Csontos József: Városaink Mátyás korában (Sárospatak, 1893)
Városaink művelődési állapota Mátyás alatt
Városaink művelődési állapota Mátyás alatt. A városok állapotának ismerete elvezet bennünket a forráshoz, amely kútfeje a nemzet egész életfolyásának ; élénkbe állítja meglehetősen tiszta világításban a tükröt, melyben az ország képmása látható. Az ország városainak külső alakulása, építményeinek minősége megmutatja nagyjában annak az országnak és nemzetnek ízlését, következtetésre jogosít az iránt, hogy mily fokon áll annak a népnek műipara. A városok belső élete, az ipar és kereskedelem kultiválása, a nép társadalmi és privát foglalkozása képet nyújt annak az országnak míveltségéről, jelzi a tudományok és művészetek állapotát. S bármely ország városainak anyagi függetlensége, polgárainak jóléte, a városoknak külső terjedelme, lakosainak száma s mindezeknek gyors vagy lassú emelkedése avagy hanyatlása, bepillantást enged annak az országnak legbelsőbb történetébe. Mert rendesen, az egész ország népességének számára enged következtetni s egész biztosan mutatja, annak az országnak hatalmát, annak emelkedését vagy hanyatlását. Mert a városok mindmegannyi góczpontok, melyekben egy-egy vidék összpontosul. A város képviseli a körülte fekvő vidéket s általában kifejezője is a környező területek szellemi és anyagi nívójának. Ennélfogva a népek életében a városi intézmény épen nem jelentéktelen tényező, annyival kevésbé, mert nem csak kifejezője a közművelődésnek, az ipar és kereskedelem terjedtségének, a tudományok és művészetek virágzásának s az ország vagyoni helyzetének s hatalmi állásának, hanem egyúttal mindezeknek hatalmasan működő eszköze is. Magyarország külső politikai története is elválaszthatatlan a városok e korbeli fejlődésének ismertetésétől. Sok város lesz nagggyá, bővül külső terjedelmében, jogokban és kiváltságokban — azért, mert egy ellenállani tudó, az ellenség váratlan előnyomulását feltartóztatni képes, állandó, erős védbástyára van szük-