Bolond Miska, 1869 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1869-08-01 / 31. szám

31-dik szám. 1869. augusztus 1-én. X-dik évfolyam. A Megjelen minden vasárnap.­­ Előfizetési dij negyedévre 1 frt 50 kr, félévre 3 frt, egész évre 6 frt.­­ Az előfizetés és minden reclamátió a Bolond Miska kiadó-hivatalába (barátok tere 7. sz.)utasítandó. Szerkesztő Tóth Kálmán lakása: Zöldfautcza 39. sz. II. em. MIT!) PráGYAR Hétfő, augusztus 2. N­elaton Bécsbe utazik B e­u­s­z­t nyelvét operálni, mely a legközelebbi magyar toasztban­­ ki­törött. Kedd, augusztus 3. A krakkói megőrjített apáczáról kisül, hogy mar­akkor sem volt esze, mikor a krakkói szent r­ngyók közé ment. Szerda, augusztus 4. A kultuszminisztérium megengedi, hogy Kautz Gyula az egyetemen a „s­z­av­azási ige­n-j­o­g1­-ot is taníthassa. MIT A NAPTÁR. Csütörtök, augusztus 5. A „Militär-Zeitung“ kiadásán kívül a bécsi sz. István torony reperáltatása is a közös költségek közé számíttatik. Péntek, augusztus 6. A „Közlöny“ a mai pénteken demontirozza azon hírt, hogy tegnap —­ csütörtök volt. Szombat, augusztus 7. A nagy melegben a delegativ törlési szándékai is egyenként — elolvadnak.­ ­ Tűnődés. Rajnerp Ali. Ha a megyéket lassan-lassan tönkreteszik, hova megyek én akkor a királyi biztosnak?! Gróf Gyulási, Kandalló Kálmánhoz. (Levél a távolból.) .......Köszönöm, hogy szobáimat folytonosan szellőzteted ; állásom hozza magáva­l, hogy az ellenzékeiket is meg kell néha vendégelnem, s igy a szünidők alatt felette szükséges restaurálni a­­ tiszta levegőt. Kérlek alkalmilag, ha a függönyöket megnyittatnád, a szürke paripára patkót veretnél s otthon hagyott zsebkendőimet raeghímeztednéd. Hiszen úgy sincs egyéb dolgod. A­mit Béláról írsz, az egészen elragad. Hát csak lehurro­­gatta a pozsonyi munkásokat? Helyesen. Nem elég nekik, hogy adót fizethetnek, hanem még szerepelni is akarnak. Nevetség, írod, hogy Pepi püspökei nagyon halnak; valóságos szent cholera; kormányra jutásunk óta tiz püspök halt meg s csak egy Böszörményi; mondd meg Pepinek, hogy Czuppant nem bánom, tegye Beszterczére, csak valahogy Ipolyit ki ne nevezzétek; azt mondják, hogy Németh Bérczi­vel per tu van. Az istenre kérlek, mondd meg Zsigónak, hogy nézzen egy kicsit a „Napló“ után. Lapjában legközelebb nyugdíjt indítványoznak a közelgő új szervezés alkalmával netán ki­maradó jelenlegi törvényszéki birák számára s ezt teszik hozzá: ha a muszkavezetőknek, Haynau és Schmerling embereinek fizethetünk közös pensiót, mert ne fizethetnénk volt biráink­­nak is ! — így írni!... mintha csak a baloldal szavazta volna meg a közös penziót s nem mi. Kérlek, végy Zsigónak prezentbe egy­­ ébresztő órát. Apropos! Azt írod, hogy sajtóosztályunk, melynek az a hivatása, hogy számomra a lapokból kivonatokat csináljon, távollétem folytán nem tud mivel foglalkozni. Hát csak intéz­kedjél, hogy a kivonatokat most is csinálják úgy, mintha otthon lennék; hisz mikor otthon vagyok is, sokkal elébb át­futom én a lapokat, mintsem a kivonatokat kapom, hanem a fiuknak csak kell valami munkát adni; bizony fölösleges ez az egész preszbureau, de hát elvégre is csak 30—40 ezer forintba kerül; oly összeg, melyet a hirlapbélyeg háromszoro­sán fedez. Valami hivatalsá vár garconról is lesz nekem, a­ki nálunk alkalmazást keres és jogosultságát azzal indokolja, hogy múlt­kor, mikor a „N e­u e W e­­­t“-ben töltöttük az estét, ő é jenzett nekünk legjobban. Nyomorult világ, egy közkerti éljent sem kap már az ember valami érdek nélkül. Egyébiránt, ha van valami kis esze, alkalmazzátok valamelyik minisztériumban; tán Menyusnál akad neki helye; vagy tegyétek alapítványi ispánnak, vagy nem bánom én akárminek; ha pedig semmi esze sincs, menjetek vele Festeticshez, majd csak betanul valami nemeslevélkészítő formulárét. Az esztendei fürdőket sikerrel használom, csak valami negyvenhetes tengeri rák le ne ollózza lábujjamat, vagy valami, Irányi-c­ápa ikrámba ne harapjon. Éljetek dologtalanul !­ ­\

Next