Bervai Figyelő, 1980 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1980-01-01 / 1. szám

Munkánk akkor lesz eredményes, ha termékeink minőségét, korszerűségét állandóan javítjuk (Folytatás az 1. oldalról.) Országos feladat, s ez üze­menként sem könnyű, hogy a munkaerő-gazdálkodás­ban változást érjünk el. Gondolunk itt arra, hogy a munkaerőt oda kell cso­portosítani, ahol legna­gyobb szükség van tudá­sukra a termelésben. Ta­gadhatatlan ez a gyárban is hoz változást. A dolgo­zók között nyitott kérdés még, mire számíthatnak, kérjük, körvonalazza mi várható ezen a téren? Intézkedési tervet dolgoz­tunk ki munkaerőgazdálko­dási tevékenységünk javítá­sára. Ezt széles körben is­mertettük. Ez évre jelentős normaóra megtakarítást és ismételten létszámcsökken­tést tervezünk. Intézkedése­ink végrehajtásától azt vár­juk, hogy annyian legyünk majd, amennyi tervezett feladataink becsületes, fe­gyelmezett végrehajtásához elegendő. Se többen, se ke­vesebben. A terheket egyen­letesebben kell elosztani an­nak érdekében, és biztosíta­ni kell, hogy a házon belüli munkanélküliség megszűn­jön. A keresetek jobban iga­zodjanak a végzett munká­hoz, s a munkavégzés szín­vonala minden helyen egy­séges követelmény legyen. Nem lesz ez egyszerű fel­adat, s itt is mint minden másban nagy szükség lesz a közös együttműködésre. Azt szeretném elmondani, hogy aki akar és tud rendesen dolgozni annak semmi gond­ja nem lesz. Többször is hangsúlyoztuk, a feladatok évről évre na­gyobbak, s további élet­­színvonal emelkedés, a népgazdaság helyzetének nagyobb fokú javulását csak attól várhatjuk, ha növekszik a termelékeny­ség, a munka hatékonysá­ga. Hogy mind­ezt a gyár­ban is elérjük, mit vár a gyár vezetősége a válla­lat kommunistáitól, szo­cialista brigádjaitól az egész dolgozó kollektívá­tól 1980-ban? A vállalati feladatok 1980. évben, a kisebb növekedési ütem ellenére sem könnyeb­bek az előző évhez képest. Az 1980. évi közgazdasági szabályozók által megszabott követelményrendszer, pon­tosabb, fegyelmezettebb, m­i­­nőségileg jobb munkát kö­vetel meg a vállalat vala­mennyi dolgozójától. Mivel munkánk csak ak­kor lesz eredményes, ha ter­mékeink minőségét, korsze­rűségét folyamatosan javít­juk és termelési költségeink az árban megtérülnek, vala­mennyi területen a minden­napi munka középpontjába kell kerülnie annak a szem­léletnek, hogy az adott fel­adatot a leggazdaságosabb eszközökkel és módon kell megoldani. A szemléletünk­ben olyan változásnak kell bekövetkeznie, mellyel biz­tosítani tudjuk, hogy a ter­mékeink fejlesztésében és gyártásában gyorsan tudunk alkalmazkodni a piac igé­nyeihez. A vállalat kommunistái­tól, a társadalmi szervek tag­jaitól azt várjuk, hogy ért­sék és értessék meg a kol­lektíva minden tagjával az előttük álló feladatokat, agi­táljanak azok sikeres végre­hajtása érdekében. A veze­tőktől elvárjuk, hogy mun­kájuk végzésével, intézkedé­seikkel, döntéseikkel segít­sék elő, a munkák megszer­vezésével teremtsék meg a feladatok végrehajtásának feltételeit. A szocialista brigádokra is nagy feladatok várnak az előttük álló célkitűzések megvalósításában. Vállala­tunk egész kollektívája szá­mára a feladatok egységes értelmezése, valamint a dön­tések egyöntetű következe­tes végrehajtása a legfonto­sabb feladat. Feltétlenül bí­zom benne, hogy kollektí­vánk ebben az évben is be­csülettel fogja teljesíteni feladatát. Befejezésül engedje meg, hogy felhasználjam az alkal­mat, hogy valamennyi mun­katársamnak Egerben, Heve­sen és Budapesten dolgozók­nak