Mindszenti Sámuel: Brougthonnak a' Religióról való históriai lexicona N-V (Komárom, 1793)

N

a Nagy, Nagy. Némelly írók azt beszéllik, hogy az Apostolok, kik már az Evangyéliom’ predikállá­­sára széllyel - oszlottak volt, a’ Szűz Mária’ temetségére mind öszve­ gyűltek. Pseudo Dionysius Areopagita elö­­számlálja nevezet s’zerént azo­kat a’ személlyeket, kik az Apostolokkal eggyütt meg­jelentek. Juvenalis Jerusa­­lemi Püspök , Andreas Cre­­tensis, és Joannes Damasce­­nus, azt hitzik, hogy az Apo­llótokat eggy í­ürü felhő be­kerítette , ’s eggy Angyal úgy vezette őket a­ Gethsemane kertbe, az hol Sz. Mária el­­temettettetett. Minekutánna Ő már három napig feküdt a’ koporsóban . Sz. Tamás Apóitól el­érkezett Egyiptom­ból, ’s még eggyszer a’Szent Szüzet kívánta látni; de mi­dőn a’ crypta’ ajtaját fel­ nyi­­tották, egyebet nem találtak, hanem tsak az ő ruháját, az honnan azt hozzák­ ki, hogy a’ Christus az ő testét fel­tá­­masztotta. Ezen innepnek ezt a’ ne­vezetes eredetét tartja a’ Gö­rög Ekklésia. Úgymint három nappal az Isten’ Anyjának el­alvása után, (mert ezt az innepet Dormitio De iparos* nek hívják a’ Görögök ) ösz­ve­­gyűltek az Apostolok, ’s eggy vánkosra eggy darab kenyeret tettek, azon szokás szerént, mellyet a’ Christus’ mennybe menetelének napjá­tól fogva követtek , melly arra való volt, hogy azáltal a’ Christusnak méltóságát és Sellyét meg­ különbböztessék. Midőnök eggyütt voltak, az házban hirtelen nagy vilá­­gosság támadt , a’ B. Szűz fok Angyaloknak kitérő se­­regekkel dítsőséges fényes­­ségben meg­jelent nekik, ’s magát meghajtván, így kö­­szöntötte őket: „ Isten legyen veletek! én titeket soha el­nem hagylak. ” Az Aposto­­lok tsudalkoztak , ’s örömök­ben így kiáltottak: „ Az ál­dott Szűz! Istennek Anyja! méltóztass minket a’ te fege­­delmedre ! ” Azután a’ Szűz el­tűnt , az Apostolok pedig így szólltak: ,,A’ Királyné a’ mennybe ment, és ült az ő Fijának jobbjára. ” Ezen történetnek emléke­zetére, ezen az innepen a’ Gö­rögök a’ Papnak három égő via­sz - gyertyát, tömjént, tü­zet, és eggy kenyeret adnak, a’ ki a’ kenyér’ haját három­­szegetet formára le­ mettszi, a’ kenyeret meg­füstöli ’s meg­­ áldja, azután azt a’ gyü­lekezetben a’ leg­ ifjabb sze­­méllynek adja, a’, pedig a’ jelen­ lévők köztt ki-osztja. Ezen a’ napon szokták a’ mezőt is meg­szentelni , a’ midőn eggy fa ágat, mellyen három kenyér, gyanta, viasz, és földi eper, függenek, a’ földbe le-asnak. ■ Vólt eggy régi Apocryphus könyv a’ Moses Mennybe meneteléről Zsidóul, a’melly le­írta az ő halálát, és az ő Paraditsomba lett­ menetelét. Sokan a’ Tudótok úgy ítél­nek, hogy Judás Apostol ab­ból vette azt, a’ mit ír a’Mó­­ses’ testéről, tudniillik hogy

Next