Fraknói Vilmos: Karai László budai prépost, a könyvnyomtatás meghonosítója Magyarországban (Budapest, 1898)
Jogoséit büszkeséggel szoktuk hirdetni, mint a magyar ízintet kifejtett kulturai érzékének bizonyítékát, azt a tényt, hogy a könyvnyomtatás meghonosításában Angliát, Spanyolországot, Ausztriát és sok más országot megelőzte hazánk. Ekkorig általánosan az a vélemény volt elfogadva, hogy ezt a dicsőségünket Cseréh Lászlónak, Mátyás király unokaöccsének köszönjük, hogy ő volt az, a ki, mint budai prépost, Hess András nyomdászt Olaszországból meghívta. Budán megtelepítette, általa a budai krónikát kinyomatta, mely hozzá intézett ajánlólevéllel 1473-ban látott napvilágot. Ezt legelőször, úgy gondolom, Wallaszky Pál 1785-ben Pozsonyban latin nyelven megjelent irodalomtörténeti munkájában írta meg.1) legutoljára talán éppen én »A Hunyadiak és Jagellók kora« czím könyvemben, 1811-ban ismételtem.2) Azonban (heréi) László soha sem volt budai prépost; a budai krónika ajánlólevele nem ő hozzá van intézve. Múlt századbeli történetírók a rendelkezésükre álló oklevelekben 1468-tól 1475-ig egy Tlászló nevű budai préposttal, 1476-tól egy (heréi) László nevű erdélyi püspökkel találkozván, ebből azt az önkényes következtetést vonták le, hogy budai prépostból lett Geréb László Erdély főpapjává. Ezen combináltió alapossága iránt kétség nem merült föl. Alaptalansága felől engem is csak imént a levéltári kutatások véletlen szerencséje világosított föl. XIII. Leó pápa, ki mindjárt trónralépte után a türtc ’) Conspectas reipublicae litterariae in Hungaria. H.1. 1. 2) A magyar nemzet, története TV. kötete. 545. 1. M. T. ARAT. ÉTITEK. A TÖItT.-TUD. KÖR XVII. K. 7. SZ. J *