Állam Főgimnázium, Besztercebánya, 1871
A besztercebányai főgymnasium meteorologiai észleldéjének főbb adatai az 1871. évről. 1870. évben a kormány által Budán meteorologiai és földdelejességi központi intézet állíttatott fel, melynek föladata egyebek közt az ország különböző pontjain felállított és berendezett észleldei állomásokról beküldött adatokat összegyűjteni, felszámítani, rendszeresenösszeállítani — szóval azokat tudományosan értékesíteni, s egyúttal a közhasználatnak által adni. Egy ily észlelde van a besztercebányai kir. főgymnasiumnál is elhelyezve, melynek 1871. évi észleleteiből vidékünk klimatikus ismertetése céljából a legnevezetesebbeket közzé tesszük. A légtüneti észleletek följegyzésénél közmegegyezés folytán szokásban volt eddig a régi francia toise-mértéket alkalmazni. 1871. január 1-jétől valamint Budán úgy az osztrák-magyar birodalom többi állomásain is az észleletek az új francia, vagy helyesebben meter-mérték szerint jegyeztetnek. Minthogy ezen mérték nem csak a tudományos búvárlatoknál van alkalmazásban, de nem sokára közös világmértékké is fog válni, nem lesz érdeknélküli, ha terjesztés és közleményünk általánosabb megértése céljából ezen mértékrendszernek rövid ismertetését ide mellékeljük. Ezen mértékrendszer minden alkalmazásaiban, mint hossz-, terület-, köd- és súlymérték, egy közös egységből indul ki, mely a föld kerületének (délkörének) 40 milliomod része és az igen szerencsésen választott rövid „meter“ névvel láttatott el. Összehasonlítva a bécsi hosszmértékkel, a meter egyenlő 316 lábbal. Ezen hosszegységből, mint egy közös gyökből, származnak a francia mérték mindennemű elágazásai. Tízzel való osztás által megrövidítve, vagy tízzel való szorzás által meghosszabítva nyerjük a hosszmérték minden nemeit, azon skálától kezdve, mely szerint a legfinomabb górcsövi vizsgálatok tárgyaltatnak, azon mértékig, melylyel a csillagász az eget méri és az égi testek mozgását határozza meg. Mindenesetre igen szerencsés gondolat volt ezen új rendszert oly általános, encyclopádikus jellemmel ruházni fel, hogy belőle egyszerű törvények szerint a mértékegységeknek egész sora kifejthető legyen, melyek értékre és jelölésre nézve különbözők, de egymással könnyen összehasonlíthatók és a mérés minden fokaira, a kicsinyre és nagyra egyaránt alkalmazhatók. Ita a tizes osztást és szorzást a négyzetméterre alkalmazzuk, nyerjük a területmérték minden fokozatait, a mikrométeren alig kivehető felosztás-