Beszélő 1. (1981)
1981. október / 1. szám
- 1 - L-JFJl’TKEli Azt mondják, Magyarországon nem történik semmi.* A nép örül, hog» békén hagyják a politikával, ráérő idejében családi házat épít, baromfit tenyészt, kontárkodik. Az értelmiség bezárkózott a kultúra kertjébe, a politikát maga is politikusokra hagyja. Az egyházak együttműködnek az állammal. A régivágású reakciósok és polgári demokraták kihaltk, a kommunista mozgalom revizionistái soha többé nem tértek májukhoz 1955-ös vércséjükből. A hatalom néha megmutatja vasérjét, de látva, hogy senki sem rakoncátlankodik, sietve zsábra teszi. Legföljebb egy-egy bőrnadvajosra vagy részeges garázdára sújt le, a közönség ilyenkor még biztatja is, üssön minél nagyobbat. A társadalmi békét csak agy maroknyi ellenzéki próbálja megtörni - nem sok sikerrel, Ily latjait est nem csuprai az ország vezetői, kik a politikai apátiát szívesen értelmezik politikájuk cselekvő támogatásának, hanem többnyire ellenlábasaik is, akik nem győzik ismételgetni hogy A hallgatás nem beleegyezés. Pedig mindenki tud-" személyes tapasztalatból vagy a szóbeszédből rendhagyó esetekről. Igaz, Magyarországon az utolsó tíz-tizenöt évben alig volt egész vállalatra kiterjedő sztrájk. De előfordulnak sztrikák kisebb közösségekben, műhelyek, üzemegységek szintjén. Igaz, a sajtót jobbára a szerkesztők és a szerzők öncenzúrája tartja kordában. De megesik, hogy egy-egy folyóirat közölhetetlen kéziratok... közöl, és keményen védelembe veszi közlési politikáját. Igaz, az egyházak élén megfélemlített emberek állnak, némelyi