Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1884
Jelentés az 1884 5-iki iskolai évről, ,.•*. Az 1884/5-iki iskolai év a September hó három első napi beiratások után 4-én megnyittatott. — Ez alkalommal az esperességi elnökséget képviselő helybeli ev. lelkész, ngyt. Gráf József iskolabizottsági tag uron kivül több helybeli iskola-bizottsági tag és vendég is az ünnepélyen megjelenvén, a buzgó imádság után az igazgató az ifjúsághoz buzdító beszédet intézett és neki az iskola törvényeit megmagyarázván, figyelmeztető, hogy a hallott törvények nem kényszer-zubbony vagy békák, hanem azok csak zsinórmértékül, útmutatóul akarnak szolgálni, amelyeknek betartása csak olyan ifjúnak lehet nehéz, aki az iskola küszöbét nem szeretettel, lelkesedéssel lépte át, hanem abból indult ki, h ő nem fog az iskolának tanulni. A rendes előadások sept. 5-ikétől az ünnepnapokat kivéve egész éven át minden megszakítás nélkül folytak. A tanítás ez évben az egyetemes tanügyi bizottság javaslata szerint már folytatólagosan történt, amennyiben az iskolabizottság már az előző évben elhatározta volt, hogy algymnasiumunkban ezen az egyetem által úgy is elfogadandó és az államihoz közelebb álló tanterv mielőbb életbeléptetendő. — E szerint az iskolai év az idén már harmadokra volt fölosztva s a két félévi vizsga helyett az év végén rendes szigorlatok tartattak s az iskolai évet egy nyilvános félnapi zárvizsgával fejeztük be. — Az ifjúság egészségi állapota ez évben is általában kedvező volt. — Ha fordultak is elő általában betegségi esetek, — ezek is csak kisebb mérvűek és rövid ideig tartók voltak, úgy, hogy az illető tanuló az elmulasztottat kis szorgalommal is könnyen helyre pótolhatta. — A tanulók szorgalma és erkölcsi magaviselete általában kielégithetőnek mondható és ennek megfelelő az eredmény is. Volna ugyan a panasznak is helye, ha azt a készületlenséget latolgatnék, a melylyel egyesek az első osztályba lépnek; de mi az ilyeneket inkább csak az első osztályba készülőknek s mint sokan már a behratásnál előre kijelentik, olyanoknak tekintjük, mint akik általában érezik azon általános szükséget, hogy a magyar állampol-