítógépes prog­ramrendszerünket, melyről a Bervai Figyelő szeptembe­ri számában a DH-munka­­rendszer bevezetése a 35-ös üzembe címmel részletesen beszámolt. A fő célkitűzés olyan korszerű információs és adatfeldolgozó rendszer létrehozása volt, amely le­hetővé teszi jelenleg is a ru­galmas gyártórendszer ki­alakítását, amely képes az állandóan változó piaci igé­nyeket minimális átfutási időkkel kielégíteni. A törzsadatok folyamatos lyukszalagra vitelével pár­huzamosan szélesítettük a feldolgozások körét, és ez év július 1-től már valamennyi pneumatika gyártmány ter­melési programja számító­géppel készült. A termelés­tervezési programrendszer az összes szükséges infor­mációkat nyújtja a felhasz­náló szerveknek. Az adatok feldolgozását programidőszakonként, álta­lában negyedévenként, illet­ve jelentős kereskedelmi igényváltozás esetén ezen belül is végezzük. A számí­tógépes eredmény tablók: „Anyagterv”, „Normaóra és bért­erv”, „Kapacitás szük­séglet” hivatalos program­dokumentációként szolgál­nak. Emellett tervezési se­gédletként használatosak többek között: — a technológiai alapada­tok rendezéséhez, összesíté­sükhöz, — a gyártmányok és technológiák, költségek és ráfordítások elemzéséhez, — munkaügyi és létszám­tervek készítéséhez, — kapacitás vizsgálatok­hoz, szűk keresztmetszetek feldolgozásához, új gépek beszerzéséhez, új technológi­ák kidolgozásához is. Az operatív termelésirá­nyítás hatékonyságának nö­veléséhez, ezenkívül deká­donkénti készletaktualizá­lást, kimutatást végzünk mennyiségben és értékben egyaránt. Mivel új rendelé­sek a programidőszakban is érkeznek, a dekádonkénti futtatások azok teljesíthető­ségére is választ adnak. A feldolgozások —­ a készáru kiszállítások tervezett prio­ritási sorrendjének figyelem­­bevételével — a program­időszak hátralevő szerelési alkatrészszükségletét, vala­mint a szerelési program teljesítését akadályozó úgy­nevezett „hiánylistá”-kat ad­ják meg. A tablók és anyagdiszponálás, a belső termelésirányítás, a szerelé­si anyagok előkészítési, komplettírozói diszpécser te­vékenységének alapdoku­mentációivá váltak. A fentieken kívül egyéb programok is készültek, amelyek ugyancsak a terme­léstervezést és elszámolást végző szervek munkájához nyújtanak segítséget. Ilyen többek között az „Árbevéte­li program”, amely egy adott időszak gyártmánycsaládon­kénti és típusonkénti érté­kesített darabszámát és ár­bevételét adja meg. Az utó­­kalkulációs elemzések alap­jául szolgál a „Gyártmány­önköltség számítási prog­ram”, amely a gyártási költ­ségeket veszi számba, ered­ményül a gyártmányok szű­kített önköltségét adja meg. Szorosan kapcsolódik a termelésirányítási program­­rendszerhez a kereskedelmi területekre kidolgozott rend­szer is, amely a kereskedel­mi igények feldolgozására, a kooperációs alkatrészek rendelésfeladására és beér­keztetésére képes. Termé­szetesen egy számítógépes információs rendszer beve­zetése maga után vonja a bizonylati rendszer gépi fel­dolgozására alkalmas for­mai, valamint változtatását is. Az imput adatszolgáltatás már a rendszer bevezetése­kor is ily módon történt. Jelenlegi legfontosabb fel­adatunk ezen a téren a ter­melési bizonylatok korsze­rűsítése, középgépes előállí­tásuk és számítógépes kiér­tékelésük lehetőségének megteremtése, s egyúttal az évi több mint 150 ezer pél­dányszám jelentős csökken­tése. A javasolt bizonylatok véglegesítésére várhatóan a jövő évben kerül sor. További feladataink közé tartozik még, hogy mind­azon számítások — norma­óra, bér, kapacitás, anyag­­szükséglet — amelyek gépi feldolgozással készülnek, va­lamennyi érintett szervnél felváltsák a párhuzamosan végzett manuális számításo­kat. Ez nemcsak a manuális munka megtakarítását je­lenti, hanem egységesebb tervezést, beszerzést, készle­tezést és koordináltabb ren­delésfogadást és termelés­­irányítást is. Bakondi Antal Üzemszervezési osztály RUGALMAS GYÁRTÓREN­DSZER Számítógép tervezi a termelést

Next