megköszönjem azt a munkát, mellyel 1979. évi feladataink sikeres teljesíté­sét biztosították és minden­kinek nagyon boldog, sike­rekben gazdag új évet kí­vánjak. Köszönöm a beszélgetést. Deák Rózsi A gazda szemével VÁRJUK AZ AUTÓBUSZT Egyidős a gyárral dolgo­zóink kérése, hogy a gyáron belüli kilométeres gyaloglá­sok megszüntetésére meg­oldást találjanak, így aztán emlékezetes és reménytkeltő nap volt a közelmúltban, amikor a gyár útjain két darab csuklós autóbusz szel­te a métereket. Bemérték az utazási időt, gondolatban ki­jelölték a feltételezett meg­állókat is. Közös óhaj, hogy 1980-ban dolgozóink műszak­váltások alkalmával a gyár hosszú útjain is autóbusszal közlekedhessenek. ÖREG GÉPEK Sok nullára futott öreg gép üzemel gyárunkban Egerben, és Hevesen. Ismert a kötött­ség, a készleteket nem lép­hetjük túl! — Lehet, hogy a készletek az előírt szinten lesznek, de előfordul, hogy a gépek sokat fognak állni eredeti pótalkatrész hiánya miatt. — Jó lesz-e így? — kérdezte a 26-os üzem egyik munkása. JOBB SORSRA ÉRDEMES Új gyártóeszközök haszná­latlanul hevernek. Annyi van belőlük, hogy a 20-as raktárban tárolóhelyet kel­lett biztosítani. A változó és visszamondott piaci igények is jól lemérhetők itt, de akárhogyan is van, haszon­talanul nagyon sok munkát és pénzt jelentenek. Keve­­sebbett kellene rendelni ? Vagy ha már itt van, átala­kításukon kellene gondolkoz­ni, hogy használni is lehes­sen azokat?! HÁZON BELÜL IS LEHETNE Olcsóbb lenne vállalaton belül elvégezni a speciális vésési munkákat, mint azt többszörös árért kihelyezni külcéghez. A munkák elvég­zéséhez nálunk is biztosít­hatók, illetve adottak a fel­tételek. HETENTE KÉTSZER ötös lakótelepi dolgozó­ink javasolják, hogy a téli hónapokban az eddigi egy alkalom helyett, legalább kétszer árusítsanak fűtőola­jat. NE SÓZZÁK... el a levest! Kezdeményezik dolgozóink, hogy a vállalati népi ellenőrök közül egy fő kapjon mindig megbízást, hogy figyelmmel kísérje az üzemi étkeztetés rendjét. Egy másik indítvány szintén a só ellen szól: — Fagyos időkben a vál­lalat közlekedési útjait ne sózzák, hanem hóekével tol­ják le a havat az úttestről és homokkal szórják fel azt. A sózott hólé nagyon tönk­reteszi a gyalogosok cipőjét. Vállalások után értékelés Ha a munkaversenymoz­­galomban mindig csak az előző évet tekintenénk ter­mészetes lenne, hogy az év elteltével a végzett munka értékelésére kerülne sor mindenek előtt. Mint min­dent, így a munkaversenyt is folyamatában kell azon­ban néznünk, ezért kell el­fogadnunk azt a gyakorla­tot, hogy januárban az új esztendőre vonatkozó válla­lások megtételével kezdjük a mozgalommal kapcsolatos feladatokat. Tehát ezekben a napokban kell elkészíteni minden brigádnak, továbbá a kiváló címre pályázó gaz­dasági egységeknek az 1980. évre szóló vállalásokat. A brigádvállalások megtételé­hez minden eddigitől na­gyobb segítséget kell nyújta­niuk a területeken dolgozó gazdasági vezetőknek, akik legjobban ismerik a hozzá­juk tartozó kollektívák vár­ható idei feladatait. Egy időszak munkaversenymoz­­galmát rendkívül nagy mér­tékben befolyásolhatja a vál­lalások minőségi színvonala. A központi irányelvek alap­ján kell meghatározni a munkahelyek szerinti tenni­valókat, melyek összességük­ben eredményezhetik a vál­lalati célkitűzések teljesíté­sét. Ezúttal is hangsúlyoz­zuk, hogy mindenek előtt fontos a vállalások tartalmi színvonala. Kerüljék az el­lenőrizhetetlen, valójában mit sem jelentő vállalásokat. Nincs szükség nagy szavak­ra, jól csengő, de ugyanak­kor