Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1885
I. Jelentés az 1885 6-iki tanévről. E tanév nagyt. Wiesner Boldizsár igazgatósága alatt kezdődött. A beiratásra s javító vizsgákra szept. hó első három napja lett szánva. 4-én nagyt. Gráf József esperesi megbízott s több nagybizottsági tag jelenlétében isteni tisztelettel, törvény felolvasással és az igazgatónak buzdító beszédével lett az iskola év megnyitva. Ugyanazon alkalommal mutatta be igazgatónk az ifjúságnak tek. Kirchner Károly oki. tanárurat, kit az autonóm fentartó testület a törvény követelményeinek megfelelőleg, eleinte segédtanárul hivott volt meg, később pedig rendes tanárnak választott meg. Örömmel constatálhatom, hogy új collegánk a beléje helyezett bizalomnak megfelelt. Másfél havi együttműködés után közkedvességű igazgatónk, ki 16 éven át működött intézetünkben s mint szakavatott tanférfiu, mint hű bajtárs s mint magánember nemcsak az ifjúságnak s tanártársainak szeretetét birta, hanem a városban is közkedvességű volt, Hajósra hivatván meg lelkésznek, a tanári kar az első harmadban maga pótolta eltávozott társát. Kedves kötelességet teljesítek, a midőn e helyen is köszünetemet fejezem ki hű munkálkodásáért. Az iskolai nagybizottság által alulírott mint ideiglenes igazgató bízatott meg az intézet vezetésével s ugyanekkor hivatott meg tek. Forberger László oki. tanár -jelölt segédtanárnak, ki állomását január 1-jén foglalta el s lankadatlan buzgalommal működött közöttünk. Az esperesség nemcsak egy új tanerőnek beállításával gondoskodott a maga részéről, hogy tanodánk a hozzákötött várakozásnak megfelelhessen, hanem a szünidő alatt a tápintézeti helyiséget és a negyedik osztályt újból fölépítette, a tornatért kibővítette és a tágas kertet kőfallal vette körül. A tanuló ifjúságnak magaviselete és iparkodása általában jónak mondható. E tekintetben különösen a harmadik osztály si része tűnik ki. Tény azonban az is, hogy a tanári kar előtt az iskolában de még inkább a szokásos otthoni látogatások alkalmával, néhány tanulónak — különösen a IV-ik osztály közül — szorgalma és magaviselete olyannak bizonyult be, hogy a sarkallás, buzdítás sőt !*