Bolond Miska, 1869 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1869-05-23 / 21. szám
Országgyűlési dalok. I. P . 11 szr kezdi el a vitát És emleget sok taktikát, Beszélgető fiúról, fáról És rémitő boldogságról. S kivált büszkén recitálja: Hogy a napszám milyen drága, Sok a dolog s nincs rá ember , Boldogságunk egész tenger. II. Tisza Kálmán szól most Jobboldalra által — Kínálja Lónyai Andrássyt tubákkal. „Köszönöm barátom A sárga tubákot , Prüszkölhetünk mostan Anélkül is, látod.“ III. Bimbóznak a fák szirmai. .. Beli szépen szólt a Szirmay, No volt ebben krna-áldás , Szilogizmus s Gali Mátyás. Egy egy mondás másfél óra, A tengerből ugrik lóra, Ontja „lényege s „anyag“ véri, Hallgatják mind, de nem — értik. Megjelenik Bara árnya, S ráüt a szóló vállára : „Édes fiam , tetszel nékem , Átvetted a mesterségem.“ ~^£УсО)(§^С^ Honvéd-toborzás. Orvosaz önkényteshez.) De hiszen maga sántít és félszemű. Önkénytes. Igenis, tek. orvos ur, de ellenben siket is volnék és a hátamon már viselek bornyaként egy velem született púpot. Orvos. Hm. (Némi gondolkozás után.) Tanglik-Önk. Kezeit csókolom, tekintetes orvos ur. Ez a 11 s. elnök. Hát t. önkénytes ur, mit kíván becses szolgálataiért? Önk. No, száz forint gázsi havonkint tán elég lesz, azután meg új mundér a kincstár költségén, de nem ám aféle komisz posztóból, hanem fáin. Elnök. Meglesz, meglesz , hát még ? Önk. No meg a komisz kenyér helyett a lássan instálnék fehér czipót... Elnök. Jól van, tovább. Önk. Reggel és napközben, amikor szomjas vagyok, a szükséges papramorgót vagy bort. Azután kérek számomra egy kávéházat kijelölni, melyben kedvem szerint kávézhassak és biliárdozhassak az állam költségén ... Enök. Minden meglesz ! hát még ? Önk. No meg aztán... mit is kérjek még ?. .. Igaz! Nem szeretem a kaszárnyát, jó volna tán számomra hónapos szobát bérelni, persze a Dunaparton, mert ott szép kilátás van. Elnök. Illő, hogy a honvédség kilátásai szépek legyenek. Önk. Azután a komisz dohány helyett kérnék nekem miláreszt adatni, mert mellem gyönge s a pipadohányt nem bírja el. Elnök. Az is meglesz. Szolgálhatok tán mindjárt egy szivarral ? (Megkínálja.) Ön k. (megnézi a szivart.) Oh köszönöm, uraságod csak kubanoszokat szí, nem élek vele. Ideális Margitsziget. — Pár év múlva. — Az ember .... harczban az elemekkel! Mily nagy látvány .Mintha ágyunyi górcső alá tennéd a föld fiát, úgy hogy a törpe hirtelen óriássá nő meg, oly nagy, ha harczolni látod. ! Az elemekkel! És mily elemek vannak a Margitszigeten ! Roppant elemek, kegyetlen elemek, elementarikus elemek. Itt füvet kell gyomlálni, ott fákat fűrészelni, itt port söpreni, amott szúnyogot ölni. Ily elemekből áll itt a világ. De az ember legyőzte a négy szörnyeteget. Eltűntek nyomtalanul. A Margitsziget nem sziget többé. Mindkét oldalról be van töltve a Duna földdel. Nem Duna folyott többé, hanem Pest Pilis és Solt vármegye, törvényesen egyesítve. De viz is kellett. A Duna is folyni akart valahol. Mutattak neki utat. Árkot ástak a Margitsziget hosszában, fölső csúcsától az alsóig. Ezen árkot kiszélesítették akkorára, mekkora az eredeti Margitsziget szélessége volt. S ezen árokban foly most a Duna szőke vize. A hajdani Margitszigetből tehát tulajdonképen semmi sem maradt meg. De kellett levegő is. Szereztek. A fák éjjel szénenyt lehelnek ki, mely a levegőt eltölti és ártalmas; a fákat tehát kiirtották. Nincs többé erdő a Margitszigeten. A növényvilág Goliáthjait ledöntötte Dávid, az ember. De a fák nappal előnyt lehelnek ki, ez pedig a levegőt egészségessé teszi. Fák tehát szükségesek lévén, újakat ültettek, melyek néhány század múlva az előbbiek helyét tökéletesen ki fogják tölthetni. Addig virágcserepekbe foglalják a tavaszt. Flora gyermekeinek cserépbölcsei minden ablak előtt állanak. Bennök virul a szende cziczafark s a kecses kikerics, örök tavaszt varázsolva az emberek elé. És építettek a szigetre egy egész várost, az új szigetcsatorna két partján. Pompás várost négyemeletes