semmitmondó vállalási pontokra. A vállalásokat ös­­­szeállító brigádvezetők le­gyenek igényesek önmaguk­kal és brigádjukkal szemben, ugyanakkor igazodjanak a népgazdaság, azon belül a vállalati gazdálkodás körül­ményeihez. A mostani válla­lásokkal is segítsék elő kol­lektíváink, hogy tovább nö­vekedjen a munkaverseny­­mozgalom tartalmi színvona­la. Feladataink sorrendjében elsődleges most a vállalások megtétele, rögtön követi azonban azt, az elmúlt év tevékenységének az értékelé­se. Alighanem azok a kol­lektívák járnak el helyesen, melyek már januárban fel­készülnek az értékelésre, sőt el is készítik az önértékelé­süket. A brigádnaplók leg­később január végére kerül­jenek olyan állapotba, hogy a helyi bizottságok akadály­talanul hozzáláthassanak az elmúlt év értékeléséhez. Az értékelés menete minden il­letékes által ismerhetővé vá­ló program szerint történik majd. Az egész ügymenetben az a legegyszerűbb, hogy nincs, illetve nem lesz ben­ne semmi új. Minden az évek során kialakult gyakorlat, a Munkaverseny Szabályzat és a helyi sajátosságoknak meg­felelően történik. Fenti so­roknak is az volt az elsőd­leges célja, hogy erre em­lékeztesse az illetékeseket. — um — Ujj feladatok a­ szervezésben Változások a termelésirányítás rendszerében 1980. január elsejétől a vállalatunk termelésirányí­tása új szervezetben műkö­dik. Az átszervezést elren­delő vezérigazgatói utasítás szerint: „a termelési felada­tok összehangolt végrehajtá­sa, a termelés- és a munka­erő-gazdálkodás, valamint a termeléshez közvetlenül kap­csolódó szervek hatékonysá­gának növelése szükségessé tette a termelésirányítás, il­letve a közvetlenül kapcso­lódó szervek átszervezését. A változás, a szervezeti hova­tartozás megváltoztatásával egyrészt a termelés egyenle­tességét, másrészt további termelő területek összevoná­sával a hatékonyabb mun­kaerő-gazdálkodás, a jobb munkaidő felhasználás felté­teleit biztosítja”.­­ Az átszervezés lebonyolí­tásával a termelési területek három nagy területre oszla­nak: 1. Pneumatika Gyárrészleg 2. Kompresszor Gyárrészleg 3. Hevesi Gyáregység A pneumatika gyárrészleg négy üzemet tömörít: a 35- öst, amely két üzemre vált szét, az „A” és „B” üzemre, a 15-öst és 17-est amely a ,,C” üzem lett, továbbá eb­be a szervezetbe került a 19-es, illetve az „F” üzem. A kompresszor gyárrészleg szintén négy üzemet tömö­rít: a 31-est amely forgácso­ló, valamint szerelő üzemre, tehát két egységre lett át­szervezve. Ebbe a szervezet­be került a „G” üzem és az 59-es üzem. A hevesi gyáregység belső szervezeti rendje nem válto­zott. Ez a három nagy termelő egység közvetlenül a terme­lési igazgatóhelyettes irányí­tása alá került. Az üzemfenntartási főosz­tály, a gyártóeszköz-ellátási főosztály, gr­oinergia osz­tály, a munkavédelmi osztály és a gyárfejlesztési osztály a műszaki igazgató közvetlen irányításával működik. A gyártásfejlesztési főosz­tály, a gyártmányfejlesztési főosztály, valamint a köz­ponti fejlesztési osztály pe­dig a fejlesztési főmérnök irányítása alatt végzi tevé­kenységét. További változás, hogy a kooperációs feladatok vég­rehajtásának egységesítése céljából a kooperációs beszerzési és gazdálko­dási feladatok, vala­mint az ehhez kapcsolódó szervezet 1980. január 1-től a kereskedelmi igazgatóság hatáskörébe kerülnek. Az átszervezés következté­ben több vállalati szervezet tevékenységi köre, belső szervezete megváltozik. A változásoknak megfelelően az érintett szervek belső mű­ködési rendje módosításra került, illetve folyamatosan módosításra