Kőrösy József: A Felvidék eltótosodása - Nemzetiségi tanulmányok (Budapest, 1898)
Bars megye
2 BARS MEGYE éveiben egész Bars megyében egyetlenegy református gyülekezet sem létezett. Jelenleg a nemzetiségi határvonal a megye alsó harmadán, Verebély, Új-Bars és Léva fölött vonul végig. Valamint két évszázaddal előbb, úgy ma is a hegylánc töve képezi a választó vonalat a magyarság és az éjszaki tótság között.1 23 Verebély vidékének magyar népe, a Babindal-Bodoki magyar szoros által áll összeköttetésben Nyitramegye éjszaki magyarságával, azon területtel t. i., melyet előbb, Nyitramegye leírásánál, mint «zobori» magyar csoportot ismertettünk. A magyar nemzetiség határvonala, ezen zobori magyar csoport körül nagy kanyarulatot tesz, míg az 1373-ban a törökök által pusztított barsmegyei Lédecynél erősen délfelé nem ereszkedik. Ezen Lédecz alatti ereszkedés nagy része azonban Nyitra megye területére esik. Bars megye nyitrai határán aztán a magyar-tót Verebély — Bars magyarságának még mindig elég erős véghelye — fölött fekvő Aha képezi az első magyar helyet, úgy hogy a megyének feljebb eső székvárosa, Aranyos-Maróth, már egészen tót területen fekszik. A nemzetiségi határ a magyar Aba és a tót Sári közt halad el, és a török pusztította Csiffár meg Mohi fölött elvonulván, az Új-Bars fölötti Kis-Kosynálynál éri el a Garam jobb partját; a Garam balpartján azonban, mivel a szemben fekvő Nagy-Kosynály és Ó-Bars községek már tótok, jobban délre szorul le, míg Varsány fölött Hontmegye területére lép át. A tót áramot itt csak az erős Léva állítja meg. Bars megyében e szerint Verebély és Léva tekintendők a magyarság végvárainak. Verebély alatt azonban ismét erősen tót vidékre, t. i. az előbb említett hatalmas surányi tót félszigetnek Barsba átnyúló részére akadunk. A magyarság határvonala ennek következtében itt erősen lejebb szorul. A surányi tót félsziget barsmegyei határa következőkép folyik : 1 Sz. Kiss Károly: Monográfiai vázlatok a barsi református esperesség múltja és jelenéből, Pápa, 1879. 155-ik lap. « Maga Ipolyi erről így nyilatkozik: «A mint a felső-magyarországi hegyláncz legszélsőbb vonalai egyike délnek és keletnek itt végződik, úgy a rónával itt kezdődik a magyar fajú lakosság is délnek, nyugatnak és keletnek. Mélyen túl, éjszak felé, a szakadatlan szlávság terül el . . . Míg ezen vonalon felül a katholikus hittel egyházban és iskolában használt szláv és német nyelv annyira meggyökeresedett, hogy az ottani magyarajku lakosok belevesztek, addig ellenben az ezen vonalon kezdődő magyar népség a magyarosabb helvét felekezet hívéül szegődvén, ezáltal a magyarságot a véghelyeken épségben fentartotta és máig az itt kezdődő magyar helységek. Mohi, Kálna, Uj-Bars, Koszmály, Léva, Varsány, a magyarságnak egyaránt, mint a helvét vallásnak válaszvonalát képezik». (Ipolyi, Veresmarti élete, 1875. 267. és 268. lapokon.) 3 Aranyos-Maróthon különben már 1876 óta négyosztályú állami leányiskola áll fenn.