házakkal, oszlopokkal és csarnokokkal. Van ott fürdő. Császáfürdő, mely nem császárfürdő. A víz 36 fok hőségű és igy különösen nyáron mint hűsítő ital limonádé helyett is igen jó szolgálatokat tesz. Azon tulajdonsága is van, hogy minden tárgyat, melyet beleraknak, rövid idő alatt megkövit. Ha tehát az utczákat pár hétig mindennap kétszer ily vízzel megöntözzük, nemcsak por nincs, de uj kövezet is jö létre, mely semmibe sem kerül, minden nap kijavittatik és erősittetik az uj öntözés által és igy soha sem romolhat el. Mily perspectiva! Az összes szobrászat ezentúl hazánkban fog öszpontosulni, és pedig a Margitszigeten. Ha valakinek szobrot akarunk állítani, már nem lesz szükséges Halbighoz fordulni, hanem egyszerűen belefüggesztjük nagy embereinket e vízbe, ezáltal azok egészen megkövülvén, a legnagyobb élethűséggel készült szobrokká válnak és minden további manipulatio nélkül lelepleztethetnek. így fognak készülni a jövő emlékszobrai és kétséget sem szenved, hogy nemsokára az egész világ a Margitszigeten fogja nagy embereit megörökíttetni. Az első magyar általános nagyember - megörökítő társulat részvényei kétségkívül roppant hasznot fognak hajtani. Azután van lóvasút. Újpesti lóvasut a Margitszigeten. Eddig csak egy lóval, de kis gyakorlat után elmegy majd ló nélkül is. Van társalgási terem, mely azért neveztetik így, mivel asztalán a „díszes társalkodó“ egy díszkiadású példánya pompáz és az egész szigeten másutt nem szabad társalogni, hanem aki beszélni akar, köteles a beszélgető terembe menni. Van továbbá gyógyterem, ahol minden egésséges ember biztos gyógyulást várhat az ember bajaitól. Van játékterem és ebben olyan biliárd, melyen a legnehezebb mopszok egészen maguktól megcsinálódnak, a kégli minden lökésre eldal s a piramidli csupa önkénytelen tizenhatosból áll, miután a labdák egymást játszák be a lyukba. Van e teremben továbbá oly tarokk-kártya, melyben minden játszónak tous les trois-ja van, és olyan pikett, mely csupán 90-esekből áll, úgy hogy kevesebbet nem is lehet anzagolni. A ferbli és makaó hasonlókép oly tökélyre van véve, hogy minden embernek okvetlenül nyernie kell. Nemsokára rouletteasztal is lesz, kétségkívül részvényekre alapítva, s ez a Margitsziget jövőjét mindenkorra biztosítani fogja. Van azután vendéglő, melynek se jó se rész oldalai nincsenek, hanem csupán vendégoldalai s melyben ingyen kapják az istenhozottat és isten hozzád-at, mig a többi élvezeteket persze annál jobban meg kell fizetni. A hangversenytermet sem szabad innen kifeledni, melyben csupa monstre-hangversenyeket adnak, azok csupa monstrosus dolgokat játszanak. Mindezekből láthatni,hogy a Margitsziget valósággal a világ nyolczadik csodájának nevezhető s méltán ruházhatnék föl e büszke névvel: „Margitok Margitja, szigetek szigete.“ 82 Elnök. Sajnálom, az én fizetésemből nem telik más. Önk. Azután, minthogy kissé sántítok, igen szeretném, ha egy számozatlan frakkert állítanának rendelkezésemre, különben nem jelenhetnék meg pontosan az exercitozásnál. Elnök. És ez minden ? Önk. Igenis minden. Volna ugyan még egyéb kívánságom is, de hát hazafiságból megelégszem ennyivel és szolgálom hazámat ily potya áron. Elnök (megilletődve. Uram, ön derék ember. Roxum, mars! Nagy. Sajnálom gróf Kádár Lászlót, hogy választása megsemmisittetett. Kiss. De én még jobban sajnálom Harkányit, kinek az uj választás most majd megint tömérdek pénzébe kerül s aztán mégis újra megbukik. -^OrglgSG'--DfCXgse^ Távsürgönyök. Madrid. Don Lon go s Óra te ondes spanyol követ, aki a múltkor Madridban hét óra hosszat beszélt, kérdést intézett a pesti országgyűléshez, hogy a jelenlegi fölirati viták alkalmából, rém fogadnák el egy kis vendégszerepre ? Egyptom. A viczekirály a delegácziókat, miután minden költséget megszavaztak, eleresztette z Párbeszédét azzal fejezte be, hogy csakugyan igaza volt gróf Andrássynak, midőn a delegácziókat igen hasznos intézménynek állította, sőt olyannak, mely hivatva van más államokban is minta gyanánt szolgálni.