kerül. Új pártszervek és -szervezetek A gazdasági szervezet mű­ködési rendjének megválto­zása, a vállalatnál folyó po­litikai munka színvonalának további emelése, a pártszer­vezetek még eredményesebb működése érdekében számos változás lesz a pártalapszer­­vezetek irányításában is. A vállalati párt végrehaj­tó bizottság javaslatára fel­sőbb pártszerveink jóváhagy­ták a pártalapszervezetek át­szervezésével kapcsolatos ter­veinket A változások leglényege­sebb vonása, hogy a pneu­matika és kompresszor gyár­részlegeknél pártvezetőségek alakulnak a soronlevő veze­tőségválasztások alkalmával. A pneumatika gyárrészleg pártvezetőségének közvetlen irányítása alá tartozik: a 35- ös „A”, „B” üzemeit tömö­rítő pártalapszervezet, az „F” üzem pártalapszerveze­­te, valamint a vezetőségvá­lasztó taggyűlésen alakuló „C” üzemi (15—17-es) párt­­alapszervezet. A kompresszor gyárrészleg pártvezetőségének közvetlen irányítása alá a 31-es for­gácsoló és szerelő üzemek, a „G” üzem, valamint az 59- es üzem pártalapszervezete. A politikai munka színvo­nalának további emelése ér­dekében a Titkárságon új alapszervezet jön létre. Eh­hez az alapszervezethez tar­toznak: a titkárság, személy­zeti- és oktatási főosztály, szervezési főosztály, TVK és a polgári védelemnél dolgo­zó párttagok. Ezek az elv­társak eddig egyrészt a ke­reskedelmi igazgatóság, más­részt a védelmi szervek pártalapszervezetében dol­goztak. A pártalapszervezeti vezetőségválasztó taggyűlések után tehát a pártbizottság irányításával két pártveze­tőség és összesen tizennégy pártalapszervezet fog válla­latunknál működni. A pártalapszervezetek irá­nyításának átszervezéséhez hasonlóan több változás lesz a KISZ és a szakszervezeti szervek vállalati irányítási rendszerében is. Ezen az il­letékes szervek most dolgoz­nak. Bízunk abban, hogy az itt leírt változások jól szolgál­ják majd vállalatunk gazda­sági és politikai feladatai­nak még eredményesebb végrehajtását. Bajzát Sándor Szervezeti változások a KISZ-ben Vállalatunk KISZ-bizott­­sága december 7-i ülésén a KISZ belső életével kapcso­latos kérdéseket tárgyalt. Napirenden szerepelt a Fi­­nomszerelvénygyár KISZ szervezeti felépítésének mó­dosítására tett javaslat. A testület a KISZ decent­ralizálásról szóló határozata értelmében, az alapszerve­zeti munka hatékonyságának növelése érdekében az aláb­bi határozatot hozta: A termelés területén be­következett szervezeti vál­tozások, a párt szervezeti felépítéséhez való igazodás, valamint az alapszervezetek nagy létszáma indokolttá te­szi az irányítás rendszeré­nek módosítását. A pneumatika- és a komp­resszor gyárrészlegek létre­hozása nyomán az új moz­galmi évtől kezdődően há­rom, illetve négy KISZ-alap­­szervezet fogja össze a terü­let ifjúsági mozgalmát KISZ vezetőségek irányításával. Az üzemfenntartási főosz­tály területén dolgozó KISZ- alapszervezet nagy létszáma teszi szükségessé az alap­szervezet három részre bon­tását. Az irányító, ellenőrző tevékenységet szintén KISZ vezetőség fogja gyakorolni. A kereskedelmi igazgató­ság KISZ-alapszervezetének kettéválását a területi szét­tagoltság és a párt szerveze­ti felépítésének követése indokolja. A határozat meghozatala­kor a bizottság döntő ténye­zőként vette figyelembe, hogy a politikai, gazdasági munka konkrét feladatai kisebb gaz­dasági egységek szintjén job­ban meghatározhatók, s ezek végrehajtása eredményezheti tevékenységünk színvonalá­nak további emelkedését. Barna Zoltán Közvetlen megmunkálás köszörüléssel A forgácsoló megmunkálá­sok között a