Hampel József: Ujabb tanulmányok a honfoglalási kor emlékeiről (Budapest, 1907)

I. Bevezetés. Irodalom

Békésben Csallány Gábor kitartó szorgalmú kutatónak a Mezőberényben végzett ásatás köszönhető (A. E. 1905. 40). Darnay Kálmán Szeghalmon ásatott (A. E. 1905. 66— 70). A régibb ásatások közül Zsilinszky Mihály gerendási ásatásainak eredményeit foglaltuk be leltárunkba (A. E. 1879.158—159). Csongrád megyéből Csallány Gábornak számos sírlelet közlését köszönjük (A. E. 1905. 35—42). Szeged környékéről az érdekes domaszéki sírleletet tette közzé Reizner János (A. E. 1903. 268—272), újabban utódja Tömörkényi István az oroszlámosi temetőről adott közleményt (A. E. 1904. 264—270). Bács megyében Rödiger Lajos ismertetett lovas sírokat (A. E.). Cziráky János nagy szorgalommal ásatta föl és ismertette a gombosi (bogojevai) temetőt (A. E. 1900. 265— 267 ; 1901. 424—428 ; 1903. 60). Új-Futakról lovas sír marad­ványai jutottak a zombori múzeumba (A. E. 1904. 261). Torontál megyében Kisléghi Nagy Gyula Puszta-Bukó­vári volt lelkes munkatársunk; már 1904-ben értekezett odavaló lovas sírokról (A. E. 1904. 417—421) és legutóbb ismét­ tett közzé néhány érdekes lovas sírleletet (A. E. 1907. 266—279). Török-Kanizsáról szét­dúlt sírok maradványai jutottak a Nemzeti Múzeumba (A. E. 1902. 314—315). Az anka­­szigeti leletről Reizner János adott hírt (A. E. 1901. 209—210). Csanád megyéből eredő érdekes kardot Nagy Géza ismer­tetett (A. E. 1901. 285—286). Temes megyéből Verseczről származó csüngő díszek érde­kesen egészítették ki ismereteinket e rejtélyes ékszerekről (A. E. 1901. 189). Pest megye. A kiskunhalasi határ gazdag szórványos leletekben (A. E. 1902. 305—308). Puszta-Szent-Imréről is érdekes leletekkel ismerkedtünk (A. E. 1902. 309—310). Kecskemétről az ottani ev. collegium jutott sammanida dirhem birtokába (A. E. 1902. 309). Dunapatajról, Czeg­­lédről, Hódmezővásárhelyről, Tápió-Szeléről és egyebünnen szerzett a II. Múzeum ékszereket, melyek a jelen áttekintésben szerepelnek legelőször. Budapesti kardról értekezett Nagy Géza (A. E. 1906. 129—135).

Next