Györffy István: Magyar falu - magyar ház (Budapest, 1943)

Bevezető

BE VEZETŐ Györffy István huszonegy tanulmánya, melyet e kötetben MAGYAR FALU— MAGYAR HÁZ cím alatt egybe foglaltunk, a magyar település és építkezés világába vezet bennünket. Összegyűjtött munkái első kötetével szemben, mely etniku­monként vizsgálja a magyar település arculatát, kötetünk tárgyanként csoportosítja mondanivalóját. A határ, tanya, falu és telek sorravétele után »ház«, »pásztorhajlék« és »malom« főcímek alatt a magyarság építkezését ismerteti meg. Mi magyar és mi idegen településünkben és népi épít­kezésünkben? Való-e az az állítás, hogy a honfoglaló magyar­ság a megtelepült életformát minden velejárójával itt sajá­tította el; hogy faluformája, építkezése idegen művelődési hatás eredménye? — teszi fel mindig a kérdést e problémák f­­lvetődésekor. A régi felfogással szemben kimutatja, hogy népünknek igenis van sajátosan magyar településmódja és ősi nomád faluformáját a mai követelményeknek megfelelően átalakítva ma is őrzi, az alföldi kertes város és a tanyarendszer ké­peiben. Ugyanekkor erélyesen síkraszáll azon nézet mellett, amely szerint a magyarság nem házatlan népként jött a Kárpátok medencéjébe, hanem kezdetleges, de mégis minden lényeges alkotórészét magában foglaló szilárd épületeket hozott magával, amelyből kifejlesztette az alföldi parasztházat. Különös gonddal tekint végig kezdetleges pásztor építmé­nyeinken, amelyek a megtelepedő nomád magyarság és a beköltöző kunok állattartó építményeinek változatlan örökösei.

Next