köszörülés rész­aránya egyre növekvő mér­tékű, ami elsősorban az elő­alakító technológiák — kép­lékeny alakítás, öntészet stb. — jelentős fejlődésére vezet­hető vissza. E fejlődés kö­vetkeztében egyre nagyobb méretpontossággal­, mind ki­sebb ráhagyásokkal és mé­retszóródásokkal készülnek azok az előgyártmányok, amelyeket tovább kell mun­kálni, így sok esetben elma­radhat például az esztergá­­lyozási vagy marási művelet, az előgyártmány közvetle­nül köszörüléssel is készre­­munkálható. A köszörülési technológiák fejlesztésének döntő tényező­je a köszörűszerszámmal kapcsolatos minőségi igények meghatározása és azok kielé­gítése is. A köszörűszerszám­ban statikus rendezettségben elhelyezkedő szemcsékre kö­szörülés közben változó mechanikus és hőigénybevé­­telek hatnak. A köszörűko­rong szemcséi forgácsolás közben eltompulnak, illetve az elkopott szemcsék kitöre­deznek a kötőanyagból. A szemcsekopás következtében csökken a munkadarab mé­retpontossága, és az időegy­ség alatt leválasztható for­gácsmennyiség. Ugyanakkor megnövekszik a köszörülésre fordított teljesítményfelvétel, emellett a munkadarab felü­letén beégések, rezgésnyo­mok keletkeznek. Kinevezések, felmentések Január 1-ei hatállyal a kö­vetkező személyi változások történtek vállalatunknál: Galovics Bélát, eddig vég­zett munkájának elismerése mellett üzemi vezető dísz­­teendők ellátása alól felmen­tették és kinevezték a kompresszor gyárrészleg ve­zetőjévé. Zsilinszky Lászlót, eddig végzett munkájának elisme­rése mellett a kooperációs osztályvezetői beosztásából felmentették, s egyidejűleg kinevezték a kompresszor gyárrész­­eg vezető helyeslésé­vé. Nyima Györgyöt, eddig végzett munkájának elisme­rése mellett a pneumatika gyárrészl­eg ,,B” üzem­veze­tői teendők ellátása alól fel­mentették és kinevezték a pneumatika gyárrészleg ve­zető helyettesévé. Kállai Sándort, a pneuma­tika gyárrészleg műszaki ve­zetőjét eddig végzett mun­kájának elismerése mellett a gyár rászilagvezető helyettesí­tésére kapott megbízatása alól felmentették. Bogdány Jánost, kinevez­ték a kompresszor gyárrész­­leg 31-es üzem­vezetőjévé. Stefán Emilt, eddig vég­zett munkájának elismerése mellett üzemi vezető" disz­pécseri beosztásából felmen­tették és kinevezték a kompresszor gyárrészleg 31- es szereide üzem vezetőjé­vé. Sarkadi Zsoltot, kinevez­ték a pneumatika gyárrész­leg „B” üzem vezetőjévé. Kivés Bélát, a 31-es üzem vezetői ,teendők ellátása alól felmentették, s egyidejűleg kinevezték a pneumatika gyárrészleg „F” üzem veze­tőjévé. Szedmák Lászlót, a 31-es üzemvezető helyettesi teen­dők ellátása a­lól felmentet­ték és áthelyezték a pneu­matika gyárrészleg állomá­nyába technológiai csoport­­vezető munkakörbe. Csuhás Miklóst, eddig vég­zett munkájának elismerése mellett főművezetői beosz­tásából felmentették és át­helyezték a kompresszor gyárrészileg 31-es forgácsoló üzem diszpécserének. Pácza Sándort, eddig vég­zett munkájának elismerése mellett „G” üzemvezető he­­lyettesi beosztásából felmen­tették és áthelyezték a kompresszor gyárrészleg ál­lományába diszpécseri mun­kakörbe. Kovács Jánost, eddig vég­zett munkájának elismerése mellett az 59-as üzem üzem­­vezsbő helyett­es a teendők el­látása alól felmentették és áthelyezték a kompresszor gyárrészleg állományába üzemmérnöki beosz­tásba. Kiss Ottót, eddig végzett munkájának elismerése mel­lett a hevesi gyárrészleg ter­melési osztályvezető helyet­tesi beosztásából felmen­tették és áthelyezték a kompresszor gyárrészleg szereldei üzem diszpécseré­nek

Next