Olchváry Ödön: A magyar függetlenségi harc 1848-1849-ben a Délvidéken (Budapest, 1902)

Földrajzi, történelmi és hadmüveleti viszonyok áttekintése

6 néhol magas, néhol mocsaras partok közt, jelentékeny terep­akadályt képezének. A Bega csatorna Temesvártól le átlag 40x széles 1—3 m. mély. A Temes folyó szabályozott vonalában — Újlak alatt a közép és alsó folyáson 40—50x széles 0’5—16 m. mély. A Karas folyócska 0'3—1'3 m. mély alsó folyásában 20—30 m széles, rendes vízállás mellett, csupán egyes pontokon gázol­ható át. A Verseczi csatorna a verseczi nagy vizenyős területtel figyelemreméltó terepakadály. Dél­keleten a kincstári homokpuszták, vagy a Deliblati futó homok, annak idején műveletlen, járatlan homoksivatag volt. A Duna folyam a déli hadszínhely körletén közlekedési vonal, de egyszersmind nagy hadi gát. Mindazáltal a fölkelő vidék hát mögé eső területével az állandó összeköttetésnek hadianyag és kisebb csapatok átcsempészetének akadályt nem képezett. A magyarországi szerbek a Dunán át a szomszédos Hor­­vát-Szlavon területről és Szerbiából segélyben részesültek s ugyanoda átmenekülhetének. A hadszinhely nyugoti területén a Titeli fensík a Tisza és­ a Duna folyamok összefutó szögében fekszik ; magas, füg­gönyszem oldalait keleten 10 km. vonalon a Tisza mossa ; délen a Dunával érintkező mocsarak, észak és nyugaton a mosorin vilovoi mocsarak övedzik. A fensík 30—40 méterre emelkedik ki a környező nedves rónaságból; hullámos felülete 16 km. hosszúsággal és 4—8 km. szélességgel bir. Ápril elejétől július elejéig a környező mocsarak folytán a fensík csak­is Titelnél s a vilovo- és mosorini töltésutakon közelíthető meg. Az övező mocsárszalag legkisebb szélessége az 1000 lépést meghaladja. Forró nyáron, ha ki is szárad, a tüzérségnek és lovasságnak jelentékeny akadályt képez, sőt a gyalogsági tömegeket is a rendelkezésre álló utakra kényszeríti. A fönsik hátránya a vízhiány, továbbá, hogy a nap heve ellen nem ad árnyékot s a mocsári levegő a közegészségre káros hatással lehet. 1849. évben a szerbek teljes vereség után ide menekültek s a fönsik — néhány futólagos védsánccal erősbitve — a győztes magyarok hadműveleteit megakasztotta, s utóbb az osztrák és szerb csapatok hadműveleteinek kiinduló pontja jön. A nagy- és kis-római sáncok,­­— bástyaszerű magas véd­vonalak — Goszpodincze községet háromszög alakban veszik körül ; a háromszög átfogóját 10 km. vonalban, a nagy-római sánc, két befogóját 6 és 8 km. hosszúsággal a kis-római sánc

Next