Maderspach Livius: Maderspach Károlyné tragédiája és adatok Ruszkabánya történetéhez (Zólyom, 1909)
Magyarország négyszáz éves kínszenvedése ! E korszak történetének majdnem minden egyes lapja áztatva van egy mártír vérével vagy szentelve van egy vértanú emlékének. A földnek egyetlen egy népe sem harcolt és szenvedett annyit a szabadságért és függetlenségért, és mégis egy nép sincsen oly kevéssé méltatva, oly igazságtalanul tárgyalva és megítélve mint a magyar nép. Mártiraink véréből és emlékéből fakad és virágzik az a hatalmas, hazaszeretet, mely e nemzet ezer éves fentartását biztosította és melyet ellenségeink méreglehelete ki nem irthat soha. Támaszkodva e honszeretetre és bízva a magyar Isten segítségére tovább fog élni e nemzet és teljesíteni fogja misszióját a népek között. * Sokáig haboztam megirjam-e édes anyám esetét. Deák Ferenc azt mondta anyámnak 1861-ben: Borítsunk fátyolt a múltra. De látva és tapasztalva azt, hogy az utolsó 10—15 év folyamán ezt a fátyolt hivatott és nem hivatott kezek bolygatják, újságokban sőt könyvekben cikkek, képek látnak napvilágot, melyek ritka kivétellel hamis, elferdített, sőt légből kapott adatok nyomán írattak és készültek, — elérkezettnek találtam az időt, hogy e szomorú történetet édesanyám hátrahagyott iratai nyomán, tehát az egyedüli helyes, valódi igaz adatok szerint közöljem. Ruszkabánya 1848-ban virágzó vasipar telep, és a vállalat alkotó szelleme és lelke atyám, Maderspach Károly társtulajdonos és igazgató volt. A vállalat cége ez volt: ,,Hofmann Testvérek és Maderspach Károly“. A Hofmann családból társtulajdonos volt Hofmann Ádám, Zakariás, Antal és Ernő. Apám neve mint kitűnő gépészmérnök és kohász már az 1830-as években ismeretessé